Gyülekezetünk nagyon régóta szeptember utolsó vasárnapján hálaadással köszöni meg Istenteremtő munkáját, segítségét, hogy évről-évre eredményessé teszi munkánkat. Az Ő áldása nélkül hiába dolgoznánk, fáradoznánk. Ezen a vasárnapon hálát adtunk, köszönetet mondtunk mindazon jóért, amiért dolgoztunk, melyet megtermeltünk, melynek gyümölcsét asztalunkra tehettük.

Ezen a vasárnapon az istentiszteletre érkezők ezekből a megtermelt javakból egy kis adagot hoztak magukkal, hogy azt az Úrasztalán elhelyezett kosarakba rakják. Mindenki hozott valamit, hiszen ezzel nemcsak megköszöntük Isten segítségét, de mi magunk is segítettünk másokon. Még Török Zoltán nyugalmazott lelkipásztorunk javasolta, hogy az úrasztalán elhelyezett terméseket a helyi Mandulavirág Otthon lakói kapják meg. Így történt ez most is, az istentisztelet utáni napon a teli kosarakat az otthonba szállították.

Nagyon jó érzés volt látni az Úrasztalán a megtelő kosarakat, melyből szebbnél-szebb gyümölcsök szinte mosolyogtak ránk. Éreztük Istenünk szeretetét, hiszen mi gyarló emberként az Ő áldása nélkül semmik lennénk. Az ünnepi istentiszteletet még szebbé tette, hogy két kisgyermeket is a keresztelés sákramentumában részesített Hodánics Péter lelkipásztor. A keresztelő után a 206. dicsérettel köszöntük meg Isten áldását: „Egek nagy királya/Magasztalunk téged./Térjen nevedre dicséret./"

Minden református testvérünk, aki részt vett az istentiszteleten két almával térhetett haza, az egyik almát megehette, a másikon -, melyet hittanosaink készítettek,- egy idézetet olvashatott.

Az istentisztelet után elgondolkodtam, hogy mi nemcsak a termésért kell, hogy hálásak legyünk. Gyülekezetünkben oly sok minden történik, ezeket is meg kell említeni és Istenünknek meg kell köszönni. Az ősz bővelkedett gyülekezeti alkalmakban, kulturális és hitéleti programokban, melyeken változó létszámmal vettünk részt. Megemlítem Pintér Béla sikeres koncertjét, valamint a nemzetközi orgona hetet, melynek keretében Ablonczy Bertalan orgonaművész templomunk orgonáján adott koncertet.

A reformáció 501. évfordulójával kapcsolatban három fontos eseményen vehettünk részt.

1. Október 28-án a vasárnapi istentiszteleten a PRT hallgatói szolgáltak, igét dr. Németh Tamás rektor hirdetett. Délután részt vettünk az Őrségi Egyházmegye reformációs istentiszteletén.

2. Október 31-én 17 órakor az evangélikus templomban közös istentiszteletet tartottunk a reformáció évfordulója alkalmából. Az istentiszteleten Zsugyel Kornél evangélikus, Hodánics Péter református lelkipásztorok és a református gyülekezet énekkara szolgáltak.

3. November 6-án 17 órakor Bilkei Irén a Zala Megyei Levéltár főmunkatársa -immár hagyományos előadóként- tartott előadást a Kálvin Teremben, „Patrónák és orvosságos nagyasszonyok" címmel. A reformáció 501. évfordulóján megemlékezett azokról a nőkről, akik reformátor férjeik oldalán lettek az új hit hirdetői. Elsősorban azokról a nagyasszonyokról beszélt, akik bármilyen formában köthetők szűkebb pátriánkhoz, Zala megyéhez, valamint Nyugat Dunántúlhoz. Megtanultuk Pemlinger Katalin, Kanizsai Orsolya, Lobkovitz-Popel Éva nevét, valamint megismertük vallásos tevékenységüket. Megtudtuk, hogy a reformáció során milyen nagy feladatuk volt az anyanyelvi írás-olvasás elterjedésében. Ezek az asszonyok jártasak voltak a gyógynövények termesztésében, uradalmaikban az orvos szerepét is betöltötték. Az előadó elmondta, hogy a reformáció évtizedeiben a magyar nemesi családok között nem volt vallási gyűlölködés, a jótékonykodás és a példaadás volt a jellemző, ezzel sikerült az új eszmét terjeszteni. Az egy óra olyan gyorsan eltelt, szívesen hallgattuk volna még az előadást. Hodánics Péter lelkipásztor egy csokor virággal köszönte meg az előadónak a munkáját, az érdekes előadást.

Kép: Dr. Bilkei Irén előadása a Kálvin Teremben „Patrónák és orvosságos nagyasszonyok" címmel

A ma embere, ha a hálaadás kifejezést hallja, elsőre az amerikaiak hálaadási ünnepére, vagy a töltött pulykára gondol. Pedig nekünk hívő embereknek, bármely felekezethez tartozunk is nap, mint nap hálát kellene adnunk Istennek jótéteményeiért. Hálásak lehetünk családunkért, az egészségünkért, életünkért, gyülekezeti együttléteinkért és mindazon jóért, melyet Teremtőnktől kapunk.

„Mulandó és gyarló/Életünk átjárja/Végtelen kegyelmed árja./Jöjj segíts, jóra ints,/Rólad zengjen nyelvünk/Vígan énekeljünk./

Áldás, békesség!

Tubolyné Takács Mária

gyülekezeti tag