„Örüljetek az Úrban...!” - REND 2022. (Szombat)

DTRE Kommunikációs Szolgálat, 2022-07-02 11:49:26

Az Úr kegyelméből kilencedik alkalommal rendezhetjük meg a REND-et, a Református Egyházi Napok – Dunántúl elnevezésű református fesztivált. A rendezvény három nap alatt több mint száz programmal járja körül az öröm témakörét. Weboldalunkon és a Facebook-csatornánkon nyomon követheti az eseményeket.  

 

REND kórus


Az Újtemplom karzatát - mint sípok az orgonát - töltötte ki a REND Kórus. Az idei év hangversenyét Gárdonyi Zoltán és Gárdonyi Zsolt műveiből állították össze. És ami még a különlegessége volt, hogy a dunántúli református énekkarokból összevont kórust orgonán is egy Gárdonyi, nevezetesen  Gárdonyi Dániel kísérte. A művek énekszóval dicsérték az Urat, áldott, isteni örömöt adva ezzel a hallgatóságnak.
Aki énekelt már kórusban, vagy vezetett már kórust, tudja, hogy a gyönyörködtető megszólalás mögött rengeteg munka van. Az együttes hangzásért, az áldott megszólalásért köszönet a kórustagoknak, valamint az idei év karnagyainak: Szabó Tamásnak, Hargita Péternek, Dr. Kerekesné Pytel Annának, Parola Csabának, Lukács Eleknek és Kiss Ferencnek.

A koncerten elhangzott: Gárdonyi Zsolt – „Magyar ének”, Gárdonyi Zoltán – „Szelíd szemed, Úr Jézus”, Gárdonyi Zsolt – „Hálaadó ének”, Gárdonyi Zsolt – „8. genfi zsoltár”, Gárdonyi Zoltán – „Erős vár a mi Istenünk” orgonakorál, Gárdonyi Zsolt – „Úrnak szolgái mindnyájan” (2001), „Úrnak szolgái mindnyájan (1987/2010)”, Gárdonyi Zsolt – „Lift high the cross”, Gárdonyi Zoltán – „A tékozló fiú”, Gárdonyi Zoltán – „Mondjatok dicséretet”.

Az 1906. április 25-én született Gárdonyi Zoltán zeneszerzés-tanulmányait 1923-tól 1927-ig Budapesten a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán Kodály Zoltán, majd 1927-től 1930-ig Berlinben Paul Hindemith tanítványaként végezte. 1941 és 1967 között a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola zeneelmélet-professzoraként fejtett ki szerteágazó tevékenységet, ő volt a Zeneakadémia 1948-ban feloszlatott protestáns egyházzenei tanszakának utolsó vezetője. Művei felölelik a szimfonikus- és kamarazene, zongora- és orgonakompozíciók, a vokális zene és a pedagógiai célzatú darabok legkülönfélébb műfajait; zenetudományi munkásságának a nemzetközi Bach- és Liszt-kutatás köszönhet jelentős új felismeréseket. Gárdonyi Zoltán 1972 óta családjával együtt Németországban élt és 1986. június 27-én hunyt el Herfordban. Zeneszerzői és tudományos életművét 2016-ban posztumusz Magyar Örökség Díjjal ismerték el.

Gárdonyi Zsolt 1946. március 21-én született Budapesten és 1968-ig szülővárosában Gergely Ferenc, Sugár Rezső, Ferenczy György, Szervánszky Endre és Farkas Ferenc tanítványa volt. Huszonnégy évesen főhivatású orgonista és karigazgató lett az észak-németországi Wildeshausenben, majd 1975 és 2011 között a würzburgi Zeneművészeti Főiskola tanszékvezető professzoraként tevékenykedett. Neve időközben zeneszerzőként, világszerte koncertező orgonaművészként és zeneelméleti munkássága által egyaránt ismertté vált. Sokrétű munkásságát hanglemez- és rádiófelvételek, könyvek, tanulmányok, valamint európai és amerikai főiskolákon tartott mesterkurzusai, illetve előadásai dokumentálják. Gárdonyi Zsoltot 1979-ben Bajor Állami Díjjal, 2000-ben a Debreceni Református Hittudományi Egyetem díszdoktori címével, majd 2011-ben a Magyar Köztársaság Elnökének Érdemérmével tüntették ki. Életműve 2016-ban Magyar Örökség Díjat kapott.


