Hely, ahol az elhívás kiteljesedhet

, 2020-01-14 09:53:22

Idén is várja a felvételizőket a Pápai Református Teológiai Akadémia. A felvételi időszakra készülve az őszi szemeszter végén körülnéztünk a nagy múltú teológián, ahol különleges élettörténetekkel találkoztunk. A hallgatók között van, aki az informatikusi pályát hagyta hátra, hogy lelkésznek tanulhasson, de akad olyan is, aki szenvedélybetegségből szabadulva kezdhetett új életet az intézményben. Aki az elhívását már megkapta, Pápán jó eséllyel helyet is talál, hogy felkészüljön az életen át tartó szolgálatra - a Reformátusok Lapja összeállítása.

Nagy a csend és a nyugalom a pápai teológián decemberben, a folyosókon csak elvétve találkozunk egy-egy hallgatóval. A kollégiumi szárnyban is csupán az ajtók előtt álló ruhaszárítók jelzik, hogy nem üresek a szobák – itt találkozunk először az egzegézis órára készülő Kálmán Áronnal. Mint megtudjuk, házi feladat most nem volt, így van néhány perce mesélni. A harmadéves teológus otthonosan mozog az épületben és a hittudományok területén is, hiszen bátyja is itt végzett, édesapja pedig lelkészként szolgál. Azt mondja, ebbe nőtt bele, így miután megkapta az elhívását, érettségi után rögtön a teológiára jelentkezett. „Eljöttem először megpróbálni, milyen, majd ahogy telt az idő, egyre jobban megszerettem és most már nem is tudnék más szolgálatot elképzelni" – fogalmaz.

Nem úgy, mint Kovács Csaba, aki az informatika világából érkezett a teológia világába. „Volt egy gyermekkori álmom: keveset dolgozni és sok pénzt keresni" – mondja a vajdasági fiú, aki hosszú éveken keresztül programozni tanult, majd huszonhét évesen kezdte el a teológiát. „Hálás vagyok Istennek, hogy rájöhettem, a pénz és a sok szabadidő nem tesz boldoggá. Most egy olyan pályán vagyok, amelyen szolgálatommal valószínűleg kevesebb pénzt fogok keresni, de amit teszek, Istenért teszem, és ez boldoggá tesz majd."

Természetesen a diplomáért itt is küzdeni kell, Kovács Csabának például évek óta a héber nyelv jelenti a legnagyobb kihívást. Emellett Pápán görögöt és latint is tanulnak, amelyekkel még a több nyelven beszélőknek is gyakran meggyűlik a bajuk. „Teljesen más, mint angolul tanulni. Lehet, hogy befejezzük a teológiai tanulmányainkat, lerakjuk a szigorlatokat, de azt ezeken a nyelveken nem tudnánk elmondani, hogy telt a napunk. A bibliai nyelvek passzív volta megnehezíti a tanulást, még ha nem is ilyen céllal tanuljuk ezeket a nyelveket" – fogalmaz a teológushallgató.

A pszichológiai tárgyak azonban már népszerűbbek, például a lelkigondozás gyakorlatát minden hallgató szívesen tanulja. Főleg az itteni családias légkörben, ugyanis egy órán általában hárman, négyen ülnek. A pápai teológián azért is alacsony a létszám, mivel az országban egyedülálló módon azok a hallgatók, akik munka vagy a családjuk mellett nem tudnak minden órán részt venni, igényelhetnek egyéni tanrendet. Kovács Csaba is kihasználná a lehetőséget: „Házasságot szeretnék kötni nyáron a menyasszonyommal, ezért majd szeretném benyújtani az egyéni tanrendre a kérvényt. Két éve vagyok kapcsolatban, de jelenleg nagyon ritkán tudunk találkozni, fontos lenne, hogy ez megváltozzon a házasságkötésünk után."

