A Generális Konvent zárónyilatkozata

Polgár Tibor / 2015-06-27 06:21:44

A Kárpát-medencei református egyházak közös képviseleti testülete, a Generális Konvent 2015. június 24–25-én Budapesten tartotta évi rendes ülését, melynek zárásakor az alábbi nyilatkozatot teszi közzé:

A Generális Konvent együttérzését fejezi ki a súlyos körülmények között élő kárpátaljai református testvérei iránt, s azon reményének ad hangot, hogy az Ukrajnában kialakult, más ott élő népeket is sújtó válsághelyzetet békés rendezéssel, háború és emberi életek kioltása nélkül lehetséges megoldani. Köszönetét fejezi ki a bajok enyhítését és a rászorulók segítését szolgáló eddigi adományokért és támogatásokért, egyúttal további összefogásra, segítségnyújtásra buzdít. tovább

A „Holttengertől” – az élő vízig

Polgár Tibor / 2015-06-25 06:21:39

Egyházunk egyik ébresztője: Makkai Sándor

"1951-ben halt meg - ahogy a könyv szerzője jellemzi őt - e "megkerülhetetlen alakja a XX. századi református egyház és teológiatörténetnek", aki szerint "az egyháznak akkor lesz jövője, ha meg mer maradni egyháznak, ha nem akar se több, se kevesebb lenni, mint aminek az Egyház Ura szánta.

EGY KÜLÖNLEGES KÖNYV BEMUTATÓJA AZ ÖKUMENIKUS TANÁCSON

Polgár Tibor / 2015-06-24 07:35:18

SZÁZEZER GYERMEK „MAMÁJA”,

A KAIRÓI KOPT MAGGIE MAMA CSODÁLATOS SZERETETMŰVE

Maggie Gobranól, az egyiptomi kopt Teréz anyáról szól az a könyv, melyet rekordgyorsasággal, két és fél hónappal németországi megjelenése után már kézbe vehet az olvasó magyarul. 240 oldalon feltárul egy különös keresztyén élet titka és vonzása a forrongó Közel-Keleten, ami az olykor ellenséges iszlám kulturális és vallási környezetben is nagy figyelmet kelt gyermekmentésével. A szeretet tágasságából, egyértelműségéből, személyválogatás nélküli erejéből épült fel 95 óvoda, iskola, szakmunkásképző, mellettük orvosi ambulancia. Ma már a Stephen’s Children Alapítvány nem csak Egyiptomban, hanem a világ sok helyén nevet és tiszteletet szerzett alapítójának, a már ötször Nobel Béke-díjra jelölt Maggie Gobrannak. Méltóbb hely nem is lehetne a könyvbemutatóhoz, mint a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának budapesti székháza.

Országos Református Nőszövetségi Találkozó Sárospatakon

Polgár Tibor / 2015-06-22 19:24:53

Július 10-12 között Sárospatakon tartják a Magyarországi Református Nőszövetség idei országos konferenciáját, amely egyben a Lorántffy emléknapok alkalma is.

Kántorképző tanfolyam a Dunántúlon

Polgár Tibor / 2015-06-17 18:52:16

Ebben az évben is lesz Kántorképző tanfolyam Pápán 2015. június 21 (24) - július 12. között. Szeretnénk mindenkit köszönteni és azokat is megszólítani ezzel a felhívással, akik gondolkoznak a tanfolyamon való részvételen!

A tanfolyamra nincs külön felvételi eljárás!

A kezdők jövetelét sem korhoz, sem zenei előképzettséghez nem kötnénk. A tanfolyam kezdetekor az újonnan jelentkezőket meghallgatjuk, e szerint osztjuk be őket megfelelő csoportokba (kezdő A1,2, középhaladó B1,2, haladó C1,2, D1, kántori fokozat D2).

Ezzel is szeretnénk a lelkipásztorok, érdeklődők figyelmét felhívni arra, hogy zenét-éneklést kedvelő, akár 6-7 éves gyermekeket is örömmel és szívesen fogadunk, azonos korúak elköteleződését látva az elmúlt 20-25 év során. Arra törekedve a képzésben, hogy bizonyos segítséget mihamarabb tudjunk biztosítani általuk a sokfelé hiányzó kántori szolgálatokban.

A tanfolyamra érkezett kántorjelöltek gyülekezetben való alkalmazásáról, lehetséges munkába való bevonásáról szeretnénk a küldő-támogató lelkészeket szóban, vagy írásban is tájékoztatni.

Nincs Akadály!