Gárdonyi Dániel tanulmányait Bayreuth és Stuttgart főiskoláin végezte. 2011-től 2015-ig Frankenbergben (Hessen) a Liebfrauenkirche főhivatású orgonistája és karigazgatója volt és 2016 óta szabadfoglalkozású zeneművészként él Würzburgban. Orgonahangversenyei mellett (Anglia, Hollandia, Magyarország, Németország, Olaszország, Skócia, Svédország) zeneelméletet és orgonát tanít a Schlüchterni Egyházzenei Akadémián.

____________________

Szívemből a szerelemről... - Fodor Bernadett koncertje

A 2022-es REND fesztivál keretében, szombat este 20:00 órai kezdettel Fodor Bernadett operaénekes adott hangversenyt a Pápai Református Teológiai Akadémia udvarán Miklós Csongor zongorakíséretével. A koncerten kedvenc szerelmes darabjaikból hallhatott válogatást a helyiekből és a fesztivál résztvevőiből álló népes közönség. A koncerten felcsendült többek között Cserháti Zsuzsa, Zorán, a Korál zenekar, vagy éppen Horváth Charlie sokunk által szeretett és ismert slágere, de elhangzott néhány angol, olasz, sőt, egy maori nyelvű zeneszám is. A hangversenyt a közönség vastapssal díjazta, mindannyian megható, életre szóló élményekkel tértünk haza.
(Kommunikációs Szolgálat)

______________________________


Grecsó Krisztián: Belefér egy pici szívbe


Az idei Református Egyházi Napok Dunántúl fesztivál sokféleségének az is része volt, hogy sok kedves előadónk, aki volt már közöttünk, szívesen jött újra közénk! Egyikük Grecsó Krisztián, József Attila, és többszörös Libri közönségdíjas író, aki tavaly Beck Zolival együtt volt közöttünk a "Hoztunk valamit magunkból" - beck@grecsó esttel. Nem volt kérdés számára, hogy elfogadja meghívásunkat és eljöjjön közénk, sőt igazi különlegességgel készült!

A Pici Szív Tánczenekart az író és a Csík Zenekar tagjai alkotják, akik Grecsó Krisztián nemrég megjelent, Belefér egy pici szívbe gyerekverses kötetében megjelent versekből állítottak össze énekeltető, táncoltató, kacagtató gyerekelőadást. 

A Tánc-Lánc udvara teljesen megtelt a gyerekekkel és szüleikkel, akik önfeledten adták át magukat a vidámságnak, vonatozásnak, közös táncnak. Minden táncban, énekben versben, mozdulatban ott volt a mosoly, az az öröm, amiről egész fesztiválunk szólt, az Isten jelenlétéből, szeretetéből fakadó felszabadult öröm!

"Bekapom a házat, a mackót,
Az utcát, a várost,
A rétet, a tétet,
Az áldást, a járást"

_______________________________

 

Kaláka


Kevés olyan dallam van, ami minden korosztály számára ismerős lehet. A Kaláka zenéje ilyen zene. Kicsik és nagyok egyformán dúdolják, éneklik a számaikat. Ezt igazolta a zenekar Újtemplom előtti fellépése is, a közönség soraiban minden korosztály képviseltette magát.

Gryllus Dániel, Gryllus Vilmos, Radványi Balázs és Becze Gábor. Ők négyen a magyar költészet zenélő hírnökei. Számaikban – mint ahogy a REND-en megtartott koncertjükön is – természetes könnyedséggel vegyülnek a lírai témák a gyermekversekkel és a szakrális, istendicsérő zsoltárokkal. Különleges alkalom volt az ő fellépésük, hiszen oly sok év után – rendszerint ebben az időpontban tartják saját fesztiváljukat - végre velünk ünnepelhettek.
A Kossuth-díjas, Prima Primissima Kaláka önálló koncertjét Hoppál Péter köszöntötte. A zenekar a fellépése után a szombati istentiszteleten zenei szolgálattal vett részt. 
(Márton Gergely)

________________________

 

