Veszprémi Református Egyházmegye

Freskókat tártak fel a történelmi emlékhelyen Sólyon

2018-02-01 20:41:21 / Szerkesztő

Művészettörténeti, építéstörténeti szenzáció a Sólyi Templomban

 

Ezeréves tekintet néz ránk...

Bár 2013 óta hivatalosan is történelmi emlékhely a Sólyi Református Templom a gyülekezet tagjai még Egyházunkon belül is azt érezték, hogy furcsán, gyanakodva tekintenek ránk vezetőink és az állami tisztségviselők, amikor a korábbi hivatalos Állami Műemlék restaurálási Központ költségvetése alapján 200 millió forint körüli összegre próbáltunk pályázni és helyreállíttatni templomunkat. Mit akar egy 30 fős törpegyülekezet és izgága lelkésze? 200 millióból építek egy Árpád-kori templomot, vagy veszek a svédektől és idehozva felépítem neki, viccelt nem ritkán vele egy kolléga...


Hiába tudtuk, és láttuk, hogy Árpád-kori a templom, hiába voltak meg a reformáció korabeli falfestések, hiába van az Iparművészeti Múzeumban a festett kazettás mennyezet és karzat egy 500 fős falu 30 reformátusa ne akarjon mindent magának. Vannak más, nagyobb célok oda kellett a pénz.

Aztán 2017-ben a reformáció 500. évében megmozdult a vakolat, és úgy tűnt, hogy az enyészeté lesz református őseink munkája a szentély déli ablaka körüli festett díszítő ornamentika. Lassan már udvariasan kérni sem tudtunk a féltés miatt... Ekkor sietett segítségünkre egy személyesen nem ismert hódmezővásárhelyi református férfi. Lázár Jánost egyesek nagy hatalmú politikusként emlegetik majd, de itt Sólyon Ő az az ember, aki megmentette templomunkat, A NEMZET TEMPLOMÁT.

 

Sóly templomát ugyanis 997-ben Vajk herceg alapította Koppány felett aratott győzelme fogadalmi kápolnájaként, és így a Keresztyén Magyar Államiság 001-es emlékhelye, 1009-ben itt adott ki István a király egy adománylevelet, mely a VÁRMEGYERENDSZER ELSŐ ÍRÁSOS EMLÍTÉSE. (Az 1257-es másolat ma a Veszprémi Érseki Levéltárban megtalálható.)

Nos így kapott a Gyülekezet 10 millió forintot a Lechner Tudásközpont közreműködésével, és...

.... nos csoda történt. Nem tudok másként fogalmazni. Répássy Viktor festő-restaurátor az utolsó percben érkezve, az enyhe januári időjárásnak köszönhetően fel tudta tárni és konzerválni a Szentély déli falán levő díszítő ornamentikát (1.kép). A kutatás felszínre hozta a keleti falon levő ablak inda és szöveges díszítéseit, melyen a „báránya" szó tökéletesen olvasható.

A helyreállítás aprólékos munkáinak monotonitását megszakítandó a festőrestaurátor szondázó kutatásokat végzett a főhajóban is, melynek eredményeképpen kibontásra került a déli falon levő Árpád-kori ajtó egy része, valamint az Árpád-kori „lőrésablak" bevilágító ablak, valamint a Reformáció korabeli ablakdíszítő ornamentika egy darabja és a diadalíven lévő indás falfestés a XVIII. századból.

Aztán egy keddi napon (2018.01.23.) a gyülekezet lelkészeként magam is felajánlottam segítségemet a munka szaktudást nem igénylő részében. A XX. században bevésett villanyvezeték feletti vakolatréteg eltávolítását vállaltam, hiszen ott biztos nem tudok kárt okozni, mert valaki már 80 évvel ezelőtt megcsinálta a kárt, ha volt valami a falon. Tíz percnyi munka után vörös festéknyomok kerültek felszínre, és ekkor a szakember vette kezébe a munka folytatását. Még tíz perc és szelfit készítettünk a vakolatdarab előtt, mert biztosak voltunk benne freskót találtunk. Addigra feleségem és Beke Laci barátunk is ott volt, és amikor az emberalak feje is előbukkant, tudtuk: SZENZÁCIÓ. Minden eddigi tudásunk a templomról és annak múltjáról újra fog értelmeződni, hisz egy képzőművészeti ritkaság előbukkanásának lehettünk tanúi. Nem is bántottuk tovább a falfelületet, hisz konzerválás nélkül a falkép óriási veszélynek van kitéve, a restaurálás pedig komoly anyagi erőforrásokat igényel.

 

Az óriási izgalom és feszültség közepette a Veszprémi Laczkó Dezső Múzeum kollégái siettek segítségünkre, akik meglátogatni ugrottak át Litérről restaurátor ismerősüket. Miután kigyönyörködtük magunkat a freskóban, bevittük őket a szentélybe, hogy megmutassuk reformáció korabeli értékeket. Itt merült fel a kérdés mi lenne, ha a körvonalaiban látszó szentségtartót is most bontanánk ki, régész jelenlétében, a feszültség oldásaként. Ismét megkaptam a lehetőséget, hogy magam is cselekvő részese lehessek a munkának, melynek eredménye azonban ismét nagy jelentőségű felfedezést hozott. A befalazáshoz használt anyagban megtaláltuk azokat a bélésköveket, melyek a szentségtartó ajtaját keretezték, ily módon a XIII. századi arcát láthattuk meg a templomnak hosszú évszázadok után. A feltárt kőkeret minősége és formája alapján ismét ritkaságnak, egyedi értéknek tekinthető.

Ha azt is hozzávesszük a templom értékéhez, hogy a XVIII. századi festett kazettás mennyezet és karzat az Iparművészeti Múzeum gyűjteményéből kikérhető és helyreállítható, biztosan állíthatjuk történelmi, művészettörténeti, vallástörténeti, és iparművészeti különlegesség lehet a Sólyi Templom. Ha sikerül megmenteni értékeit a Balaton felvidék legjelentősebb turisztikai értéke is lehet. Mindennap imádkozunk érte, hogy az a Kegyelmes Isten aki eddig megőrizte, adja meg nekünk és gyermekeinknek a lehetőséget, hogy tanúi legyünk csodáinak, és hirdethessük minden emberi szándékon és munkán túl itt is Egyedül Istené a Dicsőség! SDG!

Bikádi László Károly