MIGeneRÁCIÓ

Kováts Annamária, 2013-08-12 04:00:00

A fiatal generáció kivándorlásának problémájával foglalkozott az 1943-as találkozó 70. évfordulóján tartott balatonszászói konferencia a Soli Deo Gloria Református Diákmozgalom szervezésében. A Református.hu portál tudósításából a tovább mögött a dunántúli vonatkozású beszámolókat emeltük ki.

„Teológiailag indítom el a konferenciát" – mondta nyitó áhítatában Steinbach József püspök, a MIGeneRÁCIÓ konferencia fővédnöke augusztus 8-án Balatonszárszón, az SDG konferenciaközpontban.

A dunántúli püspök igehirdetését Pál Korinthusiakhoz írt első levele alapján tartotta meg. „Hű az Isten, aki elhívott titeket az ő Fiával, Jézus Krisztussal, a mi Urunkkal való közösségre." (1Kor1,9) Steinbach József elárulta, hogy az általa választott ige lelkipásztori szolgálatának vezérigéje is. A hűség fogalmát így többek között a szolgálat oldaláról közelítette meg. „Kiindulópont, hogy hűséges hozzánk az Isten, és ezt Isten népe meg is tapasztalta. Mindez reménységgel tölti el a szívünket – magyarázta. – Azért mi sem tekinthetünk másként az egyház szolgálatára, mint hogy azt a küldetést, ami ránk bízatott, el tudjuk végezni ebben a világban."

Steinbach József dunántúli püspök nyitotta meg az idei találkozót

A püspök ezt követően áttért arra: a hűség azt is jelenti, hogy megtanuljuk az elégedettséget. „Jézus Krisztussal való közösségből fakad az ember hűsége, és ez megelégedéssel tölt el minket. Nagy dolog az Istenfélés megelégedéssel" – folytatta. A konferencia egyházi fővédnöke szerint mindenfajta hűtlenség az elégedetlenségből fakad. Végül azt vázolta fel, hogy a hűség mit jelent adott helyen és abban a feladatban, ahova Isten állított bennünket, és arról is szólt, mit jelent hűségesnek lenni ebben a hazában. „Ahova helyez Isten, ott hűséget követel tőlünk. Azt akarja, hogy ott álljunk helyt, a saját társadalmunkban. Ezért kell mind többé, áldássá lenni ebben a hazában. Ezt a következő napokban tudományosan is fogják tanulmányozni" – zárta az áhítatot a püspök.

Amerika és töltött káposzta

Kötelességünk az itthon maradás, mert nem véletlen, hogy ideszülettünk. Mégsem lesz rongyemberré az, aki külföldre megy – vélekedett Köntös László. A dunántúli egyházkerület főjegyzője A migráció, mint missziói kihívás címmel tartott előadást Balatonszárszón, az SDG Konferencia Központban a MIGeneRÁCIÓ konferencián.

Az előadás előtt Sziráki Szilvia, a MIGeneRÁCió konferencia koordinátora pár szóval bemutatta Köntös Lászlót: a Pápai Tudományos Gyűjtemény vezetője élt az Amerikai Egyesült Államokban, többek között az ottani legnagyobb magyar református gyülekezet, a michigani Allen parki közösség lelkészeként.

Az Allen parki gyülekezet tagjainak mintegy hetven százaléka második generációs magyar volt, vagy másként magyar hátterű amerikai, a további harminc százalék pedig a hetvenes-nyolcvanas években kitelepült erdélyi, derült ki már Köntös László előadásából. A főjegyzőnek ezen a két csoporton keresztül volt alkalma betekintenie a migrációs létbe, ezekből a tapasztalatiból vont le általános következtetéseket. „A kint élő magyarok jelentős része már Amerikába született, magyarul nem tud, amerikainak vallja magát büszkén, de a töltött káposztáról nem tud leszokni” – summázta Köntös László a tapasztalatokat. Megállapította azt is, hogy aki kiköltözik, beláthatatlan folyamat részese lesz, amit egyfajta identitásválság kísér végig. Ugyan lehet, hogy a kivándorló a gazdasági számítását megtalálja, viszont cserébe súlyos, lelki és identitásproblémák lépnek fel, amiket a gyűjteményi igazgató meglátása szerint csak több generáció által lehet megoldani.

Ennél a pontnál Köntös László Sík Endre reggeli előadására utalt vissza, aki azt mondta, hogy erősebb lesz a migránsokban a magyarság. Ezt a főjegyző azzal toldotta meg, hogy a második generáció átmenetinek tekinthető, mert nem tudja lebontani a családtól kapottakat, például tölti a hurkát otthon, míg a harmadik generáció már betagozódik, teljesen amerikaivá válik.

Azt a konferencián már szintén sokak által elhangzott mondatot is felidézte, hogy mindenki úgy megy ki, hogy nemsokára hazajön. Három-négy év kell a lélektani fordulathoz, és aki addig kibírta, az már nehezen tér vissza, mert beilleszkedett. De ennek ellenére mégis csak idegen marad, figyelmeztetett az előadó.

