Ép lélekben ép test – Krisztussal

Ép lélekben ép test – Krisztussal. Ezzel a címmel rendezte meg 2013-as női konferenciáját az Őrségi Egyházmegye. A Szombathelyi Református Gyülekezet és a helyi nőszövetség vendégeként 2013. november 23-án az egyházmegye majd minden anyaegyházközsége képviseltette magát. 

A téma minden résztvevő számára alapvető kérdéseket rejtett: a test és lélek egysége, a betegségek megjelenése és leküzdése, az Istenbe vetett bizodalom ereje. Szakál Péter esperes áhítatában az egymásra való odafigyelés, a közösségben rejtező gyógyító erő lehetőségét emelte ki Máté evangéliuma alapján. „Amit akartok azért, hogy az emberek ti veletek cselekedjenek, mindazt ti is úgy cselekedjétek azokkal; mert ez a törvény és a próféták.”  (Mt7,12). A másik ember észrevételtől egészen az elkísérésig öt olyan fontos pontot emelt ki, amivel oda kell fordulnunk embertársunk felé.

A köszöntések rendjén a szombathelyi gyülekezet lelkipásztora, a szombathelyi nőszövetség elnöke mellett Dr. Takácsné Dr. Tenki Mária, a Szombathely MJV Önkormányzatának tanácsnoka meleg szavakkal köszöntötte a megjelenteket.

A konferencia első főelőadását Dr. Tóth Katalin pszichiáter tartotta. Ismertette a pszichiátria mai felfogása szerinti felismeréseket és meghatározásokat, mit is értünk egészséges személyiség alatt, mit jelent életünkben a stressz. A mai elméletek szerint a szív- és érrendszeri betegségek, vagy a rák, mint leggyakoribb korai halálokok mind lehetnek pszichoszomatikus eredetűek. A betegségek kialakulásánál a környezeti hatások éppoly nagy szerepet játszanak, mint azok, melyeket ma az orvostudomány epigenetikus hatásoknak nevez. Ezeket megörököltük, vagy magzati korunkban közvetetten, az édesanyát ért stresszen keresztül magunkkal hordozzuk. Dr. Tóth Katalin beszélt a depresszióról is, amely megdöbbentő módon az ENSZ egészségügyi szervezetének - a WHO-nak - kimutatásai szerint 2020-ra a második leggyakoribb rokkantsághoz vezető betegség lesz. Számos tévhit él a mai napig a depresszió körül, van, aki egyenesen kétségbe vonja valós betegségvoltát. Van, aki a gazdagok betegségeként aposztrofálja. A keresztyén közösségekben sok helyütt pedig él az a tévhit, hogy hívő ember nem lehet depressziós. A szombathelyi református pszichiáter jól körülírható betegségként mutatta be a depressziót, és a megküzdés különböző lehetőségeiről is beszélt. Végül kitért a szintén sokakat érintő témára, a daganatos betegségekre, azok kialakulására és a gyógyulás során megtapasztalt felismerésekre.

Az orvostudomány által leírt folyamatok mind megerősítették azt, amit a konferencia második részében, Kormosné Bloch Györgyi bizonyságtételében hallhattak a résztvevők. A szombathelyi gyülekezet tagja őszintén és nagy szuggesztivitással mesélt életének arról az időszakáról, amikor rákos megbetegedést diagnosztizáltak nála, de a lesújtó hírt nem a magába roskadás, hanem az Istennel való találkozás nagyszerű pillanata határozta meg. A hosszú és fájdalmas, sok lejtmenettel tarkított gyógyulási folyamat közben közösségben találta meg a hitét, új feladatokat kapott. „Biztosan tudtam, hogy a Jó Isten lenézett rám”, mondta, és a hite kitartott a gyógyulása után is. 

A konferencia résztvevői végül csoportbeszélgetésekre ültek le, ahol maguk is megvitatták az elhangzottakat. Ki-ki elmondhatta saját élményeit a témáról, s mint az a három csoport későbbi beszámolója alapján kiderült, mély, megható bizonyságtételek kerültek felszínre. Bizalom és őszinteség jellemezte a beszélgetéseket, amelyek új aspektusokat is megvilágítottak. Abban mindhárom csoport egyetértett, hogy a jó közösség, a család, a gyülekezet kiemel a nehézségekből, és abban is, hogy a hálaadás, az Istentől kapott ajándékok felismerése és megköszönése más színben láttatja a körülöttünk zajló folyamatokat. 

A konferenciát szeretetvendégség zárta, ahol a szombathelyi nőszövetség által készített ételek mellett az arra kíváncsiak végignézhették a templom nagytermében található falvédő-kiállítást, Tislér Gézáné gyűjteményének legszebb, legérdekesebb darabjait.

A fényképeket Miklósi H. Csaba készítette