LEGYETEK OLYANOK, MINT A GYEREKEK - Július 24-én (csütörtökön) délután fél 5-kor a magyaralmási református templomban

Polgár Tibor / 2025-07-03 18:13:16

tovább

Napközis tábor a magyaralmási református gyülekezetben július 21-25. délután 2 órától

Polgár Tibor / 2025-06-24 13:16:19

tovább

"Mondj egy igent és egy nemet!" - Húsvéti Örömhír Klub Magyaralmáson

Polgár Tibor / 2025-06-19 05:49:33

2025 húsvétján is gazdag programmal készültünk gyülekezetünk gyermekei számára, hogy bemutassuk nekik az ünnepkör üzenetét. Nálunk nagyszombaton a felnőttek csendben készülnek, a gyerekek viszont boldog rácsodálkozással foglalják el a gyülekezeti házat, templomkertet és udvart.

A nagytermünk hatalmas táblájára már a kisifisek írták fel krétával a húsvéti dalok szövegét, és előző nap is ők jöttek át a parókia konyhájára, hogy együtt gyúrják be velem a feltámadás buci tésztáját. Mert kell, hogy érezzék és lássák a gyerekek, hogy jó az Úr, örökkévaló az Ő kegyelme! Csak beszéddel nem tudjuk megértetni, kell, hogy kinyíljon előttük az üres sír, még ha az csak egy édes tésztából készült sír is, hogy él az Úr! Nincs itt, mert feltámadt!

Az idén Barabbás történetén keresztül egy táblarajz segítségével hallhatták és láthatták, hogy mit jelent a miattam, helyettem, érettem történő helyettes áldozat. Együtt keresték a gyerekek a csokitojást, ami között mindig lapul egy csokibárány, hogy megértsék, Jézus Isten Báránya a számunkra, aki feláldoztatott a mi bűneinkért. Együtt készítettünk kis asztali díszt is, hogy a családok asztalán húsvétkor legyen egy kis emlékeztető, mit is ünneplünk.

Mindeközben éneklünk és éneklünk, gyermeki nagy hittel. Mert az a tapasztalatunk, hogy ezek a gyermekénekek belevésődnek a kis szívekbe. Egy édesanya küldött egy kis videót arról, hogy 3 éves kislánya hintázás közben boldogan énekli a Rút volt szívem, sötét című kis gyermekéneket a játszótéren. Most ebbe a kis gyermekszívbe azt is elültettük, hogy hogyan mondhat igent Istennek, és nemet a bűneinek. A dalok szövege azóta is a táblán van, hátha a felnőttek is elolvassák, és elgondolkodnak a dal üzenetén, hisz nem vár tőlünk Isten sokat, csak hogy odaforduljunk felé, igent mondjunk neki, ugyanakkor forduljunk el a bűneinktől, megtisztulva Jézus kegyelméből.

És ahogy megtelt az imaterem, de úgy, hogy egy tűt se lehetett volna leejteni, éreztem magam is, és láttam, hogy jó az Úr, örökkévaló az ő kegyelme! Nem mondott le rólunk, fiainkról, lányainkról, összegyűjtötte őket, mert szereti az Úr azokat, akik neki igent mondanak!

psze

PÜNKÖSDI KÖSZÖNTŐ, ÜNNEPI ALKALMAINK

Polgár Tibor / 2025-06-04 18:11:19

Anyák napi istentisztelet 2025. május 4-én a magyaralmási református templomban

Polgár Tibor / 2025-04-30 13:45:31

Húsvéti köszöntő, ünnepi alkalmaink 2025

Polgár Tibor / 2025-04-11 07:14:45

Húsvéti Örömhír Klub Magyaralmáson 2025. április 19-én (szombaton) délelőtt 10 órától

Polgár Tibor / 2025-04-09 14:58:43

tovább

Kisköri női alkalom Magyaralmáson 2025. március 28-án 18 órától

Polgár Tibor / 2025-03-27 07:45:36

tovább

Jubileumi gyülekezeti túra 2024

Polgár Tibor / 2024-11-26 08:34:08

„És emlékezzél meg az egész útról, amelyen hordozott téged az Úr, a te Istened…” (5 Mózes 8,2)
Első alkalommal 2015-ben 6 fő indult el a Magas-Tátrába… Azóta évente újabb és újabb csúcsokat hódítottunk meg. Idén 17-en húztuk fel túrabakancsainkat, hogy 10. alkalommal is útra keljünk és együtt töltsük az augusztusi hosszúhétvégét. Idén új résztvevők csatlakoztak, köztük több fiatal is.
Szállásunkat a Tatranska Strba kemping kis faházaiban foglaltuk el, ahol megérkezésünkkor már elénk tárult a Magas-Tátra hegyvonulata. 2024. augusztus 19-én kora reggel ugyanolyan izgalommal indultunk, mint a korábbi években. 1340 méterről, a Csorba-tó partjáról kezdtük meg a túránkat. Az éjszakai eső után, a szikrázó nap elkergette a felhőket, így gyönyörű kilátás tárult elénk, ahogy méterről méterre haladtunk felfelé az Elülső-Szoliszkó csúcsára.

Túravezetőnk idei szlogenje: “Cél, a kereszt!” Ez megadta alaphangulatát a napunknak. Sokat nevettünk, beszélgettünk, egymást segítettük a nehéz feladat leküzdésében. Egy rövid pihenőre megálltunk a Szoliszkó menedékház teraszán. Újult erővel folytattuk az utat, és egy bő óra leforgása alatt feljutottunk a 2117 méteres, kettős ormú csúcsra. A 750 méter szintkülönbséget mindenki ügyesen teljesítette, így a kereszt tövében elkészülhetett a közös csoportkép. Innen szép kilátás nyílik a Malompataki-, valamint a Furkota-völgyet övező hegykoszorúra, illetve magára a Malompataki-völgyre, és annak fő nevezetességére a Fátyol-vízesésre is. Fáradtan leérve a vacsoránál hálát adtunk a tartalmas napért.

