Fórum Kőszegen advent és hanuka idején, beszélgetés a fényről

DTRE Kommunikációs Szolgálat, 2021-12-08 07:20:01

Együttlétre hívta a Felsőbbfokú Tanulmányok Intézete nevében Miszlivetz Ferenc főigazgató a zsidó és a keresztyén egyházak képviselőit a hanuka, a Fény ünnepére Kőszegen. A hétfő délután megtartott rendezvény kerekasztal-beszélgetéssel folytatódott. A Dunántúli Református Egyházkerületet Steinbach József püspök képviselte, aki hálával szólt a közös esemény megrendezéséről és arról, hogy a kőszegi zsinagóga felújítási munkálatai a végéhez közelednek.

A gyertya lángja fényt mutat a sötétségben, melegít a hidegben. Mi, keresztyének ilyenkor decemberben, az adventi gyertyával az isteni fényre, a Jézus Krisztusban megelevenedett világ-világosságára is gondolunk. De benne van ebben a lángban az első fénysugár emlékezete is: „Akkor ezt mondta Isten: Legyen világosság! És lett világosság. Látta Isten, hogy a világosság jó, elválasztotta tehát Isten a világosságot a sötétségtől.” (1Móz 1, 3-4) Ez az első világosság jelenik meg a zsidó hagyományokban a hétágú gyertya lángjában is, ami az Istennel való szövetséget szimbolizálja.
Kőszegen hanuka alkalmából ünnepi gyertyagyújtásra hívott hétfőn a Jurisics térre a Felsőbbfokú Tanulmányok Intézete (FTI-iASK). A fény és a csoda ünnepén Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség vezető rabbija, a három másik történelmi egyház – katolikus, evangélikus, református – képviselőivel közösen gyújtotta meg a kilencágú gyertyatartón a lángot. Majd miután megtekintették a megújuló zsinagógát, kerekasztal-beszélgetést tartottak a Fény Ünnepe címmel. Miszlivetz Ferenc főigazgató (FTI-iASK) köszöntője után az intézet kutatójának, a Pannon Egyetem docensének, Nagy Andrásnak a vezetésével járták körül a résztvevők a közös láng témáját: Köves Slomó vezető rabbi (EMIH), Szuromi Szabolcs Anzelm kanonok, kánonjogász, Szemerei János evangélikus püspök, Nyugati (Dunántúli) Evangélikus Egyházkerület és Steinbach József, a Dunántúli Református Egyházkerület püspöke.
Megragadható-e maga a fény, mint az emberi létezés egyik legfontosabb feltétele, amelynek eredete - eltérő felekezetek számára egyként - döntő jelentőségű?
A bibliai teremtéstörténetben előbb jött létre a világosság, és csak később maguk a világító testek. Vagyis a fény létezésének nincs szüksége konkrét feltételekre, és ezt számos további bibliai utalás erősíti meg, mintha a létezés fényessége csak visszatükröződne a Napban, Holdban, csillagokban. Ennek nyomán az is érthető, hogy az egy napra elegendő, megszentelt olaj nyolc napig égett a templomi mécsesekben – a hanukával megidézett, az Ószövetségben megörökített katonai diadalt ugyanis megkoronázta a csoda, amely a sötétbe borult templomban eláradt fénnyel jutalmazta azokat, akik szembeszálltak a hódítókkal. A „sötétség erőivel,” ahogy a mai napig él szófordulatainkban és emlékeinkben, megőrizve és átörökítve a kollektív tapasztalatot. Aminek legfőbb ígéretét éppen a téli napfordulóval érkező, legyőzhetetlen erejű Nap adja, az antik hagyományban a „sol invictus”, amely a kereszténység számára az Újszövetségben nyert értelmet: a Megváltó világra jövetelével.
Ilyenkor annak ünnepére jöhetünk össze, hogy mégiscsak feltámad és erőre kap a fény, ég a templomi mécses, égnek a karácsonyi gyertyák, kipirulnak a hanukai és karácsonyi gyerekarcok. És ha együtt tudjuk ezt ünnepelni, akkor egyesül a sokféle fény, mert ebben az értelemben, eltérő hitek és elkülönült egyházak világában is érvényes az egykor Thomas Mann-nak küldött üzenet: „egymás nélkül sötétben vagyunk.” – fogalmazott Nagy András.


Vélemények, hozzászólások

A hírhez még nem érkezett hozzászólás. Hozzászólok.

2022. January 28., Friday,
Károly , Karola napja van.

Látogatóink száma a mai napon: 6688
Összesen 2009. június 2. óta : 29269665

Ige Mellett

(14) „Közel van már az az idő, amikor meg kell halnod.” (5Mózes 31,14–30)

Mózesnek mondta az Úr, hogy közel van elmenetelének ideje. Nagy áldás, amikor elköltözésünk idejét kijelenti nekünk az Isten, így erre hitben tudunk f... tovább