Haláltánc ballada, avagy Villon mester megváltása - zenés bábjáték 


A Refis Bábozda két teltházas előadással lépett fel a fesztivál szombati napján. 'Haláltánc ballada, avagy Villon mester megváltása' című megváltás történetüket adták elő. A játszó fiatalok komoly, precíz munkával és nagy lelkesedéssel adtak hitbéli útravalót a megjelent publikumnak. Az előadás végén arra kérték a közönséget, hogy a napi imájukban a megváltó Krisztushoz fohászkodjanak, hogy Ő segítsen az embernek megtisztulni az előadás során bábokként megjelenő bűnöktől.
(Mayerné Pátkai Tünde)

________________________

A közös játék öröme - Merende


Merende. Régies magyar kifejezés. Jelentése: útravaló, élelem, elemózsia. Sokan vannak azonban, akik e szó hallatán valami másra asszociálnak. Mégpedig a játék örömére.
A Reformáció emlékműnél és a Tánc-Lánc épülete előtt a Merende műhely programjaként gyermekjátszató volt. Programjukkal minden korosztályt megmozgattak, nemcsak látványos, de tartalmas szórakozást nyújtottak valamennyi résztvevőnek, érdeklődőnek.
A műhely a néphagyományok és az emberléptékű gyermek-, ill. felnőttjátékok újraélesztésével, bemutatásával igyekszik teljessé tenni a jeles napokra szervezett közösségi programokat, eseményeket. A gyermekek örömmel vették használatba, azaz játszottak a napszurkálóval, dióverővel, kakasos húzogatóval, fatalléros óriás memóriajátékkal, fakockázóval. És persze ki nem hagyták volna a ládacsúszdát.

A „Mennyit bír ki a búzaszem?” cselekvő-mesélő foglalkoztatóval pedig csupa egyszerű manuális tevékenységet kínáltak: búzamagból lehetett lisztet őrölni, a friss lisztből lepényt, vagy pogácsát sütni. A cselekvésre épülő foglalkoztatóból nem maradt ki a mese, a mesélés sem.
(Márton Gergely)

______________________

REND fúvószenekar


Pápa Város Fúvószenekara szombat délután adott térzenét a Fő téren felállított színpadon. Az 1946-ban alakult együttest a pápaiaknak nem kell bemutatni, hiszen a zenekar a kezdetektől állandó résztvevője a városi ünnepségeknek, egész estés koncerteket is ad, de országszerte több városban is fellépett már. A 2006-ban Pápa Város Díszoklevele, idén pedig Pápa Városért Érdemérem kitüntetésben részesült zenekar jelenlegi karnagya Horváth Adrián, a zenekar mindennapi életét pedig a 2011-ben alakult Pápai Fúvósok Egyesülete szervezi. 2005-ben útjára indították az Újévi Fúvós Show sorozatot, ami máig meghatározó produkciója a zenekarnak.


A szombati műsorban többek között ABBA és Máté Péter egyveleget, sodró erejű muzsikát (African Symphony) és filmzenét (Ennio Morricone) is hallhatott a nagyérdemű. A koncerten felcsendülő hűsítő dallamokat a közönség is nagy szeretettel fogadta, a végén pedig vastapssal jutalmazta.
(Ferentzi Alpár)

__________________________

 

„Haza, otthon, öröm” –Rátóti Zoltán önálló estje

Rátóti Zoltán Kossuth és Jászai Mari díjas színész, a Nemzeti Színház művésze, volt színházigazgató, az őrségi déli kapujában lévő kis falu Magyarföld polgármestereként is tevékenykedett, Zala megye díszpolgára, a közösségépítés elkötelezettje, az értékalapú magyar kultúra szószólója. 2010-ben szentelték fel azt az ökumenikus fatemplomot Magyarföldön, melyet ő álmodott meg, és melynek megvalósításán polgármesterként is fáradozott. Művész úr ez év februárjától a Színház- és Filmművészeti Egyetem rektorai is.