Másnap reggelre esőre ébredtünk, így az időjárás felülírta eredeti tervünket. Új célunk az Alacsony-Tátra Gyömbér csúcsa lett (2045 m). A páradús, fülledt levegőben nehéz volt feljutni az 1740 méter magasan fekvő Stefánika menedékházhoz. Itt mindenki megpihent, ebédelt, közben egyre jobban gyülekeztek a vészjósló, sötét felhők. Így gyors döntés született, sajnos vissza kell fordulnunk! Az út végén leszakadt az ég, egytől egyig bőrig áztunk… Ennek ellenére mindenkinek nagy élmény volt a három nap, örök emlék marad.

“Valójában nem a hegy az, amit meghódítunk, hanem saját magunk.”


Baranyai Edina és Sáfrán Erika

Egyre hangosabbak, mégis milyen jó, hogy itt vannak

Polgár Tibor / 2024-10-18 06:40:33

Első olvasatra nyugodtan gondolhatná valaki, hogy most az ifjúsági csoportunkról fogok írni és talán akkor is találó lenne ez a cím, de most valami egészen másról szeretnék beszámolni.

Hálásak vagyunk Istennek, hogy 10 éve madárbarát gyülekezet lettünk, ahogy korábban is hírt adtunk erről (Gyöngybagolyvédelem - A "VÖLGY-HÍD" Természetvédelmi Alapítvány beszámolója). Egy lelkes fiatalember érkezett akkor hozzánk, aki tudva, hogy csak körülbelül ötven százalék esélyünk van a sikerre, mégis egy OSB lapokból készült dobozt telepített a református templomtoronyba. Ide a tervek szerint egy röpnyíláson keresztül tudnak majd bejutni a madarak. El is készült a doboz, melyet felszerelt a helyére, azzal a reménységgel, hátha visszatérnek ide költeni a gyöngybaglyok, melyek már évtizedek óta hiányoztak Magyaralmásról. Pedig valamikor őshonos madarak voltak itt. A felújítások során azonban mindenütt kizárták őket, így nem tudtak helyet találni a költésre, mert ők óvatosságból magasabb helyeket keresnek, hogy biztonságban lehessenek a fiókáik. Telt-múlt az idő, és mi sokáig hiába vártunk, mikor felmentünk néha a toronyba, bekukucskáltunk egy résen át, de lakók évekig nem érkeztek a költőládába.

Idén azonban megtörtént a csoda, mert mi így tekintünk rá. Egy fiatal gyöngybagolypár költözött be hozzánk. Ezt abból is tudhatjuk, hogy először csak négy-öt tojást láttunk a fészekben. Ez volt az első költés idén, majd a nyári tábor alatt néhány fős csapattal ismét felmentünk a toronyba a harangokhoz és nagy meglepetésünkre útközben azt láttuk, hogy ismét voltak tojások a dobozban. Néhány hete hat új fióka gyűrűzésére került sor és mi nagyon örülünk, hogy idén 10 gyöngybagoly fiókával gyarapodhatott az állomány és hálásak vagyunk, hogy itt találtak otthonra ezek a hasznos madarak, amelyek egyébként összeszedik az egereket, kisebb rágcsálókat, kártevőket a környéken.

Tudjuk, hogy sajnos valószínűleg nem fogja minden fióka megérni az érett felnőttkort, mégis van folytatás. Ez a hat fióka is kirepül, mint az előző négy, de a fiatal pár minden bizonnyal itt marad és reméljük, még sokszor megörvendeztetnek bennünket fiókákkal. Igaz, néha az esti órákban kicsit meg is ijesztenek minket, mikor vadásznak, váratlanul meglepnek, furcsa hangokat adnak ki, mégis milyen jó, hogy itt vannak!

Valljuk meg őszintén, előfordul, hogy aggódunk a gyülekezetünk jövője miatt, ami érthető is. Nálunk is most van kirepülőben egy ifjúsági csoport, többen megkezdték a főiskolát, egyetemet. De legyen reménységet adó bátorítás ez a példa is, hogy van folytatás. Reméljük, hogy nálunk is hamarosan indul a következő ifjúsági csoport! Hiszem, hogy Isten kegyelméből lesznek mindig újak, gyermekek és fiatalok is! Ha pedig majd kiröpülnek, és úgy tűnik elölről kell kezdeni a magvetést, mert valószínűleg nem marad minden fiatal itt a faluban, akkor is van reménység. A fiatalok közül, akik megtérnek és elkezdik követni az Urat, sokan messze kerülnek majd innen. Mégis milyen jó, hogy most itt vannak! Reménység szerint, majd valahol egy közösség hasznos tagjai lesznek és egy gyülekezet proiftál majd abból, hogy ők itt felnőhettek. Szolgálni fognak az Úrnak és felnőtt felelős keresztyénként viszik majd magukkal a krisztusi szeretetet, a fészekmeleget, amit itthon a gyülekezetben megtapasztaltak.

Legyen ez a mi kis örömünk bátorítás mindenki számára. Van reménység! Istenünk gondviselő szeretete velünk van és ahogy Jézus megígérte, Ő Szentlelke által velünk is marad minden napon a világ végezetéig.

Polgár Tibor

lelkipásztor

Fotók: Kovács Barnabás