Írta és beküldte: Nagy Lajos kórház lelkipásztor
Olvasandó: Apostolok Cselekedetei 1:9-11
...Szemük láttára felemeltetett, és felhő takarta el őt a szemük elől. Amint távozása közben feszülten néztek az ég felé, íme, két férfi állt meg mellettük fehér ruhában, és ezt mondta: „Galileai férfiak, miért álltok itt az ég felé nézve? Ez a Jézus, aki felvitetett tőletek a mennybe, úgy jön el, ahogyan láttátok őt felmenni a mennybe."
A múlt héten volt Áldozócsütörtök - 40 nappal a Feltámadás Ünnepe után - a keresztyén időszámítás szerint Jézus Krisztus mennybemenetelének napja. Ez a méltatlanul mostohán kezelt - 10 nappal Pünkösd előtt, szerényen, a hét közepén meghúzódó - ünnep, ma már sajnálatosan a legelszürkítettebb keresztyén ünnepé degradálódott. Ezt hozta az élet, helyesebben a szekularizáció. A világkeresztyénség kisebbik részét képviselő Protestáns Egyházak még tartják s megtartják ünnepként. Némely protestáns országban még ma is pirosbetüs ünnep, munkaszüneti nap az Áldozócsütörtök. A Katolikus Világegyház azonban bölcs belátással - avagy beletörődéssel - az Áldozócsütörtököt követő vasárnapra helyezi át a mennybemenetel ünnepét. Ennek megfelelően a Katolikus Kalendáriumban ez a csütörtök Szent Paszkál, Ditmár, Rezeda napja - és zárójelben ez olvasható még a nevek mellett: Erdélyben és Felvidéken Urunk mennybemenetele...
Áldozócsütörtök az Érdy-kódex és a Vitkovics-kódex szóhasználata szerint Áldozónap. Erdélyben egyszerűen és röviden így nevezik: Áldozó. A moldvai csángóknál az iszpász nevet kapta. Régen szokás volt katolikus templomok búcsú napjaként ünnepelni Áldozócsütörtököt. Kecskeméten a nagytemplomi falfreskó örökíti meg a menybemenetelt. Többhelyütt az alkotói hit és fantázia még arra is kiterjedt, hogy az ilyen témájú képzőművészeti alkotások iránt fogékonyakkal láttassa a mennyei világba távozó Krisztus idelent hagyott lábnyomát. Sokak számára ez hitbizonyosság értékű volt s a hagyománytisztelet talaján még ma is az lehet.
A kultikus hagyományok felemlítése után azonban vissza az Igéhez. Mert az ünnep bibliai alapja az Apostolok Cselekedeteiről írott könyv imént hallott Igéje: „...Szemük láttára felemeltetett, és felhő takarta el őt a szemük elől..." A bibliai kutatások egyértelműen leszögezik a mennybemenetel pontos helyszínét: Krisztusnak a földi látható világból való eltávozása - a mennyei világba történő bele-láthatatlanodása - az Olajfák hegyének Bethánia felé eső oldalán, Bethániához egészen közel megy végbe. Vagyis: ezzel az említés szintjén legalábbis érintve van a földrajzi hely, Bethánia. Az a Bethánia, ahol az evangéliumok tudósítása szerint Jézus a legtöbb csodát tette. A Jeruzsálemtől délkeletre eső Bethánia - jelentése szerint a datolyák és fügék háza.
Az Apostolok cselekedeteiről írott könyv iménti tudósítását nem más írta, mint az a Lukács evangélista, aki eredeti foglalkozására nézve orvos. Szűkszavúbban a szintén általa írt s nevéről nevezett evangéliumban is közli a mennybemenetel tényét. Márk evangélista úgyszintén. Az ősi hitvallás, a Hiszekegy pedig már egyáltalában nem foglalkozik a részletekkel, hanem - mintegy - eredményt közöl. Az archaikus régi fordításban így hangzik ez: „...Felméne a mennyekbe, ott ül a Mindenható Atya Istennek jobbján, onnan lészen eljövendő ítélni eleveneket és holtakat..."
Ahogyan pedig haladt előre a történelem, úgy gazdagodott a mennybemenetelt övező teológiai gondolkodás, gyarapodott az ez irányú tudás. Erről szól - Andreas Gryphius: „Áldozó-csütörtök" című verse is, Szénási Sándor fordításában:
Halott már a Halál! Ujjongj, magasság!
Pokol, legyőzve vagy! Királyom mennybe megy.
Pórázon kullog a sötét ördögsereg,
S a bűn foglyairól lehullott mind a rablánc.
Rabtartónk kötve már! Urunk: Váltság, Igazság,
Az ősszülék miatt régente elveszett
Paradicsomot vérével nyerte meg.
Magával sok ezer párt visz az égi Nagyság.
Szent Atyja jobbján ül, dicsőn uralkodik.
Tapodja lába már az ellenségeit.
A menny, a Föld, pokol Előtte hull ma porba.
És itt is van velünk, míg csak süt ránk a Nap,
S az éjben ránk ragyog a csillagáradat,
Míglen a Földnek vég, népének menny a sorsa.
Az így, költőien megénekelt mennybemenetelt lehet hinni és lehet nem hinni. Előbbit érdemes, utóbbit nem. Mert „a hit... - éppen a sokszor, de nem elégszer emlegetett klasszikus definíció szerint - a reménylett dolgoknak valósága, és a nem látott dolgokról való meggyőződés." (Zsidó 11:1) A hit üzenet arról „...amiket - Pál apostol szavaival élve - szem nem látott, fül nem hallott, és embernek szíve meg se gondolt, amiket Isten készített az őt szeretőknek." (I.Korintus 2:9)
Úgylegyen! Soli Deo Gloria!
Nagy Lajos kórházi lelkész