Csőszi Református Egyházközség Honlapja

A NAPKÖZIS TÁBORRÓL - Baranyai Karola ifis szolgáló tollából

2014-09-13 20:03:45 / Molnár Erzsébet

Meg kell, hogy mondjam, nem erre számítottam. Féltem az első napoktól, tudva, hogy nem vagyok nagyon gyerek centrikus és most napi 8 órát leszek gyerekek között. Hasonló gondolatokkal léptem be hétfőn a gyülekezeti terem ajtaján, és akkor egyszerre 15 érdeklődő, megszeppent szempár nézett velem szembe.

Tudtam, nekik is új még ez az egész, meg kell találni a helyüket a társaságban. Aztán teltek-múltak az órák és délután már csak felszabadult, örömteli gyerekeket láttam és észrevettem, hogy én is megnyugodtam, éreztem, megtaláltuk a helyünket. Másnap már örömmel keltem korábban és mosolyogva léptem be az ajtón. Jó volt hallani, a még kicsit álmos, de annál vidámabb éneklésüket és látni azt a töretlen figyelmet, amivel az aznapi tanítást hallgatták. Ebéd után a várt pihenéssel ellentétben, nagyon is aktívak voltak. Próbálgatták szárnyaikat, tesztelték, hogy meddig mehetnek el, hol van az a bizonyos határ (meg is találták a határokat). Szerdán és csütörtökön is a nevetés volt a jellemző. Örültek egymásnak és mi is örültünk, hogy ők boldogok. Nekem nagyon sokat jelentett, hogy a legjobb barátnőmmel éltük meg ezt a hetet és nap végén mindig meg tudtuk osztani egymással élményeinket, megfigyeléseinket. Napközben is hatalmas segítség volt, hogy Helgával minimális kommunikáció mellett is megértettük egymást és tudtuk mire gondol a másik.

Aztán elérkezett a péntek és a búcsúzás. Jó volt hallani, amint a gyerekek beszámolnak szüleiknek az elmúlt hétről, és dalokat dúdolgatnak, vagy a tanításokról mesélnek. Vannak, akikkel azóta minden vasárnap találkozunk, és együtt veszünk részt a vasárnapi iskolában. Még napokig tudnám sorolni az élményeket, de száz szónak is egy a vége: Végtelenül hálás vagyok, hogy részt vehettem a táborban már nem táborozóként, hanem táboroztatóként és nagy reményekkel várom a következő napközis tábort, akár nagyobb létszámmal is.

 

Karol

UI.: a szerkesztő tollából Én még emlékszem Karola első táborozására kb. 10 évvel ezelőttről. Most meg olvasom ezeket a sorokat és arra gondolok: nem hittem, hogy az Isten ekkora munkát fog elvégezni! És ez még csak a kezdet, Karola csak most kezdett szolgálni a többi ifissel együtt! :) Áldott legyen az Isten, akié a dicsőség mindezért!

Galéria

DSCF2331.JPG DSCF2332.JPG DSCF2333.JPG DSCF2334.JPG DSCF2336.JPG DSCF2338.JPG DSCF2339.JPG DSCF2342.JPG DSCF2343.JPG DSCF2344.JPG DSCF2346.JPG DSCF2348.JPG DSCF2352.JPG DSCF2354.JPG DSCF2356.JPG DSCF2357.JPG DSCF2359.JPG DSCF2360.JPG DSCF2363.JPG DSCF2369.JPG DSCF2378.JPG DSCF2396.JPG DSCF2401.JPG DSCF2405.JPG DSCF2409.JPG DSCF2416.JPG DSCF2417.JPG DSCF2420.JPG DSCF2424.JPG DSCF2427.JPG DSCF2431.JPG DSCF2434.JPG DSCF2435.JPG DSCF2438.JPG DSCF2447.JPG DSCF2449.JPG DSCF2458.JPG DSCF2460.JPG DSCF2465.JPG DSCF2464.JPG