Őrhelyemre állok - a REND záró igehirdetése

Steinbach József, 2014-07-16 09:59:31

"Álljunk tehát őrhelyünkre! Tegyük ezt bátran, bizonyossággal és szent rugalmassággal, azaz szelíd határozottsággal. Krisztusra vár a világ, és a mi bátor, hiteles, szelíd bizonyságtételünkre."

 

Őrhelyemre állok, odaállok a bástyára, figyelek, várva, hogy mit szól hozzám és mit felel panaszomra. 

Válaszolt is nekem az Úr, és ezt mondta: Írd le ezt a kijelentést, vésd táblákra, hogy könnyen el lehessen olvasni! 

Eldöntött dolog már, amiről kijelentést kaptál, hamarosan célhoz ér, és nem okoz csalódást. Ha késik is, várd türelemmel, mert biztosan bekövetkezik, nem marad el. 

Az elbizakodott ember nem őszinte lelkű, de az igaz ember a hite által él.

Habakuk 2, 1-4

Őrségben állva

Őrségben vagyunk. Nemcsak a REND idei helyszíne, hanem az Ige még inkább erre figyelmeztet. 

Mit és hogyan kell őriznünk?

Isten népe, az Ige egyháza, benne minden hívő ember arra kapott elhívást, hogy őrizze azt, amit az Úr bízott rá. Őrizze saját hitét, örökségét, "identitását", ez fontos manapság. 

De mindezeket ne öncélúan tegyük, hanem úgy, hogy közben Isten Igéjét, tökéletes akaratát, és az Ige közepét, az evangéliumot, Isten megváltó szeretetét őrizzük meg. Az Igének, az evangéliumnak egyházunk minden élettevékenységét át kell hatnia.

Az „őrzés” tehát azt jelenti, hogy örökkévaló értékeket őrzünk, az örök élet gazdagságát és örömét, amely megjelenhet ebben a földi életben. 

Ez az őrködés mindig a másik ember védelmét is jelenti, azt is őrizve, aki egészen más, mint mi (1Mózes 4,9). 

Az őrködés tehát nemcsak önmagunk megőrzését jelenti, hanem az Igének, Jézus Krisztus evangéliumának, az ebből következő örökkévaló értékrendnek az őrzését is. Ez a „lelkület” őrzi a másik embert, figyel a másikra, szereti a másikat. 

Az őrzés soha nem statikus, hanem mindig dinamikus, azaz nemcsak megőrzöm, hanem tovább is adom azt, amit Isten rám bízott. Ez az egyház küldetése. Ezzel szolgáljuk Isten dicsőségét, és a másik ember javát.


Őrségben, figyelve

Isten üzenetét azonban mindig úgy lehet továbbadni, hogy odaállok a bástyára, és figyelek, elhallgatok. Figyelek (1), azaz nem csupán magammal foglalkozok, hanem túllépek saját magamon.

Figyelek arra, mit mond az Úr (1). Ez a református embernél a rendszeres kegyességet jelenti, minden nap, imádságosan, Isten Igéjének közelében.

Figyelek arra is, milyen körülmények között mondja azt az Úr, amit mond. Figyelek az Úrra, és figyelem azt is, hogy mi a helyzet, hol élek, mik a ma kérdései, örömei és problémái egyházban és világban, amire Isten Igéje aktuális választ akar adni (2). 

Ezután figyelhetek saját panaszomra, egyéni életem bajaira, amelyből látásmódom kiindulhat, de amelyet Isten Igéje mindig kijavít, mégpedig úgy, hogy eltereli a panaszomról a figyelmet, elküld másokhoz, Igéjével tanácsol, miközben gyógyítja panaszomat, és tágítja látásmódomat, hogy ne a saját bajom és érdekem határozza meg optikámat (2).

Isten megáldja azt az embert, aki tud csendben lenni, figyelni, és várni. Egy olyan korban, ahol mindenki csak magával foglalkozik, és megy előre, mint a tank, ott különösképpen fontos, életmentően fontos komolyan venni a mai Ige üzenetét, amely figyelemre, várakozásra hív. Aki figyelni tud, az tud elszakadni önmagától, és képes Isten kegyelméből egy adott ponton felfelé tekinteni, arra az egyetlen Istenre, aki ezt a várakozó lelkületet megáldja, és szól, cselekszik az emberért. 

Az Úr szólt, olvassuk az Igében, megáldotta a várakozást. - Amikor az Úr szól, mindig konkrétan szól, vagy láthatóan cselekszik: "az Úr szólt is, és ezt mondta" (2). - Az Úr szava mindig aktuális, az adott, konkrét élethelyzetünkben szólít meg, tanácsol, vigasztal és erőt ad; de mindenekelőtt üdvösségesen beleszól a jelenbe. - Erre az aktualitásra utal a harmadik vers, miszerint Isten kijelentése meghatározott időre vonatkozik, de célhoz ér. Isten Igéje aktuális, és Isten Igéje elvégzi üdvösséges munkáját Isten népe között, és az egyes hívő ember életében. Isten Igéje céltalan életünket valóságos, értelmes, örökkévaló célhoz segíti. 

Álljunk őrhelyünkre!

Mire indít tehát ez a gyönyörű Ige, itt Őriszentpéteren, a Dunántúli Református Napok záró istentiszteletén, itt az Őrségében, az Őrségi Egyházmegyében? 

