Az újesztendő kezdetén számtalan gondolat kavarog az ember fejében. Egyrészt a tavalyi év összegzése, hogy mit sikerült elvégezni, esetleg mi maradt megoldatlanul, tulajdonképpen mennyi minden történt meg. Hajlamos ugyanis az ember minden új időszak kezdetén az előző időszakhoz képest így – úgy változtatni, de legalább is elhatározásokat hozni annak érdekében, hogy változtatni fog az életén, a gondolatain, a viselkedésén. Az elmúlt napokban néztem az egyik híradót a tv – ben, ahol egy „kutatás” eredményeként azt nyilatkozta valaki, hogy azokat a fogadalmakat és elhatározásokat inkább tudják az emberek teljesíteni, amiket január 1 – én, az új év kezdetén tesznek. Nem tudom, hogy van – e igazság ebben /mármint más időpontokhoz képest/, minden esetre elgondolkodtató, hogy mit fogad meg az ember ilyenkor. Vagyis, ami szerintem inkább krisztusi, milyen elhatározásaira kéri Isten áldását. Mert az bizonyos, hogy valami újra, másra való igény majdnem mindenkiben felmerül legalább ilyenkor, amikor átlépünk egy másik esztendőbe. S mindez nem feltétlenül azért merül fel valakiben, mert az előző napok, hónapok annyira rosszak voltak, csak egészen egyszerűen változtatni szeretne, szeretnénk az addig megszokottakhoz képest. Gyülekezetünkben a tavalyi évben is olyan vezérgondolat adatott nekünk ehhez az elhatározáshoz /Fil. 3: 14/, melyből egész éven át erőt tudtunk meríteni. Sok feladatunk volt, s céljaink is lebegtek egész évben a szemünk előtt; így a múlt némiképpen hátrahagyása a jövő felé tekintés érdekében nagy bátorítást adott a számunkra. S az idei évet is egy áldott gondolat körüli elmélkedéssel kezdhettük január 1 – én az Istentiszteleten: „Légy hű mindhalálig, s néked adom az életnek koronáját!” Jel. 2: 10 Ez a mondat – csatlakozva a tavalyi vezér igénkhez – az Istenhez fűződő kapcsolatunkban való megerősödésre, a hűségben való megállásra buzdít bennünket! Vagyis megerősít, tovább enged az idei teendőink, Istentől kapott áldások felé; de figyelmeztet is! Vár ránk ebben az ében is sok áldás, lehetőség, „ajándék”; amelyeket akkor kaphatunk meg, ha hűségesek tudunk és akarunk maradni Istenhez! Ezt kell figyelembe vennünk, így kell – így jó elkezdenünk, folytatnunk és végig élnünk – minden áldásaival és nehézségeivel együtt – a 2014 – es évet is. S, ha már az új év kezdetén állhatunk meg, a folyton hangzó jó kívánságok özönében, akkor ne maradjon ez itt sem egy csodálatos kívánság, egy életünkre vonatkozó jó tanács az eddigi gondolatok értelmében: B ízd Ú jra É leted K risztusra!