Polgár Tibor / 2015-06-16 17:58:16

Ezzel a címmel rendezett református egyházközségünk egy különleges gyermeknapot 2015. máj. 31-én egész nap a Budai úti református templomban és az udvarán. A különleges istentisztelet ilyenkor itt már hagyomány, most a Palánta Misszió Szivárvány bábcsoportja adott elő egy kis színdarabot A szeretetre vágyó süni címmel. Utána a fergeteges „Öt érzék kalandpark” kezdődött (a gyerekek segíthettek a süninek és a kislánynak mindenféle feladat elvégzésében: titkosírás megfejtése Braille-írással, fehérbotos járás, kerekesszékkel közlekedés, felolvasógépes bibliai történet-felismerés, vakvezető kutya vezetés, csörgő- és illatdobozok felismerése). Sok más program is színesítette még a napot: íjászat, tandembiciklizés, önvédelmi karate gyakorlatok (gyerekektől gyerekeknek), dalos néptánc foglalkozás, „Átalakít-lak” és egyéb kézműves programok. Csak a regisztrált gyermekek száma 128 fő volt… Az étel elég lett és nagyon finom, a kürtöskalácsnak megint nagy sikere volt… Az időjárás tökéletes: se nem hideg, se nem meleg. Éreztük Isten kegyelmét ezen a napon! És mégis mennyi kétely volt a szívünkben előtte!

Mezőföldi Református Egyházmegye küldöttsége Kárpátalján

Polgár Tibor / 2015-06-12 15:47:46

„Egymásnak terhét hordozzátok…”

Galata 6,2

A XXI. századi Európában, ahol oly sok mindent hallhatunk emberi jogokról, humánus hozzáállásról, szeretetről, demokráciáról, oly keveset hallunk kárpátaljai magyar testvéreinkről. Az Ukrajnában kialakult politikai helyzet egyfajta belső háborút szított, melynek nagyobbrészt az ártatlan emberek az áldozatai.

Beregszászi születésű lévén sok olyan eseményről hallok, amelyek a nagyvilág sajtójában meg sem szólalnak. Sajnos a kárpátaljai magyar kisebbség helyzetét az ukrán kormány igyekszik minden áron ellehetetleníteni. Az infláció soha nem látott mértékeket ölt, a közszolgáltatások díjai sokszorosára emelkednek, miközben az emberek fizetését befagyasztják, a nyugdíjakat csökkentik.

Istennek legyen hála, hogy egyházunk berkein belül élő testvéreinkkel, itt Mezőföldön éreztük annak szükségét, hogy valamilyen módon mi is szeretnénk segíteni a bajba jutott hittestvéreinken eleget téve a Galata levélben olvasható felhívásnak: egymásnak terhét hordozzátok!

Ez a kezdeményezés Esperes úr segítségével egész Mezőföldön megszólította a gyülekezeteket. Minden egyházközség magáénak érezte a feladatot, hogy gyűjtést szervezzen. Az egyházmegye elnökségének gyülekezeteinkhez intézett levelének megfelelően egy–egy húsvéti istentiszteletünk perselypénzét ajánlottuk fel az említett célra. Így összesen 1,3 millió forint gyűlt össze testvéreink adományaiból.

A következő kérdés, amely felmerült, hogy melyek legyenek azok a református gyülekezetek, amelyeknek segítséget szeretnénk nyújtani. Mindenképpen úgy szerette volna az egyházmegye vezetése, hogy olyan gyülekezeteket segítsünk, akikkel van valamilyen kialakult kapcsolat.

Gyülekezeti kirándulás

Polgár Tibor / 2015-06-10 23:54:49

Május 30-án szombaton kirándulni mentünk a Magyaralmási Református Gyülekezettel. A közös ima után együtt indultunk autókkal Majk felé a templomtól, több mint negyvenen. Megérkezés után a remeteség felé vettük az irányt, ahol megismerhettük a remeték mindennapjait. Az ott lévő 16 ház mindegyikében 1-1 remete lakott, akiket nemesi családok támogattak. Az összes ház ugyanakkora és ugyanúgy néz ki. Mindegyik házhoz tartozik egy kis kert, amiben gyógynövények voltak. Érdekesség, hogy a házaknak még egymásra nyíló ablakuk sincs. Megtudtuk, hogy az itt élő remetéket a némasági fogadalmuk alól minden Húsvétkor és Karácsonykor feloldották, ekkor együtt ebédeltek és együtt élték meg a közösséget. A remeteség közepén egykor egy templom állt, aminek ma már csak a romja látható.

Ezután páran a csapatból visszamentek az autókhoz és hozzáláttak az ebéd elkészítéséhez. Majd tovább folytattuk utunkat a Bányászati Múzeum felé. A múzeumban láthattuk a régi munkagépeket, irodákat. Láttuk a felszereléseket, gázmaszkokat, oxigénpalackokat, mérőeszközöket, munkaruhákat. Mindent úgy találtunk, ahogyan azt otthagyták, amikor bezárt a bánya. Még a munkanaplót és a feljegyzéseket is megnézhettük, beleolvashattunk. Sőt még egy vájatot is megnézhettünk benne a gépekkel. A vájat falát más és más módszerrel támasztották ki, így láthattuk, hogyan változtak a módszerek. Volt a vájat közelében egy kisvasút, amit meg is rohantak a gyerekek és mindegyikük ment vele egy kört. Majd visszamentünk a „táborunkba”, ahol megpihentünk és beszélgettünk az élet nagy dolgairól, miközben vártuk az ebédet. Eközben akinek volt kedve és elég energiája, az útnak eredt Várgesztes felé. Bár a várat nem tudtuk megnézni, jó kis séta volt. Mire visszaértünk a remek marha- illetve sertéspörkölt már készen volt és csak ránk vártak. Az ebéd után jött a lelki táplálék is. Hallhattunk egy verset, majd egy beszámolót egy amerikai multimilliomosról, aki bizonyságot tett Isten létezéséről.