Osztozva örömben és nehézségben

Kádár Rolandnak nincs már sok idő hátra a kollégiumi évekből – idáig azonban hosszú út vezetett: a negyedéves teológushallgató alkoholfüggőségből szabadulva került Pápára, ahol az akadémia támogató és szeretetteli közegét saját bőrén is megtapasztalta. „2011-ben alkoholfüggőségből szabadultam, aztán amikor ide kerültem, hagytam magam becsapni és azt gondoltam, egy sör talán nem árt. Azonban harmadév végére újra eluralkodott rajtam ez a szenvedély – emlékszik vissza. – Elkerültem Dömösre egy tanárom, Bartha Zsolt támogatásával, aki naponta érdeklődött, hogy vagyok. Amikor két és fél hét után visszajöttem, hatalmas szeretettel és elfogadással fordultak felém, ami nagyon sokat jelentett."

A tanárok és diákok pedig nemcsak egymás nehézségeiben és örömeiben osztoznak, hanem a feladatokban is. Minden reggelük közös áhítattal kezdődik, amit oktatók és hallgatók felváltva tartanak. Kádár Roland szerint bár ez jó gyakorlás azokra az időkre, amikor majd „élesben" kell hirdetniük az igét, valójában nagy kihívás. „Nehezebb feladat, mint egy gyülekezet előtt beszélni, mert itt tudományos és kritikus szemmel is néznek. És nem könnyű úgy megfogni az ige szavait, hogy ne valamilyen evidens dologról beszéljünk, hanem tényleg Isten üzenetét közvetítsük" – magyarázza.

Kéznél van a segítség

Amikor belépünk az egyik előadóterembe, Balla Ibolya éppen „Ószövetségi bibliai teológia" órát tart, ahol távolról sem a megszokott egyetemi életkép fogad: a hallgatók itt nem kivetítőkön olvassák a tananyagot, színes prezentációk helyett a tanárnő előtt az asztalon csak egy nyitott Biblia és a terem kulcsa fekszik. A figyelem azonban egy pillanatra sem lankad, a diákok folyamatosan jegyzetelnek, újabb és újabb kérdések érkeznek, amelyekből hosszú beszélgetések alakulnak ki. „Kell egy érettség, amivel a Szentírást egységében tudják látni – nemcsak a maga szétaprózottságában, hanem belső koherenciájával együtt. Akik ezt a mostani órát látogatják, mindhárman egyéni tanrenddel tanulnak és mivel egy kicsit már idősebbek, jó meglátásaik vannak, nagyon érdekes beszélgetések szoktak kialakulni" – mondja a tanárnő.

Ezek mellett a kiscsoportos oktatásnak köszönhetően egy-egy hallgatóra jóval több idő jut, így az oktatás gyakran egészen személyre szabott. Balla Ibolya hozzáteszi: az életkorbeli különbség leginkább a tanulás módszerében érezhető. Aki már elvégzett egy iskolát, általában jobban tudja, hogyan kell elsajátítani egy bizonyos feladatot és az időbeosztás is könnyebben megy neki. Ráadásul, akiknek kevesebb idejük jut a tanulásra, például a család mellett, azok sokkal jobban megbecsülik a ráfordítható időt.

Gondolnak az utánpótlás képzésre is, mindig vannak olyan hallgatók, akik fogékonyabbak a teológiai tudományokra. Balla Ibolya azt mondja: tanárként különösen nagy öröm, ha egy hallgató a kötelező feladatok mellett komolyabban is érdeklődik egy-egy szakterület iránt. „Az igazi siker pedig az, ha egy órán nem csak az oktató tudja Júda uralkodóinak évszámait" – teszi hozzá nevetve

„Nem egyszerű például évszámokat megtanulni, és tudjuk azt is, hogy nem ez lesz a legfontosabb a hivatásuk során, de ez most nélkülözhetetlen. Éppúgy, ahogy a nyelvek tanulása, mert a bibliai nyelvek ismerete nélkül a Szentírást nem lehet megérteni – foglalja össze a tanárnő. – Így is gyakran nehéz, mert teljesen más kultúra, más időszámítás az, ami a Bibliában van. Például az Énekek énekében leírt szépségideál jelentősen különbözik a maitól. Nyugati egyetemeken látjuk, hogy az eredeti nyelvek tanítását nem veszik komolyan és ezért félremagyarázzák a Szentírást."