Ezen az esten a témához illeszkedő, sokféle virágból kötött csokrot adott át nekünk, melyről az est házigazdája, Steinbach püspök a végén így vélekedett: „Megrendítő, felüdítő és felemelő.” Valóban megrendítő volt hallgatni Rátóti művész úr szájából Aponyi Albert gróf trianoni beszédének részleteit, valamint néhány gondolatot emlékirataiból. Ezután egy válogatás következett az egykori pápai diák, Csoóri Sándor verseiből, melyeknek intimitása, lágy szépsége és ezeknek kitűnő, minden manírtól mentes, természetes előadása felemelte az ember lelkét. Számomra 2 versrészlet szántott egészen mélyen, mert jól rezonáltak a nap REND-es megtapasztalásaira:

"El kell indulni minden útra,
az embert minden úton várják.
Nincs halálos érv a maradásra
csak a találkozásra s a kalandra" (Menekülés a magányból)

"Múlik a múlt, akár az élet,
pedig élni örökké illene." (Ne vigy engem, tavasz, a kísértésbe)

A líra után következett a különösen is felüdítő rész, melyben részleteket hallhattunk Hamvas Béla: A bor filozófiája című nagyszerű írásából. Bár én magam nyugodtan viselhetném a “Bornemissza” nevet, mégis összefutott a nyál a számban a nagyszerű szöveg művészi tolmácsolásának hatására. Nem csoda, ha a mosoly is megjelent az arcokon.

Végezetül 2 dalt tartalmazott még a csokor, melyet önmagát gitáron kísérve nyújtott át nekünk ezen az esten Rátóti Zoltán.

Mindezek fényében nem maradhatott el a vastaps, mellyel igyekeztünk megköszönni a remek estét.
(Pálfi Zsuzsanna) 

_______________

A Magyarországi Református Presbiteri Szövetség bemutatkozása a 2022 évi pápai REND-en


A címet elolvasva jogosan merül fel a kérdés, hogy egy több, mint 30 esztendeje működő szervezetnek miért kell bemutatkoznia a REND-en.

A Szövetségnek a Dunántúli Református Egyházkerület területén jelenleg nincs számottevő taglétszáma, sem megyei szervezete. Ezért tartottuk fontosnak, hogy ezen a fórumon keresztül is tájékoztassuk a lelkipásztorokat, gondnokokat, presbitereket röviden szervezetünk küldetéséről, jelenlegi helyzetről, a megújulási folyamatról.

Erre adott lehetőséget számunkra a REND szervezőbizottsága a fesztivál szombati napján a Pápai Református Teológiai Akadémia udvarán kialakított színpadnál. A szövetséget más-más oldalról mutatta be Dr. Tóth János alelnök, Hajdú Zoltán Levente lelkészi elnökségi tag és Szabó Gábor elnökségi tag.
Dr. Tóth János rövid történelmi áttekintés után őszintén beszélt az elmúlt időszak nehézségeiről, a megújulási folyamat fontosságáról és az eddig elért eredményekről. A szervezeti átalakítás egyik eleme az 5 főre bővített elnökség, melyben képviselteti magát mind a 4 egyházkerület és a lelkészi kar is. A megyei szervezetek átalakítása is folyamatban van a megújult alapszabálynak megfelelően. Alelnök úr kiemelte, fontos célunk, hogy a Presbiteri Szövetség életében eddig felhalmozódott tudás és érték (missziói és képzési anyagok, publikációk, kiadványok, határon túli kapcsolatok) ne vesszen kárba, mindemelett a megújulási program három alap célkitűzése is megvalósulhasson, úgymint: fiatalítás, taglétszám növelés és szorosabb együttműködés a közegyházzal. A közegyházi egyeztetés folyamatos és az eddigi eredmények alapján sikeres. A taglétszám növelése is jó úton halad.

A fiatalítással kapcsolatban Hajdú Zoltán Levente, a Magyarországi Református Egyház (MRE) Missziói Szolgálatának szakmai vezetője és a Presbiteri Szövetség lelkészi elnökségi tagja saját gyülekezetét hozta fel példának. Külső szakmai segítséget is igénybe véve, átgondoltan, az alapokról építették újra a presbitériumukat. Ez egy több választási ciklust átölelő folyamat volt, melynek gyümölcsei ma már szemmel láthatóak a gyülekezet életén. Nagytiszteletű úr a Szövetségen belül vállalt szolgálatában a legfontosabbnak azt tartja, hogy a közegyházi és a szövetségi missziós célok összehangolásában segítséget nyújtson. Sok esetben tapasztalhatjuk, hogy egy-egy missziós területen belül több szervezet is végez azonos szolgálatot, de ezek nincsenek összehangolva a hatékonyabb működés érdekében. Mindez a rendelkezésünkre álló anyagi és szellemi erőforrások pazarlását jelenti, melyet az aktuális geopolitikai környezetben nem engedhetünk meg magunknak.

