
A REND szombati programjában került sor a Művelődési Ház nagytermében a REPOSZT kötet bemutatójára. A bloggercsapat tagjait Bagdán Zsuzsanna újságíró faggatta. A kötet a mulandó internetes világból emelte ki a maradandó szöveget, ahogy a moderátor fogalmazott: a maradandóságnak.
A szerzők sokszínűsége és egy sajátságos csapatszellem is megmutatkozott. Mit kívánnak a reposztnak a szerzők? - szólt az utolsó körkérdés. Olvasókat, identitás erősítést, kevés trollt, meg nem restülést a szellem igényességében.
Mit tehetnénk hozzá? Hogy ne riadjon vissza önnön küldetésétől. Mutassa meg, hogy az egyháznak van véleménye a világról. de ennél több is: van hatása a világra, akár úgy is, hogy párbeszédre hívja vagy provokálja azt.
A "Reposzt - Válogatott írások 2012-2014" kötet megvásárolható, illetve megrendelhető a Dunántúli Református Egyházkerület Püspöki Hivatalában, ára: 1.500,-Ft.

Jakab Bálint Mihály
tovább
"Álljunk tehát őrhelyünkre! Tegyük ezt bátran, bizonyossággal és szent rugalmassággal, azaz szelíd határozottsággal. Krisztusra vár a világ, és a mi bátor, hiteles, szelíd bizonyságtételünkre."
Őrhelyemre állok, odaállok a bástyára, figyelek, várva, hogy mit szól hozzám és mit felel panaszomra.
Válaszolt is nekem az Úr, és ezt mondta: Írd le ezt a kijelentést, vésd táblákra, hogy könnyen el lehessen olvasni!
Eldöntött dolog már, amiről kijelentést kaptál, hamarosan célhoz ér, és nem okoz csalódást. Ha késik is, várd türelemmel, mert biztosan bekövetkezik, nem marad el.
Az elbizakodott ember nem őszinte lelkű, de az igaz ember a hite által él.
Habakuk 2, 1-4
Őrségben állva
Őrségben vagyunk. Nemcsak a REND idei helyszíne, hanem az Ige még inkább erre figyelmeztet.
Mit és hogyan kell őriznünk?
Isten népe, az Ige egyháza, benne minden hívő ember arra kapott elhívást, hogy őrizze azt, amit az Úr bízott rá. Őrizze saját hitét, örökségét, "identitását", ez fontos manapság.
De mindezeket ne öncélúan tegyük, hanem úgy, hogy közben Isten Igéjét, tökéletes akaratát, és az Ige közepét, az evangéliumot, Isten megváltó szeretetét őrizzük meg. Az Igének, az evangéliumnak egyházunk minden élettevékenységét át kell hatnia.
Az „őrzés” tehát azt jelenti, hogy örökkévaló értékeket őrzünk, az örök élet gazdagságát és örömét, amely megjelenhet ebben a földi életben.
Ez az őrködés mindig a másik ember védelmét is jelenti, azt is őrizve, aki egészen más, mint mi (1Mózes 4,9).
Az őrködés tehát nemcsak önmagunk megőrzését jelenti, hanem az Igének, Jézus Krisztus evangéliumának, az ebből következő örökkévaló értékrendnek az őrzését is. Ez a „lelkület” őrzi a másik embert, figyel a másikra, szereti a másikat.
Az őrzés soha nem statikus, hanem mindig dinamikus, azaz nemcsak megőrzöm, hanem tovább is adom azt, amit Isten rám bízott. Ez az egyház küldetése. Ezzel szolgáljuk Isten dicsőségét, és a másik ember javát.

tovább
Örömmel fogadott megtiszteltetés számunkra, hogy Dunántúl reformátusai az Őriszentpéter-Szalafői Református Társegyházközség területén találkozhatnak egymással a REND keretében.
Győr, Kaposvár, Komárom, Pápa és Székesfehérvár után egy kisváros, Őriszentpéter adhat otthont e jeles fesztiválnak. Bátorító, hogy a testvérek figyelme egy ilyen jelentős egyházi esemény kapcsán egy picinyke lélekszámú gyülekezetre, annak kistérségére (Őrség), s nem túl nagy településére irányul. Bíztató ez azért, mert igazolja, hogy az egyház-testben a „gyengébbnek látszó részek” is szükségesek és meg vannak becsülve.
A rendezvény fő témájához, Hit és megmaradás, remekül illik e helyszín, ahol az őslakosság a honfoglalás korától napjainkig megőrizte lakhelyét. Viszontagságos időket átvészelve, megmaradtak. A IV. László által kiadott XIII. századi kiváltságlevélben felsorolt őriszentpéteri nemesek között találjuk a ma is itt élő családok neveit. Szabadságjogokat azért kaptak, mert a királyság nyugati határszegélyét védték ezek az őrállók. Az őrségi határőrfalvak központja volt Őriszentpéter, ahol székelt az őrnagy, aki 12 esküdt segítségével kormányozta ezt az őrvidéket. A reformáció évszázadának második felére az itt lakó nemes őrök protestáns vallásúak lettek. Az 1230-ban épített Szent Péter vártemplomot ekkortól református istentiszteletekre használták, egészen az 1732-es erőszakos elvételéig. Eleink a templom és iskola nélküli, lelkészt és tanítót egyaránt nélkülöző árvaság időszakában bizonyságot tettek hitükről és állhatatosságukról, hiszen fél évszázadon át kitartottak vallásukban. Egészen az 1783-ban megkapott szabad vallásgyakorlási joguk alkalmazásáig istentiszteletre vagy Kustánszegre, vagy Felsőőrbe kellett menjenek. Gyalogoltak, fáradtságtól magukat nem kímélve és ott voltak lelkük erősítésére.