A diákok azonban nem csak tudományos kérdésekkel fordulnak tanáraikhoz: még a teológián is megesik, hogy valaki elbizonytalanodik magában, nem látja tisztán az útját, ilyenkor pedig a kéznél van a segítség. „Nálunk működik egy tutor-rendszer is. Ez azt jelenti, hogy a tutor – mint egy osztályfőnök – kisebb csoporttal foglalkozik, odafigyel a hallgatók egyéni problémáira, rákérdez, ha észrevesz valami változást, és a diákok is bármikor fordulhatnak hozzá. De van lelkigondozónk is, akihez napi szinten fordulnak a hallgatók" – folytatja Balla Ibolya. A tanárnő azt is hozzáteszti, olykor az is előfordul, hogy valaki útközben meggondolja magát és lemorzsolódik, ami érthető, mivel ezt a pályát csak szívvel-lélekkel lehet csinálni. Itt nem az a tét, hogy a hallgatók az iskola elvégzése után valahol napi nyolc órát tudnak-e dolgozni, hanem vállalniuk kell minden nehézséget is, ami a lelkészi hivatással együtt jár.

Szolgálat, tapasztalat, fejlődés

A széleskörű elméleti képzés mellett nagy hangsúlyt fektetnek a gyakorlati oktatásra, már a diákévek alatt is bőven akad feladat az akadémia falain kívül. A kötelező kiszállások, ahol ellátogatnak egy gyülekezetbe és ott hirdetik az igét és az ünnepi legációk mellett működik például az osztályteológusi rendszer – ehhez azonban nem kell messzire menni, a teológushallgatók az alig 100 méterre álló Pápai Református Gimnáziumba sétálnak át.

„A teológusok egy-egy osztályt vállalnak a gimnáziumban, akikkel foglalkoznak. Segítenek egy kiránduláson, kiszálláson, amikor gyülekezetet látogatnak meg. Segítenek beszélgetni, elhozzák őket például ide és megmutatják nekik az intézményt, vagy bibliaórát, áhítatot tartanak" – mondja Németh Tamás, az egyetem rektora. A pápai teológiának jelenleg hatvan aktív és húsz passzív hallgatója van, az intézmény vezetője úgy látja, a kis létszám jóval koncentráltabbá teszi az oktatást: „Akik itt vannak, azért vannak itt, mert mélyebben szeretnék megismerni a teológiát, a bibliai nyelveket és a hitoktatás pedagógiáját. A nálunk tanulók azokon a szakterületeken akarnak fejlődni, amelyek a hitéleti munkát segítik."

Ezt segíti az is, hogy itt a hitéleti képzéseken kívül nincs más jellegű oktatás. „Fő szakunk a teológia, amelynek két szakiránya van: a teológus és a teológus-lelkipásztor – folytatja Németh Tamás. – Mindenkit úgy veszünk fel, mint potenciális lelkipásztort, de előfordul, hogy útközben valaki mégis a teológia tudományát választja. De az elmúlt tíz évben összesen két olyan hallgatónk volt, aki kifejezetten erre jelentkezett." Emellett katekéta-lelkipásztori munkatárs alapképzési szakra jelentkezhetnek azok, akik a református hittanoktatással szeretnének foglalkozni. Végzett pedagógusokat is várnak az egyetemen, ők hit- és erkölcstan oktatói szakirányú továbbképzésen szerezhetnek képesítést. A diplomás lelkészeknek pedig szaklelkigondozói képzést kínálnak az egyetemen.

Figyelni kell a jelekre!

Mint a teológiaiákon általában, a felvételizőknek Pápán is minden esetben alkalmassági vizsgán kell megfelelniük. „Nem azt vizsgáljuk, hogy az illető mennyire jártas a teológiában, hanem azt, hogy tudja-e alkalmazni, amit már ismer, képes lesz-e arra, hogy gyülekezetet vezessen. A felvételi bizottság legalább tíz tagból áll, a pszichológustól kezdve a teológusokon keresztül a zenészig sokféle szakember ül a testületben, így közösen beszéljük át, mi a benyomásunk egy-egy jelentkezőről, majd ennek alapján döntünk" – hangsúlyozza a rektor.