A közegyházi missziós területekkel és intézményekkel összehangolt munka során a Presbiteri Szövetség alapvető küldetése továbbra sem lehet más, mint hogy segítse a presbitereket, gondnokokat, gyülekezeti munkatársakat:
-hitbeli növekedésében
- biblia- és egyházismereti tudásának bővítésében
- a más gyülekezetben kialakult jó gyakorlatok megismerésében

Az alkalmon résztvevő gondnokok és presbiterek visszajelzése a bemutatkozó utáni kötetlen beszélgetés során pozitív volt, mely megerősítés és bátorítás számunkra a szolgálat folytatásához.

Ezúton is szeretettel hívunk és várunk minden gondnok és presbiter testvért a Magyarországi Református Presbiteri Szövetség tagjai közé.

(Szabó Gábor elnökségi tag, Magyarországi Református Presbiteri Szövetség -  presbiteri főjegyző, Dunántúli Református Egyházkerület )

_______________________________

 

Öröm a Bibliában


Szombat 12 órától újabb nagyszerű előadást hallgathattak a REND résztvevői az örömről, szintén az Újtemplomban, ezúttal Dr. Vladár Gábor nagytiszteletű úr interpretálásában. Mint közölte már az elején, ez a téma kimeríthetetlen. Ravasz László szerint a mi Istenünk örömszerző Isten. A Biblia tele van örömre hívó kifejezésekkel, a zsoltárokat például kifejezetten nagyon sok esetben áradó örömujjongás jellemzi. Az öröm a lélek életszükséglete, tápláléka, vitaminja, amit az Úr megad számunkra. Az Úr örömével kezdődik a teremtéstörténet, és a mennyei Jeruzsálem örömével zárul. Az üdvtörténet alapszava az öröm. A bűneset után is megmarad Isten öröme, mert látja a jövőt: akivé akarja, hogy legyünk. Legnagyobb öröm-ajándéka maga Jézus Krisztus. A mi örömünk válasz Isten megváltó művére: Jézusra, az általa hozott váltságra. Jézus és az öröm összefüggött. Az Ő első csodája a bor csodája volt. A bor az ünnepek itala volt, az öröm jele. Isten Jézus Krisztust, a világ világosságát küldte utánunk, hogy a fényében megtaláljon bennünket, mert Isten vágyik bennünket megtalálni, „magánkívül” van amikor valaki megtér hozzá.
(Sisak Klára)

__________________________

 

Ünneplőbe öltöztettük a szívünket

A viharos szél miatt péntek este elmaradt Bagossy Brothers Company koncert után szombaton ismét több ezren jöttek el Pápa Fő terére, hogy a REND második nagykoncertjét megnézhessék. Ezúttal egy igazi kultzenekar, a hazai könnyűzenei fesztiválok állandó sztárfellépője, a pécsi 30Y lépett a nagyszínpadra, és adott fantasztikus koncertet.

A REND-en hagyomány, hogy egy-egy program előtt rövid igei köszöntő hangzik el. ezúttal Farkas Gergely a Dunántúli Református Egyházkerület püspöki hivatalának vezetője, egyházkerületi elnökségi tanácsos lépett a színpadra a 30Y frontemberével Beck Zoltánnal együtt, hogy köszöntsék a több ezres nézőközönséget, majd ezt követően a rockbanda valóban a húrok közé csapott, és elindult Pápán is egy inspiráló zenei utazás. 

Kevesen tudják, hogy a 30Y frontembere, dalszerzője dr. Beck Zoltán amellett, hogy szépirodalomba hajló dalszövegei révén volt már az év szövegírója Magyarországon, „civilben” a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának egyetemi adjunktusa, irodalomtudományi doktori iskolát (PhD) végzett. Emellett a Pécsi Tudományegyetem Zenélő Egyetemének szakmai igazgatója is. 

