Marco de Leeuw van Weenen a Tolnai Református Egyházmegye missziói munkatársa. 2013. év első hónapjaiban több evangelizáló jellegű előadást is tartott régiónkban „Tanítvánnyá lenni, tanítvánnyá tenni" címmel. Őt kérdezzük a szolgálatairól és a terveiről:

Hogyan és miért kerültél Magyarországra, és hogyan sajátítottad el a nyelvünket ilyen kitűnően?

1999 nyarán a feleségemmel együtt Budapestre érkeztünk. A Timóteus Társaság hollandiai társszervezete kiküldött bennünket, hogy megerősítsük a magyarországi szolgálatot. Egy teljes iskolai évet a nyelviskola padjaiban töltöttünk, ott tanulmányoztuk és tanultuk a szép és érdekes magyar nyelvet. Persze, ahhoz, hogy folyékonyan beszélni tudjunk, még további évekre volt szükségünk.

Idejöveteletek előtt mivel foglalkoztatok Hollandiában?

Részben „rendes" állásunk volt: a feleségem hittant oktatott állami általános iskolákban, én meg matekot és a villanyszerelés bizonyos szakait egy szakmunkásképzőben. Mellette pedig a Timóteus Társaság hollandiai társszervezeténél szolgáltunk. Mivel a missziók általában emberhiánnyal küszködnek, ez a szolgálat elég sokrétű volt: a könyveléstől kezdve az újságíráson keresztül a tanításig terjedt.

Mennyire kellett felszámolnotok az ottani életeteket?

Mivel már az eljegyzésük előtt is tudtuk, hogy Isten minket külföldön akar látni, Hollandiában nem rendezkedtünk be. Bútorozott lakást béreltünk arra a néhány évre, amely elválasztott bennünket a külföldi szolgálatunk elkezdésétől. Amikor Magyarországra költöztünk, az összes holminkat hoztuk magunkkal - egyetlen utánfutóban.

Már elnézést kérünk az indiszkrécióért, de hosszú vezetékneved nemesi származást sejtet.

Az első „de Leeuw van Weenen" nevű gyermek 1810-ben született, a hosszú név két családi név összevonásából keletkezett. A „Weenen" rész eredeti írásmódja: Weena. Ez egy kastély volt azon a területen, ahol most a nagy kikötőváros Rotterdam található. A XII. századig nyúlik vissza ez a valóban nemesi családnév.

Az utazás előtt mi volt az a három legfontosabb dolog, amit hazánkról tudtatok?

Mivel az utazásunk 1999 nyarán volt, és 1996-ban jártunk először Magyarországon, már nem nagyon emlékszünk arra, hogy azt megelőzően mit tudtunk vagy nem tudtunk az országról.

Mit volt a legnehezebb megszokni Magyarországon?

Mindig is jól éreztük itt magunkat.

Mi az a szolgálat, amit jelenleg Magyarországon végzel?

2009 nyara óta a Tolnai Református Egyházmegye missziói munkatársa vagyok. Ez egyrészt azt jelenti, hogy próbálok segíteni a meglévő gyülekezeteknek, például helyettesítésekkel vagy előadások megtartásával. Az egyházmegye részéről félévenként konferenciát is szervezek a presbitereknek. Másrészt olyan hitépítő vagy missziós lehetőségeket keresek, amelyekre másnak éppen nincs ideje. Például az egyik faluban egy házi bibliakörből próbálunk gyülekezetet alakítani. Néha marad szabad kapacitásom, hogy a megyén kívül is vállaljak szolgálatokat, így került sor Balatonőszödön és a környező falvakban a tanítványságról szóló sorozatra.

Miért jó egy felnőtt gyülekezeti tagnak elmenni egy ilyen hétköznap tartott előadás-sorozatra? Nem elég, ha néha, amikor épp nincs más dolgunk, elmegyünk a templomba?

A Biblia magyarázata hallatán jobban ismerjük fel és értjük meg, mit is kér és kíván tőlünk az Isten. Érdemes erről közösen is beszélgetni, mert akkor a tapasztaltabb hívők elmondhatják, hogy az ő életükben ez hogyan is valósul meg. És persze a felmerülő kérdéseket is lehet megvitatni. Egyébként az örök sorsunkat tekintve csupán valamit hallani Istenről szükséges, ám nem elég. Belsőleg azonosulnunk is kell az elhangzott üzenttel, szívből igent mondanunk rá, és azt a gyakorlatba átültetni. Ezt nevezi a Biblia igaz hitnek, amely nélkül nincs üdvösség.

Az a hír járja, hogy az előadásaidat sok humorral fűszerezed. Lehet ember és Isten közös dolgairól humorral szólni?

Az ember eléggé következetlen, amikor nem Isten Igéje szerint gondolkodik. Amikor ezt egy kicsit sarkítom, humorosnak tűnik az eredmény. Bár igazából inkább szomorúnak nevezhető. Előadásaimban nem poénkódom, hanem rámutatok arra, Isten nélkül milyen furcsák vagyunk, s az emberek önmagukon nevetnek. A nevettetés a legjobb szembesítés.

Meghívtunk a dél-balatoni régióba ádventi evangelizációs-sorozatra. Mi a célkitűzésed ezeken az alkalmakon?

Minden szolgálatomnak egyetlen célja van: hogy a hallgatók közelebb kerüljenek az Úr Jézushoz. Ha ez megvalósul, automatikusan egymáshoz is közelebb kerülnek. Így épül Isten országa ebben a világban.

Mik a távlati terveid, terveitek feleségeddel?

A misszionárius szó azt jelenti: elküldött ember. Isten küldött bennünket, az Ő iránymutatását követjük. Most ott vagyunk, ahol Ő látni akar bennünket, és szívünk szerint még hosszú ideig maradnánk Tolna megyében. De ki tudja, mit hoz a jövő?