85. születésnapja alkalmából szeretettel köszöntjük nagytiszteletű Vajna Lajos lelkipásztor Testvérünket!

Polgár Tibor / 2015-06-08 11:51:20

85 éves jubileum

Vajna Lajos

Személyes emlékeim. A református iskola emeleti részében lakások voltak, ennek az iskolától külön bejárata, a „civil bejáró” volt. Minden vasárnap ezen az ajtón egy házaspár jött ki a templomba. A házaspárral mindig jött egy leányka is, látszott, hogy összetartoznak. A házaspárt nagy tisztelet övezte, én ezt tudtam leszűrni. „A Főtanfelügyelő Úrék” – suttogták, mikor megjelentek. Istentisztelet után néhány emberrel néhány szót váltottak és visszavonultak az iskolába. Míg Nagyanyám mozgásképes volt és felvittük a templomba, Vele is gyakran beszélgettek főtanfelügyelő úrék. Időnként fiúk is kapcsolódtak a családhoz, róluk is suttogtak a jó veszprémi hívek. Templomkerti bandázásaink során néha összefutottam Laci bácsival, egyáltalán nem tűnt olyan harapós, morc embernek. Még velünk, abszolút apró vakarcsokkal is tudott és akart néhány szót váltani. Én magam nagyon boldog voltam, ha „Vajna Úr, Laci Bácsi” néha megszólított. Érezhető volt, hogy a kis emberkéket igyekezett magához felemelni. A családi beszélgetéseken hallottam, hogy a „nagy vereködés”-ben katonatisztként szolgált székely tanárember felett, hogy megállt a világ vihara, az Veszprémben tette le és itt is maradt. Tanfelügyelő lett, a megye pedagógusai szeretettel emlegették. Az Ő családja volt az a kis csapat, akik az Istentiszteleteken rendre megjelentek. A családból a leánykával baráti kapcsolatba kerültem, nagyon büszke voltam, hogy ez a komoly leány szóba áll velem. Megtudtam Tőle, hogy egyik fivére lelkész, de van katonatiszt, tanár, jogász is a familiában..

Püspöki káplánnak Veszprémbe került egy ifjú Titán. Ti tán nem tudjátok, hogy Szabó Gáborról a segesdi pap fiáról, a későbbi kecskeméti esperesről van szó. Sűrűn előfordult a káplán úr Nagyanyámnál, azaz nálunk. Nagyon megszerettük, fia helyett fiának tekintette Nagyanyám, így amikor én elkerültem Fehérvárra, Őt pedig a csőszi gyülekezet választotta papjának, tovább tartottuk a kapcsolatot. Gábor vitt át a szomszéd faluba, bemutatni a kollégának, mert „igen jó társaság van itt a Mezőföld ezen csücskében”. A soponyai lelkészt mutatta be Gábor, ekkor ismertem meg személyesen a már korábban egyszer-kétszer látott fiatalembert, Vajna Lajos nagytiszteletű urat. Mondhatni, azonnal testvérek lettünk, mely kapcsolat a későbbiek folyamán csak mélyült. Valóban, ha bármi lelki problémám volt, Gáborhoz és Lajoshoz mindig nyugodtan mehettem, megkaptam azt a támogatást, bíztatást, erősítést, amit az otthon – átmeneti hiánya miatt – nem tudott biztosítani. Később „benősültem” a „jó társaságba”, a kálozi lelkész leánya révén bekerülhettem a Györke Gyula-Incze István-Szabó Gábor-Vajna Lajos-Szabó Dezső lelkészek alkotta társaságba. Ennek az igazán összetartó csoportnak egyik lelkes motorja volt a most ünnepelni szándékolt Vajna Lajos Nagytiszteletű Úr.

Imádság a Nemzeti összetartozás napján

Polgár Tibor / 2015-06-04 10:59:51

A Tatai Református Egyházmegye 1920. május 26-án Tatán tartott közgyűlésén László János lábatlani lelkész, akkor helyettes esperes mondta el a következő imádságot, melyben a trianoni békediktátum aláírása előtt néhány nappal a magyar nemzetért könyörgött.

Mindenható Isten! Kegyelmes szent Atyánk!

Hozzád zeng énekünk. Hozzád száll fel imánk!

Szent neved dicsérjük, - jóvoltodat áldjuk,

Dicső munkáidat: bámulva csodáljuk.

Te jó Atyánk voltál gyermekségünk óta,

Vezettél utadon jobb kezünknél fogva,

Megvédtél, őriztél, minden bajtól, vésztől,

Nagy megkísértéstől, gonosz ellenségtől.

Te adtál minekünk békét boldogságot,

Örömöt, szerencsét, sok vidám órákat...

Lecsapott ránk néha sujtoló kezed is...

Ha a jót elvettük elszenvedtük ezt is.