A 30Y dalaiból is átjött ez az irodalmi háttér, hiszen a dalszövegek sokszor a kortárs szépirodalom határát súrolták, mindamellett több százan énekelték együtt a zenekarral az ikonikus, generációs dalokat. Pápán is erősen, és karcosan szólt a hatalmas hangszórókból az Ül és vár, Öltöztetnéd megint a szíved ünneplőbe, Bogozd ki, Ahogy elképzeltem, Szívemhez szorítom vagy a legújabb daluk, az Éhezők, jóllakottak.
A koncert végén természetesen egy ráadásra még visszajött a nagyszínpadra a 30Y, újra felrobbant a színpad, így búcsúzva el ezen a csillagfényes nyári estén Pápától, és a REND-től is.
(Polgár Szilárd)

   

Nem csak azt hittük, biztosan érdemes volt kilátogatni szombat este a 30Y koncertre a pápai Fő térre. Este 9 órától vette kezdetét az egész napos eseménysorozatot lezáró koncert. Némelyek talán az erős szél miatt elmaradt Bagossy koncert után lemondtak az eseményről, de bizton állíthatjuk, hogy Beck Zoli és csapata mindent megtett azért, hogy a rajongók valóban örömteli koncerten táncolhassanak, énekelhessék az énekessel együtt kedvenc dalaikat. Nem első alkalommal lépett fel Pápán a 30Y, ahogy az sem idegen tőlük, hogy egyházi rendezvényen, akár templomban zenéljenek. Az elmúlt évben pl. Az Öt templom fesztivál keretén belül a győri Kossuth utcai református templomban adtak koncertet. Zenéjüket hallgatva Pál apostol szavai jutnak eszembe, aki azt mondja, nincs az a magasság vagy mélység, ami elválaszthat bennünket Isten szeretetétől. Az emberélet hullámzó, néha viharos, de mindig remél. Így „öltöztethettük megint a szívünket ünneplőbe”, egész nap különböző műfajokban örülve együtt az Úrban.
(Erlitz Anita)

 _______________________

 

A Nőszövetség programja


A gimnázium dísztermében került sor a REND elmaradhatatlan részét képező  nőszövetségi találkozóra, melynek házigazdája P. Tóthné Szakács Zita, a Nőszövetség elnöke volt. Előadásában elmondta, hogy a Nőszövetség a gyülekezet belmissziós kiscsoportja. A világ ma identitás keresésben van, benne a nők is: Ki vagyok én? Családanya, édesanya, munkahelyén helytálló nő? A kérdést nem így kell feltenni, hogy „ki vagyok én?”, hanem hogy „kié vagyok?”. A Heidelbergi Káté első kérdésére adott válaszban az szerepel, hogy én Jézus Krisztus tulajdona vagyok. Krisztusi, azaz keresztyén nő vagyok. És ha ezt tudom, akkor a helyére kerül a küldetésem és az egész életem. A Nőszövetség arról szól, hogy azok a nők, akik Istennel szövetségben élnek, minél többeket Isten közelségébe vonzzanak. Ez a küldetése. Kötelessége a példamutatás. A Heidelbergi Káté 54. válaszában azt olvassuk az egyházról, hogy „annak én is élő tagja vagyok”. Tehát az egyház nem egy szervezet elsősorban, hanem élő tagok szeretett közössége. A nőszövetségi szolgálat lényege tehát a példa felmutatása, közösség Istennel és másokkal, illetve a példa továbbadása.
(Sisakné Páll Klára)

____________________________ 

Pegazus, Édenkert óvoda, gyermekistentisztelet, táncház a Tánc-Lánc udvarán

Nagy sikert aratott a Pápai Pegazus színház „A kiskakas gyémánt félkrajcárja és a „Favágó Kiskakas” című zenés bábjáték produkcióival. A Tánc-Lánc udvara ezen előadás alatt is teljesen megtelt gyerekekkel és szüleikkel, akik felszabadultan adták át magukat annak varázslatnak, melyet a mesék világa teremtett. Szívmelengető volt látni, ahogy a résztvevők arcára visszatért az önfeledt, felszabadult öröm. A színészek az élő- és bábjáték vegyítésével, a játékosságra fókuszálva a gyermek és felnőtt nézőket egyaránt részesévé tették az általuk teremtett világnak. Egy nagyon profi csapattal itt éltek velünk a meseszereplők egy párhuzamos világban, amely egy teljesen más látásmódot képviselve szinte filmszerű az élmény nyújtott a résztvevőknek. 

