A Dunántúli Református Egyházkerület

, 2010-04-13 14:31:25

A reformáció magyarországi elterjedése – amint ezt tudjuk – messze nem azt jelentette, hogy az új hitbeli felismerések nyomán mintegy „azonnal” előállt a megszervezett református egyház, esetünkben a dunántúli református egyházkerület. Hosszú, olykor küzdelmes, s a mai ember számára sokszor nehezen követhető szervezeti formációk jöttek létre, hogy azután e hosszú, évszázados folyamatban kialakuljon a ma ismert egyházkerület. Ráadásul, mint az országban mindenütt, reformátusságunk életére, szervezeti formájára nagyban rányomta bélyegét a „külső” történelem alakulása is.
Nincs itt tér arra, hogy a hosszú történetet részletesen bemutassuk, inkább csak nagy vonalakban szeretnénk tájékoztatni az olvasót, miként is képzelje el a dunántúli reformátusság szervezeti történetének nagyobb összefüggéseit.
Talán meglepő a mai olvasónak, hogy az országnak ebben a régiójában igazából két egyházkerület alakult ki. A dunántúli vagy veszprémi egyházkerület a reformáció előtti győri, veszprémi és pécsi püspökségek területén, míg a felső-dunamelléki egyházkerület (néha mátyusföldinek, samar¬jai¬nak vagy csallóközinek is hívták) a nyitrai püspökség és az esztergomi érsekség területén. A dunántúli egyházkerület déli részének nevezetes prédikátorai Sztáray Mihály és Szegedi Kis István, míg az északi részen Bálint pap, Dévai Bíró Mátyás és Huszár Gál. A felsődunamelléki egyházkerületben az ismert prédikátorok közül Nagy-Bánkai Mátyás, Huszár Gál és Bornemisza Péter tevékenykedett.
Ebben az időben még közös protestáns korszakról beszélhetünk. A kálvini irány önállósodása Beythe István dunántúli püspöksége idején következik be, amikor is a Csepregi Zsinat (1591) döntése nyomán 1612-ben megalakul a dunántúli egyházkerület. A felső-duna¬melléki részen a reformátusok önállósodása az 1615-ben tartott Komjáti Zsinaton történt meg.
A két egyházkerület egyesülése 1734-ben következett be. Ekkor nyolc egyházmegye alkotta a kerületet.
A trianoni békeszerződés következményeként a kerület elveszítette a barsi és a komáromi egyházmegyéket, kisebb lett a drégelypalánki és őrségi egyházmegye. Az országhatáron kívülre került 75 anya, 3 missziói és 21 leányegyház, melyekben a lélekszám mintegy 73.500 fő volt. Az ország határain belül maradt hét egyházmegyében 216 anyaegyház (az 1930. évi népszámlálás szerint) 181.522 lélekkel.
Összegezve tehát az mondható el, hogy szervezeti szempontból a dunántúli egyházkerület története négy hosszabb szakaszra osztható fel: 1. Közös protestáns korszak (16. század első fele–1612); 2. Az egyesülést megelőző dunántúli egyházkerület (1612–1734); 3. Az egyesülést követő korszak (1734–1921); 5. A Trianon utáni korszak (1921–).
A mai dunántúli egyházkerület hat egyházmegyéből áll: a mezőföldi, az őrségi, a pápai, a somogyi, a tatai és a veszprémi egyházmegyékből. E kiadvány következő lapjain olvasóink részletesebben is megismerkedhetnek egyházmegyéink életével.
Az egyházkerület területén már a reformáció századában iskolák jöttek létre, melyek közül a legismertebb a Pápai Református Kollégium, amely eredetét 1531-től számítja. A kollégium szervezete az évszázadok folyamán nagyon sokat változott, működésére rányomta bélyegét a kerület változatos történelme. Egyes korszakokban, mint például 1752–1783 között, vagy a huszadik század második felében a létében volt veszélyeztetve, míg máskor, például a 19. században a középiskola mellett teológia, jogi akadémia és tanítóképző is működött. A Pápai Kollégium azonban a 20. század második felében, megszüntetése idején is részben  megtartotta folytonosságát a Tudományos Gyűjteményeken keresztül, amelynek három intézménye (könyvtár, levéltár, múzeum) a legnehezebb időkben is működött.
Dunántúl jelentősebb iskolái közé tartozott még a losonci, a rév¬ko¬má¬romi, a szőnyi, ácsi, tatai, kocsi, szentkirály¬szabadjai középiskolák, aztán a Türelmi Rendelet után a csurgói gimnázium. A rendszerváltást követően a régi iskolák közül sok újraindult, míg mások ekkor kezdték el működésüket. A Dunántúli Egyházkerület mai oktatási intézményeiről a címtárban kaphat tájékoztatást az olvasó.
E nagyon vázlatos összefoglaló után talán érdemes föltenni a kérdést: a magyar reformátusság életében mi az, ami jellegzetesen dunántúli? Hiszen, mint láttuk, az itt élő reformátusok története sok vonatkozásban hasonló periódusokat mutat az ország más részén szolgáló egyházrészekéhez. A válasz valószínűleg abban fogalmazható meg, hogy a 16. századot kivéve, a dunántúli reformátusok mindig is felekezeti kisebbségben éltek, többnyire falvakban. Dunántúlon nem jöttek létre nagy mezővárosi református többségű közösségek, mint például Tiszántúlon. A dunántúli reformátusok helyzetének egyik tipikus és országszerte jól ismert példája Pápa, amelynek lakosait túlnyomó többségben katolikus testvéreink alkotják, s amely város mégis a dunántúli reformátusság szellemi-lelki központjává tudott válni, s ekként is vált ismertté. A ma ismert nagyobb dunántúli városok többsége  igazából az elmúlt száz év fejleményeinek eredménye. A „dunántúli¬ság” talán abban ragadható meg, hogy az itt élő reformátusok talán még erőteljesebben voltak kénytelenek érzékelni  a rájuk nehezedő külső körülményeket, s nem egyszer történetük folyamán a túlélésért folyatott küzdelemben találtak rá Isten megtartó hatalmának bizonyságaira.
Ennek megtapasztalása fejeződik ki az egyházkerület címerében, amely egy gályát ábrázol az Igével: „Nem erővel, sem hatalommal, hanem az én lelkemmel...” (Zak. 4:6.)

