„Csak a bennünket megtartó Isten a biztos”

, 2020-03-11 09:21:06

"Nemcsak feleség, öt gyermekes édesanya, hanem anyjaként állt élen a somogyudvarhelyi református egyházközösségnek. Jelenleg férje mellett az etei református egyházközség elöljárója." - Szépné Czippán Noémival készített interjút a vasárnap.hu portál.

– Hogyan alakult ki Önben a lelkészség utáni vágy? Milyen hivatást választott volna, ha nem lelkész lesz?

– Érdekes kérdés, mivel volt munkám, szakmám. El is boldogultam benne. A hivatali ügyintézésből hívott el az Isten. A középiskolai „csak éljük túl” semmittevés után, nem törekedtem egyetemi képzésre. Istennek azonban egészen más tervei voltak. Három évnyi munka után mégis teológiára felvételiztem. Úgy mentem neki a feladatnak, ha Istennek valóban ez a célja az életemmel, fel fognak venni. Úgy is lett. Erőt adott a tanulmányokhoz, kitartásra nevelt a vizsgákra való készülésekben, s egyre nagyobb vágyat adott a tudás iránt. Hálás vagyok érte.

A keresztyénséggel való ismerkedésem a konfirmációval kezdődött. Pedagógus gyerekként a múlt rendszerben, szüleim akkori felfogása szerint nem járhattam hittanra. Hiányzott. Én is szerettem volna odatartozni a katolikus templomkertben összegyűlt gyerekek közé, akiket az akkori esperes-plébános szeretettel tanított. Egyszer-egyszer be is lógtam. Csak sokára tudtam meg, hogy megkereszteltek kisgyermekként.

Tizenévesen, valahol a konfirmáció környékén történt egy buszmegállóban, hogy a lelkem mélyén megszólalt egy hang: lelkész leszel.

Nem törődtem vele. Hosszú vakvágányon jártam. Aztán amikor már munkába álltam, egyre többször vettem részt az istentiszteleteken, a hit gyakorlása egyre fontosabbá vált számomra. Egy könyvesboltban rátaláltam a Második Helvét Hitvallásra és a Heidelbergi Kátéra, amiket érdeklődve olvastam. Egyre mélyebbé vált a vágy bennem, hogy többet tudjak meg arról, mi a hit, s ki az az Isten, akit tisztelünk. Végül egy napon az irodában, munka közben egészen tisztán hallottam a hívást: „Örüljetek az örülőkkel, sírjatok a sírókkal!” (Róm 12,15). Tudtam, hogy szolgálatra hív Isten. El is mentem egy súlyosan sérült gyerekeket gondozó otthonba, tettem a feladataimat. Ebben a keresztyén közegben Isten egészen újjá teremtett. Kiszakított az addigi életből, megmutatta, mit jelent megváltottnak lenni, s érlelte bennem a lelkészi hivatás vágyát.

A teljes beszélgetés ide kattintva olvashatják.


Vélemények, hozzászólások

A hírhez még nem érkezett hozzászólás. Hozzászólok.

2020. March 28., Saturday,
Gedeon , Johanna napja van.

Látogatóink száma a mai napon: 7520
Összesen 2009. június 2. óta : 19057501

Ige Mellett

(2) „Sok a vezető, ha pártütés van az országban, míg egy értelmes és okos ember soká fenntartja a rendet.” (Példabeszédek 28)

– Nem vagyok rendmániás, az betegség; de ki nem állhatom a rendetlenséget. Kezdem magam nagyon rosszul érezni, amikor már arra sincs idő, hogy az alap... tovább

REPOSZT

Kinek higgyek?

Ahogyan ez haváriák esetén lenni szokott, most is megjelentek a tévhitek, egy súlyos problémára egyszerű módszereket kínáló, „valaki valakitől azt hallotta, hogy betonbiztosan működik” megoldások ...
... Tovább

Dokumentumtár

FGY100817

Formátum:.doc
Méret: 45.0 KB

Fauszt Gyula "A gyógyult látású ember az, aki a megismerhető világ Isten arca felőli oldalán áll."

[ Saját anyagok feltöltése ] Dokumentum letöltése

Hangtár

Az Isten-kérdés és Jézus Krisztus (Szentháromság)

Formátum:.mp3,
Méret: 70.6 MB

Dr. Hanula Gergely előadása a Dunántúli Református Akadémián, a Pápai Református Teológiai Akadémia dísztermében, 2015. szeptember 19-én

Hanganyag letöltése