Társulat: Kalocsai Veronika játékmester, Császárné Cs. Enikő csoportvezető játékmester Végh Zsolt igazgató, színész.

 


A kézműves foglalkozások megvalósítói, az Édenkert Pápai Református óvoda dolgozói és önkéntesei egész nap szeretettel várták a gyermekeket és szüleiket. A foglalkozásokat két téma köré építették. Természetesen megjelent az óvoda hitvallása, a református vonal, valamint a környezeti nevelés, az újrahasznosítás témaköre. A kézműves foglalkozáson nagyon sok család közösen tevékenykedett. Változatos technikák és alapanyagok tárházából válogathattak a résztvevők. A teljesség igénye nélkül:

 -   kőből és gyöngyből gyöngyfát, nyakláncot,
 -   gombokból bárányt,
 -   kartonból, fonalból halacskát,
 -   papírból az édenkert almafáját, papírhulladékból ajándéktáskát készíthettek,  amiben hazavihették az elkészített munkáikat. 

Szintén ez az „udvar” adott helyet szombaton és vasárnap a felnőtt istentisztelettel párhuzamosan megrendezésre kerülő gyermek-istentiszteleteknek. Pásztor- Dudinszki Éva szombati napon, Szabó Tamás pedig vasárnap két bibliai üzenettel ismertették meg a résztvevőket: örül nekünk Isten, s a hálaadás témakörét járták körül játékos, mozgásos módszerekkel. A sok-sok egyházközségből érkező gyermek aktívan részt vett a közös beszélgetésben, játékokban.

A szombat esti programok táncházzal zárultak melynek vezetője e sorok írója volt. A késő esti programra is több 3-6 éves korú kisgyerek látogatott vissza szüleivel együtt. Kedves meghitt hangulatú néptáncesttel zárult a szombati gyermekprogram.

(Robotkáné Horváth Tünde A Tánc-Lánc Alapfokú Művészeti Iskola igazgatóhelyettese)

_________________________

 

Borkóstoló a Kőfejtő pincészet boraiból


A Pápai Egyházmegyében nagyon sokan ismerik Tóth Józsefet, aki a Borsosgyőrön lakik, az iskolában pedig a gyerekeket a természettudományok világába igyekszik bevezetni. A tanár úr, nem mellesleg, a helyi gyülekezet, valamint lassan 1,5 éve a Pápai Egyházmegye főgondnoka is. Talán sokan nem is tudják róla, hogy főgondok úr szőlőművelésbe és borászatba is besegít. A Kőfejtő Pincészet ugyanis családi vállalkozás, melynek zászlós hajóit (borait) fia, Tóth Péter agrármérnök mutatta be nekünk. A megismert nedűk mustrája során végig érezhettük, hogy csodában van részünk. A nap süti és érleli a szőlőszemeket, a föld ásványaival táplálja, és az emberi gondoskodás védelmezi az ültetvényt. De ez mind kevés lenne, ha Isten nem fogná egybe e hármat, és nem adná rá áldását, hogy palackba kerülhessen a Somló-hegy leve. 

A hegy levét a klíma és a talaj adottságai határozzák meg, de nélkülözhetetlen a szakértelem, ami nem a XXI. század kemikáliák felé tolja el a termelést mikéntjét, és nem is a direkt marketing felé, amely minden köré  próbál legendát szőni, és így eladni a portékát a maximális ár fölött. Ehelyett megismertük Pétert, a „hegylakót”, aki a mindennapjait, és ezáltal  szinte az életét a szőlőhegyen tölti családjával, és megpróbál  a természettel harmóniában élni, és így termelni. 


Nem az a fontos számára, hogy hány tonna a termésátlag hektáronként, hanem, hogy mi a bel tartalom, és hogy megadja a szükséges időt mindennek. A vegyszereket lecserélte természetes alapanyagokra. Mivel ők is ott élnek a szőlőben, saját magára és családjára nézve is káros lenne kémiai növényvédő szerek alkalmazása, mivel kislányainak nem lehet megtiltani, hogy ne menjenek be a ház melletti szőlőbe.  A bort 1 évig söprőn érleli fahordóban, majd még 1 évig palackban, hogy elérje az általa meghatározott minőséget. Sok idő és törődés kell, hogy a nedű az asztalra kerüljön, és lássa a gazda, hogy megérte a sok fáradozás. 

