Enyingi Református Egyházközség

 

Bemutatkozunk

2024-04-25 /
Küldetésünk


Küldetésünk, hogy az Enyingen (és településrészein: Balatonbozsokon, Kabókapusztán és Leshegyen) élők számára megismertessük Isten szeretetét, és hívjuk őket, hogy gyülekezeti közösségünkben éljék meg Jézus Krisztussal való kapcsolatukat.

Ezt a célt szolgálják istentiszteleteink, állandó és rendkívüli gyülekezeti programjaink, valamint a nevelő-oktató munkán keresztül iskolai rendes és rendívüli programjaink.



Történetünk


Ma is fennálló egyházaink közül Enying az 1540. évtől számítja keletkezését - Thury Etele megállapítása szerint. A minden bizonnyal Enyingi Török Bálint révén is felébredt reformáció nyomairól már 1526-tól találunk levéltári  adatokat, melyek azt tanúsítják, hogy voltak reformátusok településünkön.


Prédikátorai közül az első, akinek a nevét ismerjük, az 1618. évi szentlőrinci zsinaton egyháza képviseletében jelen volt: Szerdahelyi Hegyi Ambrus. 1640-ből és 1643-ból Jeges István enyingi lelkipásztor neve maradt fenn. Innét kezdve teljes a névsor: Ürögdi Sámuel, Békési András, Kádártai István, Komáromi B. János Pathai András, Pápai János, Kálai Mihály, Tokai Pál, Marosvásárhelyi Baba Sámuel, Dömsödi Dániel, Turóczi István, Miskei Sámuel, Szűcs János, Szűcs Zoltán, Dr. Vass Vince, Monory Kovács Ferenc, Csuka Lajos és 1979-től Hajdú Zoltán.

A református templom e helyen legalább a harmadik, ha a régi vár kápolnáját figyelembe vesszük, a negyedik templom. Az emlékek szerint 1680-tól működő fatemplom helyére 1720-ban kőből és vályogból építettek másikat. A jelenlegi építése 1789-től 1792-ig tartott. A templom az útra merőlegesen, K-Ny irányban helyezkedik el, 11x28 m-es belső méretekkel, 38 m magas tornyával.

(Az 1986-os berhidai földrengés és az állandó kamionforgalom folyamatosan teszi tönkre a templomépületet. Jelenleg is várjuk azt a pályázati lehetőséget, amellyel a belső és külső homlokzat felújításán túl statikailag is meg tudjuk erősíteni a falakat.)

A főhajóhoz 1846-ban 8x12 m-es oldalhajót építettek a déli oldalon, és toronyórát szereltek fel. A barokk stílusban épült templomban a szószék falazott, klasszicizáló jellegű. A karzatmellvédeken és a szószékkosáron rozettás vakolattükrök vannak, a párkányzat erősen tagozott. A padok a templommal egyidősek, de felújították 1846-ban, 1892-ben, 1897-ben, 1946-ban, és 1966-ban. Jelenleg már inkább cserére szorulnak, mint további felújításra.

Orgonáját a híres pécsi Angster József építette 1887-ben, cége 1948-ban felújította. Legutolsó felújítása a Hajdú Zoltán lelkészsége idején történt, az utolsó nagy tisztítást és teljes hangolást Ifj. Szotyori Nagy Gábor orgonaművész végezte 2013-ban.

Jelenleg komoly felújításra szorul, de még jelenlegi állapotában is csodálatos élményeket szerez a Nyáresti Orgonamuzsika előadóinak (művészeti felelőse: ifj. Szotyori Nagy Gábor) vagy Bálint Győző kántorunk és tanárunk játéka alkalmával.

A vörösmárvány úrasztala 1912-ben készült, lapja a háborús bombázásokkor összetört. A neoreneszánsz vörösmárvány keresztelőmedence 1884-ből való. A tornyot a II. világháborúban lelőtték, újjáépítése már a toronyóra nélkül történt meg.

A torony császárfáját (ez tartja a "betlehemi" csillagot) és lemezborítását 2015-ben cseréltük ki EMMI pályázati forrásból. (Kivitelező: az enyingi Varga József építőipari vállalkozó)

A harangokat valamennyi háborúban elvitték, vagy elpusztultak, legutóbbiak pótlását: egy 245 kg-ost, egy 143 kg-ost és egy 75 kg-ost Szlezák Rafael öntötte Rákospalotán 1948-ban.

Az oldalhajót - jelenleg fűthető templomrészként szolgál a téli időszakban - belülről 2000-ben tataroztuk:
a padok és a padozat teljes megújításán túl, a főhajóhoz hasonló fából faragott szószéket, úrasztalát, keresztelőmedence-tartót, perselytartót kapott, mely Vasady Gusztáv presbiter munkáját dicséri.


Az oldalhajó (kistemplom) tetőhéjazatát 2014-ben cseréltük ki egy EMMI pályázatnak és híveink adományának segítségével (kivitelezőnk szintén Varga József kőműves mester).

Az első iskolaépületről szóló feljegyzés 1721-ből származik. Jelenlegi helyén az előző iskolaépületet 1827-ben építette a gyülekezet. 1939-ben a helyén új épületet emeltek, amelyet a háborús pusztítás után még a templomot megelőzően hoztak rendbe. A következő évben államosították, és állami iskolaként működött 1996-ig, amikor is visszakapta a gyülekezet. A kezdetben zeneiskolaként, később művészeti alapiskolaként működő intézmény 2002-től új szárnnyal bővült, s - 52 év után újra - megindult az általános iskolai oktatás. Ezzel az igazságtétellel az enyingi gyülekezet félévezredes jogaiba helyeztetett vissza.

Iskolánk főépületszárnyát 2015-ben korszerűsítettük egy KEOP épületenergetikai pályázat keretében. A 2017-es Enyingi Török Bálint Napok keretében adtuk át új, rekortán borítású sportpályánkat (Nt. Hajdú Zoltán és Éva asszony, iskolánk alapítói-újraindítói, Nt. Imre Bálint mezőföldi esperes és Hajdú Attila válogatott labdarúgó jelenlétében).

Kígyó utcai tornaszobánkat folyamatos felújtásokkal tartjuk karban, de nagyon nagy szükségünk van egy olyan tornateremre, ami iskolánk területén található és megfelelő méretével több lehetőséget biztosít a mozgásra.