Migráció és misszió

Köntös László arra is kitért, hogy a frissen kivándorlókról még nincs adat abból a szempontból, hogy mennyire tudnak maguknak egzisztenciát teremteni. Nehéz kérdés ez számukra is, és ebben a helyzetben fokozott igénnyel jelentkezik a közösségi igény. Ez a missziói kihívás.

A kinti magyar próbál előbbre jutni, miközben van egy határozott lélektani igénye a közösségre is, mivel a számára új társadalomban mindig idegen marad. A kivándoroltak szeretnék átélni azt, amit itt hagytak, újra megteremteni mindazt, amit itt maradt, még akkor is, ha nem érezték jól magukat. „Amerikában, ahol én éltem, a magyarok a huszas években kivándorolt cselédek voltak. Az első dolguk volt a templomépítés, mert tudták, a közösségi erő az egyház. Számukra az egyház közösségi minta volt. Az ötvenhatos kivándorlók összejártak, de templomba már nem mentek. Ennyire meghatározó, mit visz magával az ember” – hangzott el az előadótól. Ha valaki itthon nem járt templomba, kint sem lesz templomjáróvá. Ebben rejlik a missziói kihívás. Hogy lehet az egyház ebben az esetben közösségépítő? Hogyan tud létrejönni a kintiek közti kapcsolat? Ezekre a kérdésekre is kereste a választ Köntös László. Meglátása szerint az egyháznak új diaszpórapolitikára van szüksége, egy olyanra, ami tudatosan és szervezett módon akár az állammal összefogva foglalkozik a kivándoroltakkal.

Menjünk, lássunk, visszatérjünk

A menni vagy maradni kérdésre a többi előadóhoz hasonlóan a főjegyzőnek is felelnie kellett. Köntös László teljesen normális dolognak gondolja, ha egy fiatal világot akar látni. „Menjen, ne csak vidékről Pestre, hanem Pestről Chicagóba, mert látni fogja, mennyire kicsi Budapest. Egy magyar embernek ki kell mennie ahhoz, hogy megtudja, mit jelent magyarnak lenni” – mondta. Később arra is felhívta a figyelmet, ha valaki kimegy, számolnia kell azzal, hogy nem lesz maradéktalanul boldog. Valami mindig hiányozni fog a túró, vagy a gyümölcs íze.

„Eszméletlen fontosak ezek a dolgok, amiről nem is tudjuk itthonról, hogy azok” – magyarázta. Később, másik oldalról vizsgálva a konferencia nagy kérdését, arról is szólt, hogy kötelességünk az itthon maradás, mert az Úristen akaratából élünk, és ő döntött felőlünk. Nem véletlen, hogy ideszülettünk. Mi lenne, ha ezt elfogadnánk Isten eleve elrendelt akarataként, kérdezte. Hozzátette, hogy ez mégsem jelenti azt, nem lehet külföldre menni, mert attól rongyemberré leszünk. Azt jelenti, gondolkodhat egy református fiatal arról, hogy van egy nemzet, van egy hivatás, és nem csak egyénileg nézheti, hogy neki mi jó, vagy nem jó. Végül zárszóként megerősítette azt a javaslatát, hogy menjünk ki. „Nézzen körül a fiatal, majd jöjjön haza, és ebből építse fel identitását, és a nemzetet együtt.”

Kováts Annamária, fotó: Sereg Krisztián

A konferenciáról részletes beszámolót olvashatnak a www.reformatus.hu oldalon.

Forrás: www.reformatus.hu

     

 

 



Vélemények, hozzászólások

A hírhez még nem érkezett hozzászólás. Hozzászólok.

2018. June 20., Wednesday,
Rafael napja van.

Látogatóink száma a mai napon: 5176
Összesen 2009. június 2. óta : 14048128

Ige Mellett

(49) „Nem tudjátok, hogy az én Atyám házában kell lennem?” (Lukács 2,41–52)

Minden felnőtt zsidónak, évente háromszor, a három fő ünnepen, a páska, az aratás és a lombsátrak ünnepén, meg kellett jelennie a templomban (41–42). ... tovább

REPOSZT

Milyen lány?

„Hirtelen mintha mozgást hallottam volna a hátam mögött, a moslékos vödörnél. Ezután jött a teljes horror – egy aprócska lábat láttam kilógni a vödörből. A bábának ...
... Tovább

Dokumentumtár

diakóiniai tevékenység analizálása

Formátum:.doc
Méret: 340.5 KB

Fodor János: Diakóniai tevékenység analizálása

[ Saját anyagok feltöltése ] Dokumentum letöltése

Hangtár

presbkonf_eloadaskl

Formátum:.mp3,
Méret: 21.9 MB

Köntös László

Hanganyag letöltése