Ez az Ige arra indít, hogy álljunk oda őrhelyünkre! - Az az őrhelyünk, ahol élünk, ahol neveljük a gyermekeinket, ahol dolgozunk. Őrhelyünk a szűkebb és tágabb életterünk, házasságunk, családunk, munkahelyünk, gyülekezetünk, református egyházunk, magyar hazánk. - Az őrhely kifejezés azonban egyértelműen arra utal, hogy az Istentől rendelt helyünkön Őt kell képviselnünk, Igéjét, annak igazságát és értékrendszerét, benne Isten megváltó szeretetét, amit kijelentett a Jézus Krisztusban. 

Ez az Ige arra indít, hogy bátran álljunk oda őrhelyünkre! - Bátran adjuk tovább azt, amit az Úrtól kaptunk! - Bátran, konkrétan, s közérthetően adjuk tovább Isten üzenetét; úgy, hogy a ma embere megértse, befogadhassa, szívébe zárhassa; úgy, hogy a ma emberét Isten Igéje izgassa és elindítsa az élet útján. Szó szerint ezt mondja Habakuk próféta: "Írd le ezt a kijelentést, vésd táblákra, hogy könnyen el lehessen olvasni" (2). - Micsoda bátorság feszül ebben az Igében: "Őrhelyemre állok, odaállok a bástyára" (1). Álljunk oda a helyünkre, úgy, mint Istentől rendelt őrhelyre, és bátran képviseljük Őt, aki az út, az igazság és az élet (János 14,6).

Ez az Ige arra is indít, hogy bizonyossággal álljunk oda őrhelyünkre. - Itt arról van szó, hogy merjünk várni, figyelni, nem azonnal akarni mindent, merjünk ne csak önmagunkkal foglalkozni, hanem figyelni a másikra, és az Úrra, mert Isten ezt a várakozást megáldja, és segítségünkre siet. - Ebben a bizonyosságban, a várakozás reménysége mellett, hangsúlyos az a megtapasztalás, hogy nem várunk hiába, mert Isten nem csal meg, ha késik is, várjuk Őt türelemmel, mert biztosan bekövetkezik ígérete (3). - Ez a bizonyosság a megigazult ember bizonyossága, aki hit által Isten kegyelmétől vár mindent, soha nem elbizakodott, ezért őszinte lelkű, látva hívő életének minden nyomorúságát (4); ugyanakkor ez a bizonyosság mégis arra utal, hogy Isten szeretetétől senki és semmi el nem szakíthatja őt (Róma 8,38).

Ez az Ige arra is indít, hogy bátorsággal, bizonyossággal, ugyanakkor "rugalmassággal" álljunk oda őrhelyünkre. - Milyen modern Habakuk próféta, amikor kihangsúlyozza, hogy Isten kijelentése meghatározott időre vonatkozik (3). - Ez a megállapítás nemcsak Isten Igéjének aktualitására utal, hanem arra is, hogy Isten igazságát mindig csak érett hittel, a bűn rontotta világ minden összetettségét figyelembe véve lehet képviselni ebben a világban. - Itt nincs helye semmiféle durvaságnak, erőszakosságnak, másokat letaroló dominanciának, agresszív kizárólagosságnak, de helye van a szelíd határozottságnak. - Ez a szelíd határozottság nemcsak az Igét látja, hanem a nyomorult embert is, aki még az Isten Igéjét is a saját kénye-kedve szerint akarja felhasználni. - Isten Igéje meghatározott időre vonatkozik, mert minden aktuális történéshez Szentlelke által újra aktuálissá teszi szavát; de Jézus Krisztus tegnap és ma, és mindörökké ugyanaz (Zsidókhoz írt levél 13,8).

*

Álljunk tehát oda őrhelyünkre! 

Tegyük ezt bátran, bizonyossággal és szent rugalmassággal, azaz szelíd határozottsággal. 

Krisztusra vár a világ, és a mi bátor, hiteles, szelíd bizonyságtételünkre. 

Ámen.



Vélemények, hozzászólások

A hírhez 1 hozzászólás érkezett, ezeket ide kattintva olvashatja

2019. December 14., Saturday,
Szilárda napja van.

Látogatóink száma a mai napon: 111
Összesen 2009. június 2. óta : 18012702

Ige Mellett

(11) „Csak az Úr magasztaltatik föl…” (Ézsaiás 2,6–22)

Milyen igazuk volt az újreformátori teológia írásmagyarázóinak, igehirdetőinek, akik szerint a prédikáció egyik hiteles módja az, hogy a szószéken CSA... tovább

REPOSZT

dr. Béres András: Visszaszivárgók vs. nemzetépítők

A neve ott van a Turul-emlékművön. Pokorni Zoltán azt csinál vele, amit akar. Egy percig se érezze, hogy viszonyulnia kellene valahogyan ehhez a történethez.- írja ...
... Tovább

Dokumentumtár

NL101102

Formátum:.doc
Méret: 45.5 KB

Nagy Lajos hétkezdő meditácója a Veszprémi Kórház Belgyógyászati Centrumában. 2010.11.02.

[ Saját anyagok feltöltése ] Dokumentum letöltése

Hangtár

velkey101002

Formátum:.mp3,
Méret: 30.1 MB

"Hit, gyógyítás, gyógyulás" Dr. Velkey György előadása. Elhangzott 2010. október 2-án, Pápán a Dunántúli Református Orvosok I. Találkozóján.

Hanganyag letöltése