Pápára az ország minden pontjából érkeznek hallgatók, sőt még a határon túlról is, mivel itt, Magyarországon szintén egyedülálló módon, nincs felvételi korhatár. „Az a tapasztalatunk, hogy maguk a hallgatók is érzik, ha nem elég érettek, így ritka, hogy valaki rögtön a középiskola után jelentkezik. De a Szentlélek munkáját nem korlátozhatjuk, így többféle korosztályból vannak hallgatóink, a legidősebb már az ötvenes éveit tapossa" – mondja Németh Tamás.

A rektor hozzáteszi: sokan a földrajzi elhelyezkedése miatt nem választják az iskolát, pedig a kollégiumban mindenki számára tudnak szállást biztosítani. Aki pedig kipróbálná magát külföldön is, számos ország közül választhat, többek között Hollandiával, Csehországgal, és több határon túli magyar egyetemmel is van kapcsolata az intézménynek. Így, aki az elhívását megkapta, a pápai teológiával a helyét is biztosan meg fogja találni.

Volt teológushallgatóként és rektorként Németh Tamás azt vallja, a felvételi időszakban a legfontosabb, hogy a döntés előtt állók figyeljenek a jelekre: „Olvassák az igét, imádkozzanak! Volt egy olyan gimnazista, aki először nem merte beadni a jelentkezését, ide járt ő is templomba, mondtam neki, hogy mindig nagyon figyeljen az igére. Amikor eljött az idő és dönteni kellett, valami csodálatos módon négy vasárnapon keresztül – egymástól teljesen függetlenül – csak az elhívásról szóltak a szolgáló lelkészek. Kifelé menet megkérdeztem tőle, hogy most már elég bizonyos-e abban, hogy van elhívása. Mondta, hogy igen, most már biztos benne. És azóta a hallgatónk."

Az érdeklődőknek február végéig kell beadniuk jelentkezésüket az intézménybe, ahol a sikeres felvéltelit követően kis csoportokban, családias környezetben képzik a leendő lelkészeket és hitoktatókat. A Pápai Református Teológiai Akadémia felvételi jelentkezésével kapcsolatos tudnivalók megtalálhatók az intézmény honlapján, a www.prta.hu oldalon.

Forrás: www.reformatus.hu


Vélemények, hozzászólások

A hírhez még nem érkezett hozzászólás. Hozzászólok.

2020. May 30., Saturday,
Janka , Zsanett napja van.

Látogatóink száma a mai napon: 6699
Összesen 2009. június 2. óta : 19912255

Ige Mellett

(28) „Hiszitek-e…” (Máté 9,27–38)

JÉZUS MEGGYÓGYÍT KÉT VAKOT. – 1. – Hiszitek-e? – Ezt kérdezi Jézus a két vaktól (28). Hiszitek-e, hogy én vagyok Dávid Fia, az Isten Fia, akit Ő Dávid... tovább

REPOSZT

Változások kora

Új videosorozatában árult el részleteket Kásler Miklós miniszter Orbán Viktor korábbi ígéretével kapcsolatban, miszerint a frontvonalban teljesítő egészségügyi dolgozók 500 ezer forintos egyszeri juttatást kapnak ...
... Tovább

Dokumentumtár

Szántó Balázs gondnoki köszöntője Alsóörsön a Kálvin ünnep alkalmából

Formátum:None
Méret: 0 bytes

[ Saját anyagok feltöltése ] Dokumentum letöltése

Hangtár

Az Isten-kérdés és a világvallások.

Formátum:.mp3,
Méret: 53.8 MB

Gyöngyösi Csilla előadása  Dunántúli Református Akadémián, a Pápai Református Teológiai Akadémia dísztermében, 2015. szeptember 19-én.

Hanganyag letöltése