Nem sokkal ezután egy teológiai folyóiratot böngésztem, és ott találkoztam a cikkel, aminek ez volt a címe: Johnny Cash teológiája. A szerző azt mondja, hogy kezébe akadt egy életrajzi könyv, amit nem tudott letenni. Ebből született egy több részből álló írás. Itt is itt ragadtam, nem tudtam nem elolvasni. Szeretném, ha mások is megismernék. A dalok nagy részének nincs meg a magyar fordítása, én is csak nyers fordítást tudok írni. Néhol sántít a magyar szöveg, a rímek és a szótagszámok sem egyeznek - ez a két nyelv kifejezésmódja miatt van.

Lehet-e egy country - énekesnek teológiája? Arról hallottunk és tudunk is, hogy van, aki hívő ember, még olyan is akad közöttük, aki gyakorolja hitét. Ám leginkább botrányaikról, anyagi helyzetükről, vagy legújabb élettársukról hallunk. A teológus professzor szerző cikkeiben egy ember, aki történetesen világhírű művész, életét és gondolatait együtt nézi. Nemcsak azokat a mondatokat, amiket idézni szoktak, nem zenekritikára vállalkozik, hanem a hang mögött látja a vívódó lelket, aki ég és föld között kínlódva próbál ellenállni, újrakezdeni, békességet lelni.

Cash 1954-ben „robbant be" a zenei életbe, amikor a memphisi Sam Phillips Sun Records lemezkiadójához belépett. Phillips akkor kezdett, abban az időben híres ügyfele a fiatal Elvis Presley volt. Cash végül a második nagy sztárja lett a kiadónak, akinek nyomában aztán olyanok jöttek, mint Jerry Lee Lewis és Roy Orbison, a korai rock and roll hangját megalkotva.

Az „I Walk the Line" című dal volt Cash legelső sikere. 1956-ban rögzítették.

Cash a gospel szeretetében nőtt fel, de Phillips azt bizonygatta, hogy annak nincs piaca, ezért a pop zene felé tolta az énekest, Elvis nyomába.

Amikor meghallotta az „I Walk the Line"-t, Phillipsnek nem tetszett a tempója. Cash balladának szánta, de Phillips arra kérte a felvétel végén, hogy vegyék gyorsabbra - „csak a móka kedvéért". Cash vonakodva, de beleegyezett.

Nem sokkal ezután megdöbbenve hallotta dalát a rádióban. Phillips ravaszul a felpörgetett dalt adta ki. És Cash nem tiltakozhatott. Bombasiker lett.

A számot az ihlette, hogy felesége, Vivien aggódott a turnék alatt hűsége miatt. Cash azért írta a dalt, hogy biztosítsa szerelméről. Az „I Walk the Line" a szerelem és a hűség dala.

(Címét nehéz magyarra lefordítani, ilyesmit jelent: hallgatni valakire, igazodni, betartani a szabályokat, megmaradni a vonalon, állva maradni - én az utolsót tartom a legbeszédesebbnek ).

Nyers fordítása:

Vigyázok szívemre,
Szememet mindig nyitva tartom,
Végig kitartok azért, ami összeköt,
Mivel az enyém vagy, állva maradok

Könnyű hűségesnek lenni,
Hisz minden nap egyedül vagyok
Igen, bevallom, bolondod vagyok
Mivel az enyém vagy, állva maradok

Amilyen biztos, hogy az éj sötét és a nappal világos,
Rád gondolok nappal és éjjel,
A boldogság, bizonyítja, hogy ez így jó
Mivel az enyém vagy, állva maradok.

Tudtad, hogy tarts magad mellett,
Okot adsz a szerelemre, amit nem titkolhatok,
Miattad tudom, ha próbálnék elfordulni
Mivel az enyém vagy, állva maradok.

Vigyázok szívemre,
Szememet mindig nyitva tartom,
Végig kitartok amiatt, ami összeköt,
Mivel az enyém vagy, állva maradok

Érdekes, hogy végül mégis Cash nevetett. Míg Phillips nem adta ki az énekes által javasolt verziót, Cash módot talált arra, hogy egy gospelt csempésszen a producer elé.

Robert Hilburn életrajzából: „Jóllehet a dalt tagadhatatlanul Vivian iránti szerelme inspirálta, Cash néha beszélt egy másik jelentésről is. Ugyan sosem konfrontálódott miatta Phillips-szel, Cashnek hiányzott a gospel, és ezért az „I Walk the Line"-t a hitbeli és ugyanakkor a szerelmi hűség kifejezésének tekintette... Pár hónappal a halála előtt egy interjúban mosolyogva mondta: „Sam sosem tudta meg, de az „I Walk the Line" volt az első gospel sikerem".

A cikk szerzője azt gondolta, hogy ezt a sorozatot Cash első nagy sikerével kell kezdeni, annak kettős üzenetével, és hogy ezek milyen szerepet játszottak Cash életében. Én is ezt igyekszem követni.

Ez a dal egyaránt szól a házassági és a hitbeli hűségről. És Cashnek mindkettővel komoly küzdelmei voltak. Jól ismert, hogy évtizedekig harcolt drogfüggésével, és az életrajzíró nem is bánik kesztyűs kézzel vele, amikor életének erről a sötét szakaszáról, annak családjára és barátaira tett hatásáról ír.

Azt hiszem, hogy az „I Walk the Line", - a kétfajta hűséget értve alatta -, és azzal, ahogy mindkettőnek meg akart felelni, tökéletes előfutára annak a későbbi harcnak, ami Johnny Cash teológiáját jellemzi. Ember és művész, aki megpróbált hűséges maradni, de újra és újra elbukott.

És mégis, sosem adta fel, hogy „állva maradjon", a „vonalon maradjon". Kibékült első házasságából származó gyermekeivel. Újra és újra visszatért Istenhez, szenvedélybetegsége legsötétebb idején is.

Nem tudott „állva maradni". De sosem adta fel, mindig harcolt, hogy megfeleljen ígéreteinek.

Élete és ez a dal kifejezi azt a lelki utazást, amit sokan megtettünk már.

Bukás, botladozás. Emiatt düh. Bűnvallás. Bűnbánat. További harc. Mégis énekelni a dalt.

És újra és újra megpróbálni állva maradni, egyenesen menni.

A dal itt hallgatható meg (a képeken nem Viviennel látható):

Johnny Cash - I walk the Line