Őrségi Református Egyházmegye

TRIANONRA EMLÉKEZTEK KÖRMENDEN

2010-06-10 21:01:45 / őrségi admin

A körmendi történelmi egyházak és a Rába-parti Fórum Egyesület  június 4-én a református templomban ökumenikus megemlékezést  tartottak a 90 éve történt nemzeti tragédiáról.

19 órakor a körmendi fúvószenekar dobosainak vezetésével és a történelmi zászlók ünnepélyes bevitelével kezdődött a megemlékezés. A Himnusz eléneklése után Szabadi István református lelkész köszöntötte a megjelenteket. Landherr Péter történész felidézte 1920. június 4-e történéseit. Rainer Tibor, a  Körmendi  Amatőr Színjátszó Társulat tagja Wass Albert: Ünenet haza c. versét szavalta el.

Ezután Szabadi István  beszéde következett. Felhívta a figyelmet arra, hogy a történelem folyamán mindig voltak döntő szavak, amelyek meghatározták az egész történelmi légkört. Ilyen volt az ókorban a civis romanum sum= római polgár vagyok. Merjük kimondani: magyar vagyok! Nemcsak majdnem, hanem radikálisan, még akkor is, amikor az élet nélkülözhetetlen radikalizmusát  egyesek a halál szélsőségének nyilvánítják ki. Trianon azt üzeni, hogy a magyarságot ki kell pusztítani Európából. Ez a tendencia ma is folytatódik. Ezért  kell meghallanunk Petőfinek a nemzet lelkébe kiáltó szavait: „Ébredj hazám, mert ha most nem ébredsz, Soha többé nem lesz ébredésed. S ha ébredsz is, annyi időd lesz csak, Míg neved a sírkövedre vésed!” Éppen ezért ma Magyarországon két párt van: az élet pártja és a halál pártja.  Ha a mostani időkben nem eszmélünk, és ebben a kiszaggatott szívnyi hazában engedjük, hogy szalonképesen vadrezervátumilag hagyjanak bennünket, akkor beigazolódik az, hogy a 21. században hat millió magyarra van csak szükség. Ennek egyik döbbenetes jele, hogy halálbiztos hely  lett az anyaméh. Magyarországon 60 év alatt hat millió  magzatot öltünk meg. Ez  a magyar holocaust! Eszmélnünk kell, mert bennünket züllesztenek, csüggesztenek, fogyasztanak, halasztanak az áruló hatalmasok. Ha nem eszmélünk, ha nem lesz tudatváltozás,  ez lesz a végső trianonunk. Az új Kormány meghirdette a nemzeti összefogást. Mi is azt hirdetjük, hogy összefogásban az erő. A beszéd után Szakál Péter, az őrségi egyházmegye  esperese köszöntötte a megjelenteket és Igével áldotta meg a jelenlévőket. Perjésiné Máté Róza is Igével köszöntötte a gyülekezetet. Szolga Tőkés Sándor evangélikus lelkész imádságban kérte  hazánkra Isten oltalmát és a bűneinkre  bocsánatát.  Az imádság után Geng Lídia énekmondó „Fohász a nemzetért” c. éneke következett. Kárnics Borbála és Köbli Hanna diákok Forrai Sándor: „A magyar nemzettudat tízparancsolata”-t olvasták fel. A körmendi Béri Balog Ádám Táncegyüttes tagjai  egy szál gyertyával sorban vonultak az úrasztalához, ahol a nemzet egységét szimbólizáló égő gyerából lángot vettek, miközben a vármegyék nevét lehetett hallani, harangkongásokkal. Ezután  az emlékező sokadalom égő gyertyákkal a kezükben átvonult a két éve újra felépített Országzászlóhoz, ahol a körmendi cserkészek díszőrséget álltak. Szép Dániel (KASZT)  Jószef Attila „Nem, nem, soha” c. versét szavalta el, Geng Lídia pedig a Turulmadárról énekelt. Ezt követte a koszorúzás. Az emlékező ünnepély Nagy Gábor református gondnok imádságával, a  Székely Himnusz, majd pedig a Szózat eléneklésével ért véget. „Oh Isten állíts helyre minket, és világoltasd a te orcádat, hogy megszabaduljunk.”            (Zsolt 80,4) Szabadi István

Galéria

Körmend_Trianon_4.jpg Körmend_Trianon_3.jpg Körmend_Trianon_2.jpg Körmend_Trianon_1.jpg