A Magyar Református Szeretetszolgálat iskolatáska- és tanszergyűjtést rendez rászoruló gyerekek számára.

„Sokszor azok a dolgok, melyekre nekünk már nincs szükségünk, másnak hatalmas segítséget jelentenek. Különösen igaz ez, ha egy gyermekről van szó, akit segítségünk révén képzeletben kézen foghatunk, s tovább vezetjük a tudás és életének útján. Legyünk most azok tanárai, akik már most mosolyogva várják a szeptemberi iskolakezdést, akiknek felcsillanna a szeme egy szép táska vagy tolltartó, a zsírkréták és vízfestékek láttán – szüleiknek, nevelőszüleiknek azonban komoly anyagi terhet jelent ezek beszerzése" – áll a Szeretetszolgálat közleményében.
Részletek, adománygyűjtő pontok: jobbadni.hu
tovább
Tízéves évfordulóját ünnepli a REND, a Dunántúli Református Egyházi Napok, amelyet ezen a nyáron Őriszentpéteren tartanak július 4. és 6. között. Steinbach József püspök úgy fogalmazott, hogy idén egymás erősítésére teszik a hangsúlyt a reformátusok.
A REND református fesztivál a találkozásra, a vidámságra és az elcsendesedésre is lehetőséget ad. A szervezők célja a nyitás az egész reformátusság, a más felekezetűek és a világ felé egyaránt. A nyitottság mellett idén a korábbiaknál is nagyobb hangsúlyt fektetnek egymás erősítésére a reformátusok - mondta a Parókia portál érdeklődésére Steinbach József püspök.
- A REND tizedik évfordulóját ünnepeljük az idén, a mostani a dunántúli reformátusok hatodik fesztiválja. A veszprémi kivételével minden dunántúli egyházmegye volt már „rendes" házigazda. Az őriszentpéteri után, két év múlva, 2016-ban Zánkára megyünk fesztiválozni.

A július 4-én, péntek délután négy órakor kezdődő istentisztelettel, egy hét múlva Őriszentpéteren megnyitja kapuit a hatodik REND fesztivál.
Azokhoz, akik a helyi gyülekezeten keresztül regisztráltak, a hét végén jut el a programfüzet, a névkártya és amennyiben igényelték, az étkezési jegyek és parkolókártyák.

Akik a www.rend.hu oldalon online regisztráltak vagy a jövő hét elején postai úton, vagy szintén a gyülekezeten keresztül kapják meg a regisztrációs csomagot.
A REND részletes programját honlapunkon olvashatják.
tovább
A bibliarevízió eredményeit bemutató összehasonlító dokumentum elkészült, és a Magyar Bibliatársulat honlapjáról letölthető.
Jelen kiadványunk dokumentálja a RÚF 2014 valamennyi főszövegben történő változtatását az 1990-es Biblia szövegéhez képest. Összesen több mint 16 ezer verset érintett valamilyen változtatás. A szakaszcímekben, lábjegyzetekben és kereszthivatkozásokban történt módosításokat, valamint a tördelési (bekezdések, költői sorok vagy sortörések) változtatásokat összeállításunk nem tartalmazza. Azok a versek sem szerepelnek ebben a katalógusban, ahol csupán az írásjelek és a központozás változott. A kiemelések elsősorban tájékoztató jellegű segítségek, a változtatás pontos mibenlétéhez ajánljuk figyelmesen átolvasni a teljes verset mindkét változatban (1990, 2014).
tovább
„Állj be öt perce, mert nemcsak a csapat csetlik-botlik."
![]()
Ha már a foci világbajnokság lázában ég a fél világ (a másik fele meg várja, hogy elmúljon ez a betegség), idézzük fel emlékezetünkben azt a most (is) aktuális Lázár Ervin-novellát, aminek címe: Foci.
Ennek az elején a gyermek egy átlagos estén megkérdezi az íróasztalnál dolgozó apját: „Apu, Isten szokott focizni?"
Azt már régóta tudjuk, hogy a gyermekek teszik fel a legjobb teológiai kérdéseket, melyekre vagy nem, vagy csak nagyon nehezen lehet válaszolni. Azt is tudjuk, hogy az egyik kérdés csak előkészíti a másikat. És apuka itt is hosszasan gondolkozni kezd a dilemmán, majd fantáziál a magyar labdarúgás helyzetén, ugyanis ha igen a válasz, akkor segíthetne a magyar válogatotton is: mi lenne, ha Isten tényleg beállna a csapatba – még jól is játszana –, majd a történet imádságba csap át, melynek ez a vége: „Állj be öt perce, mert nemcsak a csapat csetlik-botlik."
Így lesz az ártatlan esti kérdésből az életünket is befolyásoló, meghatározó közügy, országos kérés, így emelődik az egyszerű írás transzcendens dimenzióba.
A gyermek újabb húsba vágó kérdésével ér véget a novella, amikor az látja apja lehajtott fejét és motyogó ajkát: „Megígérte?"
Bölcsföldi András
