„A presbitérium nem újkori találmány”

, 2017-06-14 13:07:26

Vállaljuk a presbiteri tisztségre szóló jelölést, mert nem véletlenül kapunk ilyet – erre biztat Huszár Pál, a Zsinat világi elnöke a presbiterválasztás évében. A dunántúli főgondnokot természetesen a reformációról és az első magyar presbitériumról, valamint a nemrégiben kapott kitüntetéséről és a geszti kastély jövőjéről is kérdezte a Reformátusok Lapja.

Rangos elismerést kapott még márciusban. A Magyar Érdemrend tisztikeresztjének polgári tagozatát a haza érdekeinek előmozdítása és az egyetemes emberi értékek gyarapítása területén végzett tevékenységéért vehette át. Mit jelent ez?

Azt hiszem, e kitüntetéssel egyrészt az elszakított magyarságért végzett munkámat ismerték el. Nyolc éve aláírhattuk a Kárpát-medencei magyar református egyházak Trianonban megszakított alkotmányos egységét megújító dokumentumot, és ezzel a lelkieken túl egyházjogi szempontból is újjáalakult a Magyar Református Egyház. Há­lás vagyok, hogy e munkának ma­gam is részese lehettem. Másrészt számtalan ismeretterjesztő és a presbiteri szolgálatot népszerűsítő előadással járom a hazát, több könyvet is írtam ilyen tartalommal. Több mint két évtizednyi presbiteri szolgálattal a hátam mögött különösen is fontosnak tartom a presbiteri tisztség presztízsének helyreállítását: szeretném, ha mind maguk, mind lelkipásztoraik felismernék, mennyire fontos oszlopai ők a gyülekezeteknek. Harmadszor pedig az ökumenikus nyitottságom, a többi felekezettel ápolt jó viszonyom is hozzájárulhatott az elismeréshez. E vélekedésemet erősíti, hogy egy katolikus püspöktől az evangélikus főfelügyelőn át egy kisegyházi elnökig a legkülönfélébb közösségekből érkezett gratuláció.

Dunántúli főgondnokként és a Zsinat világi elnökeként egyaránt második hivatali ciklusát tölti. Az első ciklus időszakából kiemelte a református egység megteremtésének feladatát. A hivatali idő felénél járva mit tart a legfontosabbnak a második ciklus teendői közül?

Most a korábban megteremtett alkotmányos egység aprópénzre váltása van soron. Ez esetemben azt jelenti, hogy körbejárom a részegyházakat, és az összetartozás fontosságát hangsúlyozó előadásokat, beszédeket tartok.

Merre járt mostanában?

Legutóbb a május 20-i nagyváradi egységünnepen, előtte pedig az erdélyi Mezőpaniton, ahol a reformáció évfordulójához kapcsolódva tartottam ünnepi beszédet a gyülekezet előtt. Szeptemberben Bácsfeketehegyre látogatok ugyancsak egy reformációs előadással. De természetesen az anyaországi eseményeket sem mellőzöm: május 26-án a tihanyi bencés kolostorban tartottam előadást a reformációról jó barátom, Korzenszky Richárd perjel felkérésére.

Előadásaiban, beszédeiben mit tart a legfontosabbnak elmondani a reformációról?

Nemrég a Nemzetközi Szent György Lovagrend tagavatóján, felekezetileg vegyes közösségről lévén szó, elsősorban a reformáció nemzetmegtartó erejét hangsúlyoztam. Ugyanakkor azt is megjegyezve – persze úgy, nehogy bárkit is megsértsek vele –, hogy a reformáció elsősorban mégiscsak hitbéli megújulást hozott. Ezért is idézem általában Erdő Péter esztergom-budapesti érseknek az idei ökumenikus imahét országos megnyitóján elmondott szavait, amelyek szerint minél közelebb vagyunk Istenhez, annál közelebb leszünk egymáshoz. A magyar katolikusság első embere nem mellesleg azt is hozzátette, hogy a reformáció elkerülhetetlen volt, és míg sokan valóban a megújulás lehetőségét látták, mások a veszélyt érzékelték benne. Ez így igaz, és az is tény, hogy az utóbbi félelem indította el az ellenreformációt. De szoktam idézni a reformáció egyik előfutára, Assisi Szent Ferenc békéért könyörgő imádságát is, hiszen nem véletlen, hogy a reformáció első befogadói, a legtöbb magyar reformátor eredetileg ferences szerzetes volt. Természetesen ki szoktam emelni a magyar nyelvű igehirdetés, a magyar Biblia és a magyar nyelvű oktatás jelentőségét is. Ahogy azt is elmondom, hogy a reformáció nem maradt hatástalan a katolicizmusra sem, náluk is megannyi területen megújulást ösztönzött.

A teljes interjút a www.reformatus.hu oldalon olvashatják el.


Vélemények, hozzászólások

A hírhez még nem érkezett hozzászólás. Hozzászólok.

2018. február 20., kedd,
Aladár , Álmos napja van.

Látogatóink száma a mai napon: 2909
Összesen 2009. június 2. óta : 13086309

Ige Mellett

(13) „…súlyos volt az éhínség.” (1Mózes 47)*

MICSODA JÓLÉTBEN ÉLÜNK… – 1. Az a legnagyobb problémánk, hogy lefogyjunk. Egy világhíresség torzzá hízva azt mondta: Véteknek tartja, hogy miközben fi... tovább

REPOSZT

„Eredj a hangyához...!”

A szubszaharai Afrikában elterjedten élő Matabele-hangyák (Megaponera analis) olyat tesznek, amilyet semmilyen más rovar sem: ellátják harcban megsebzett társaik sérüléseit. A kezelés ráadásul hallatlanul hatékony ...
... Tovább

Dokumentumtár

NL121210

Formátum:.doc
Méret: 30.5 KB

Nagy Lajos hétkezdő meditácója a Veszprémi Kórház Belgyógyászati Centrumában. 2012.12.10.

[ Saját anyagok feltöltése ] Dokumentum letöltése

Hangtár

A társadalomban élő ember

Formátum:.mp3,
Méret: 69.7 MB

Köntös László előadása a Dunántúli Református Akadémián, a Pápai Református Teológiai Akadémia dísztermében, 2016 február 27-én.

Hanganyag letöltése