2017. április 24., hétfő,
György napja van.

Látogatóink száma a mai napon: 505
Összesen 2009. június 2. óta : 10640294

Ige Mellett

(1) „Ezután elmentek Dávidhoz az északi törzsek…” (2Sámuel 5,1–16)*

DÁVID SOKFÉLE ARCA: – 1. Dávid kivárta az Úrtól rendelt időt, amikorra országa egyesülhetett. Hét évig csak Júda, azaz egy törzs és a déli rész király... tovább

REPOSZT

A keresztyénség és a "mai helyzet"

Az „írástudók árulása”, az időzített aknák elrejtése az értelmiségi viták mélyén lelhető meg. Az egyet nem értés természetes attitűdje nem kellene, hogy mindenáron az egymás ...
... Tovább

Dokumentumtár

NL120312

Formátum:.doc
Méret: 30.5 KB

Nagy Lajos hétkezdő meditácója a Veszprémi Kórház Belgyógyászati Centrumában. 2012.03.12

[ Saját anyagok feltöltése ] Dokumentum letöltése

Hangtár

prk_laudacio

Formátum:.mp3,
Méret: 8.9 MB

Bogárdi Szabó István laudációja a Magyar Örökség-díj átadásán 2011. december 17-én. A Magyar Örökség-díjat a Pápai Református Kollégium kapta

Hanganyag letöltése