1. NEHÉMIÁS

A Nehémiás könyve alapján tartott sorozatnak azt a címet adtam, hogy „Építkezők könyve". Hogy miért? Feleletül álljon itt a sorozat bevezetőjének elejéből egy idézet:

Mindenki ismeri a latin mondást: „Navigare necesse est". Hajózni kell. Ha ez igaz a hajózásra, még inkább igaz az építkezésre. Építkezni kell. Életében legalább egyszer majdnem mindenki építkezik. Van, aki álmokat épít, van, aki a karrierjét, van, aki a családját, van, aki a házát, van, aki a testét, van, aki a hitét. Vannak, akiknek az a munkájuk vagy szolgálatuk, hogy csapatot építsenek. És olyanok is vannak, akik egy egész országot építenek, vagy egyházat, vagy azon belül egy gyülekezetet. (...) Még a beszédünk is lehet építő és romboló. Azt is megemlítem, hogy vannak, akik visszaépítenek, vagy leépítenek valamit az életükben. Az is építés. Egyszóval így vagy úgy, de építkezünk.

Építkezni lehet jól is, meg rosszul is. (...) A jól sikerült építkezés mestermű. Éppen ezért az építkezés elsajátításához szükség van egy mesterre, akitől megtanulhatjuk a mesterfogásokat. Az a sorozat, amelyet ma kezdünk, és amelyet mindig az orgonás istentiszteleteinken fogunk tartani, az építkezéseinkről szól.

Az építőmesterünk Nehémiás lesz. Ő mintegy 2500 évvel ezelőtt élt. Személyes feljegyzéseivel a róla elnevezett könyvben találkozhatunk a Bibliában. Könyvét akár úgy is tekinthetjük, mint egy építési naplót - de valójában sokkal több annál. Olyan tapasztalatokat fogalmazott meg, amelyeket a mi világunkban is érdemes megfogadni, ha eredményeket szeretnénk elérni a legkülönfélébb építkezéseink során.

A Nehémiás sorozatot minden hónap első vasárnapján, az orgonás istentiszteleteinken tartjuk.

2. KÉT TŰZ KÖZÖTT

Ez a cím a kételkedésre és a hitre utal. Két okból tartom fontosnak, hogy beszéljünk erről a témáról:

a, A kételkedés és a hit kortünet. A hit már volt kortünet, a kételkedés is, de a kettő együtt - olyan mértékben, ahogy napjainkban ez tapasztalható - még soha. Timothy Keller, egy new yorki presbiteriánus lelkipásztor nemrég egy egész könyvet írt ugyanerről a témáról (Hit és kételkedés / Harmat - Koinonia, 2012.) Ő, ott New Yorkban, benne van a probléma sűrűjében, és érdemes fontolóra venni a tapasztalatait. Szóval, ő egyenesen arról beszél, hogy a kételkedés és a hit osztja ketté a világunkat. „A világ a vallás mentén polarizálódik. Egyre vallásosabb, egyszersmind egyre vallástalanabb lesz." - mondja. Ez azt jelenti, hogy a világon a két legnagyobb tábora a hívőknek és a kételkedőknek van. És mindkét tábor folyamatosan növekszik.

b, A másik ok, amiért fontosnak tartom, hogy foglalkozzunk ezzel a témával, a missziói tervünkből következik. Eszerint a csoportos evangelizálásról áttesszük a hangsúlyt a személyes evangelizációra. A házi csoportjainkban a személyes evangelizációra készülünk fel. Amikor majd odalépünk egy-egy emberhez, biztos, hogy ők is meg fogják fogalmazni azokat a kételyeket, amelyeket sokan feltesznek a hívő embereknek. Ilyenekre gondolok pl. hogy ha Isten jó, hogyan engedhet meg annyi szenvedést a világban? Valamit felelnünk kell majd az ilyen kérdésekre. Te vajon mit tudnál felelni? Ahhoz, hogy másoknak választ tudjunk adni, először is a magunk számára kell választ találni a felmerülő kételyekre. Tim Keller könyve alapján a hét legtipikusabb (egyben leggyakrabban felmerülő) kételyt fogjuk megvizsgálni, majd újabb hét részben a bibliai hit megbízhatóságával is szembesülhetünk.

Kételkedésről és hitről szóló sorozatunkat havonta két vasárnap tartjuk majd.

3. OROSZLÁN-RÉSZ

Legközvetlenebbül ez kapcsolódik a missziói tervünkhöz, azon belül ahhoz a látáshoz, ami az új missziói tervet ihlette. Jézusnak kettős természete van. Ez alatt a teológiában hagyományosan azt értik, hogy Jézus Krisztus egyszerre ember és Isten. Ettől páratlan a személye. Ezért tudta csak Ő elvégezni a megváltást. Ez a meggyőződés a keresztyén teológia egyik sarokköve. Ám ez nem csak ilyen értelemben igaz, hanem úgy is, hogy Jézusnak van bárány-természete, és van oroszlán-természete.

A cím erre utal. Azért tartom fontosnak, hogy erről is induljon egy sorozatunk, mert természetének oroszlánrésze az elmúlt mintegy másfél évszázadban fokozatosan háttérbe szorult az Egyházban. Ez többek között hamis istenképhez, és eltorzult gyülekezetekhez vezetett: a férfiak fokozatosan eltűnnek, aminek következtében a gyülekezetek elnőiesednek. Pedig Istennél és az Ő Fiánál mindkét természet jelen van. A Bárány-kép az engedelmesség, odaadás, önfeláldozás miatt illik Jézusra. Ő Isten báránya, aki szelíd, alázatos, aki némán tűrte, amikor szenvedett. És feláldozta magát. Az oroszlán-kép a bátorságot, erőt, méltóságot, hatalmat, kockázatvállalást, küzdést fejezi ki, amit ugyanolyan markánsan megtalálunk Jézusnál. Az oroszlán-rész című sorozatunkban a napjainkra háttérbe szorult oroszlántermészetet szeretnénk újra felfedezni, és a báránytermészet mellé visszahelyezni. Mert a kettő csak együtt fejezi ki Jézus természetének titkát.

Az Oroszlán-rész sorozatot havonta egy vasárnap tartjuk majd.

A sorozatok részletes beosztása megtalálható gyülekezetünk honlapján, a naptárban ide kattintva.

Új sorozatunkra szeretettel hívok és várok minden érdeklődőt.

Szűcs László

lelkipásztor