Veszprémi Református Egyházmegye

Teológus hétvége kapával, paprikás krumplival és dicsérettel

2013-04-25 12:21:24 / Rásky Miklós

Írta és beküldte: Závodi Zsuzsanna lelkipásztor

A veszprémi újtemplomi gyülekezetbe érkezett tíz teológus hallgató a pápai teológiáról április 20-21-én, hogy együtt szolgáljanak a gyülekezettel. Szombaton kertépítésre és kertrendezésre került sor, és kivétel nélkül - vendégeink, kicsik és nagyok egyaránt - kivették részüket az egész napos munkából. A templomkert udvarán ezalatt ügyes asszonyok bográcsban főzték az ízletes paprikás krumplit.

Egész napot az apróbb egységekre tagolt kertben költötte a gyülekezet. A templomkert mint találkozó hely, mint az örömök és fáradságok, a hiábavalóságokon túli reménységvárás helye, a hétköznapi élet-megosztás értelmes alkalma lett, és a grádics zsoltárok idejét juttatta eszembe. Mint, amikor a jeruzsálemi lépcsőkön felidézték a messziről jövők, hogy a göröngyöknek és megállóknak is van helye az életünkben, de van hová előre nézni, mi is beszélgetéssel meg-megszakítva dolgoztunk és vasárnap az egész templomos gyülekezet láthatta, hogy volt értelme (látszata) munkánknak. Különleges találkozás volt ez a két napos kiszállás, mert kifejeződött benne, hogy a a remény több mint emberi képesség. Minden szegényes adottságunk és kilátástalanságunk ellenére képessé tesz minket arra, hogy a reményben, a jövőlátásban kitartsunk, s azt is szem előtt tartsa egy keresztyén közösség, hogy a remény a láthatatlanra irányul. A különböző generációk nem is erőfeszítéssel járó közös munkája jó példája volt annak, hogy a remény nem magánügy.

***

***

***

A lelkünknek is van kertje, művelésre váró területe, ahol bölcs kiegyezést kellene találnunk magunkban, mert lelkünk nemcsak a szemben álló érdekek, belső vívódások helye, hanem a csendes növekedésé, az isteni újjáteremtő erőké is.

A fizikai kertet is helyreállítottuk és most várjuk a szivárványszínek megjelenését. S már akad egy-két sárga, lila és ciklámen rózsaszín a kertben.

A délután második felében beszélgetésre került sor teológusok, ifi tagok és fiatal felnőttek részvételévek arról, hogy „milyen gyülekezetben szeretnék élni a jövőben?". Egy elképzelt, jelképes templomba minden résztvevő elhelyezte és megfogalmazta, hogy mit szeretne, kit szeretne látni a jövő gyülekezetében. Érdekes módon a saját mértékeinkhez, tágasságunkhoz-szűkösségünkhöz  szabva is egy nagyon színes jövő-templomot kaptunk, ahol visszatérő elem volt a sokszínűség, élénkség, és a zene.

***

 

A teológus-hétvége vasárnap az ünnepi istentisztelettel folytatódott, ahol dr. Németh Tamás teológiai tanár hirdette Isten igéjét, a diákküldöttség tagjai pedig Veresné Petrőcz Mária vezetésével zenés, verses műsorukat mutatták be. A közös gyülekezeti ebéd során tovább folytatódott a beszélgetés. Köszönjük a Pápai Teológiai Akadémia rendhagyó látogatását, és bízunk benne, hogy a jövőben is kapunk mennyei és földi segítséget, hogy önmagunkat felülmúljuk, és Istenben kiviruljunk. Az ilyen és ehhez hasonló találkozók nemcsak a tavaszt hozzák a hívő keresztyén léthez közel.