Főgondnok úr is elvetett egy magot, mely szárba szökkent és termést hozott. De az ő szemei nem a bort nézték, hanem a fiát, a borászt, és közben visszaemlékezett a múltra, saját borász apjának intelmeire. A kőfejtő bazalt kövein ebben a könyörtelen világban kemény emberek teremtek, és a boruk is ilyen volt mindig. A juhfarkú is alapvetően egy ilyen karakter nélküli szőlő, amely nem adja könnyen a termését, és borának minden íze, zamata abból a földből származik, ahol megszületett. Mi is olyanok vagyunk, mint ez a szőlő, mert minden cselekedetünkben az ősök köszönnek vissza, és hitünkben teljesedünk ki.
(Horváth Mihály)

____________________________________


Hit, a zene nyelvén - Neumann Balázs Trio koncertje


A Neumann Balázs vezette zenekar Faith, azaz Hit című albumát mutatta be a REND szombati napján, a pápai református ótemplomban. 

Minden ember valamilyen formában hívő, hiszen aki reménykedik, az hisz. Ha ezt elfogadjuk igazságként, akkor ebből következtethető az is, hogy ahány féle ember, annyi féle hit létezik. Lehet hinni önmagunkban, a holnapban, valaki másban, a tudományban, Istenben. Szavakkal megfogalmazni azt, hogy miben hiszünk, elintézhető egy-egy szóval, fogalommal, de aki mélységeiben vizsgálja meg saját hitét, az talán szavakba sem tudja önteni mindazt, amit érez. A Neumann Balázs Trió nem is tesz erre kísérletet, ők a zene nyelvén tesznek kísérletet arra, hogy megvallják hitüket. A zenekar Faith című lemezén mindegyik dal a hit témaköréhez kapcsolódó fogalmak inspirálták, s a szerző valamennyi kompozícióját egy-egy ilyen fogalomnak - lelkek, áramlat, lelki közösség, remény, belső béke, alázat, barátság, hála, szerelem -, vagy olykor konkrét személyeknek dedikálja.


A jazz-zongoraművész, zeneszerző, hangszerelő Neumann Balázs a 90-es évek vége óta a hazai zenei élet meghatározó szereplője. A trió koncertjein hallható darabok többsége Neumann kompozíciói, amelyeknek a mainstream jazz a kiindulópontjuk, és erős kortárs zenei hatásokkal telítettek. A trió jellegzetes, egyedülálló hangzását a kollektív improvizációk és atmoszférák egyedisége fűszerezi.

A trió tagjai: Neumann Balázs – zongora, Máthé László – bőgő és Szegő Dávid – dob, őket szaxofonon Borbély Mihály egészített ki.
(Szalóky Zsolt)

__________________________


MIÉNK A SZÍNPAD


Az Istentiszteleteink után talán a fenti - beszédes elnevezésű - program vonultatta fel a legtöbb résztvevőt a REND 2022-es pápai programján. A „Miénk a színpad” legfőbb értéke a Dunántúli Református Egyházkerület apró és nagyobb gyülekezeteiben szolgáló lelkes önkéntesek áldozatos munkája. Ez lehetővé tette, hogy többszáz szerepelő változatos formában mutatkozhasson be az érdeklődő közönség előtt, melyben sosem volt hiány.

12 település gyülekezete rohamozta meg buszaival, díszleteivel és legfőképp gyermekeivel a Pápai Tarczy Lajos Általános Iskolát, mely méltó helye volt e programnak. A Pápai Édenkert Óvoda Katica csoportja – kezdte a színes programot szívmelengető meseelőadásával. Az enyingi Tinódi Lantos Sebestyén Református Általános Iskola zenekari és énekprodukcióval gazdagította lelkünket.  A Tatai Református Általános Iskola színdarabrészletekkel mutatta be, milyen sokrétű tehetséges fiatalokkal gazdagodott egyházunk. A Tatai Református Gimnázium jelenlegi és volt diákjai is megmutatták tehetségüket a színpadon.

A kaposmérői Mikrokozmosz Református Alapfokú Művészeti Iskola néptánccal, társastánccal és komolyzenével gazdagította programunkat nagy sikerrel. A Pálóczi Horváth Ádám Református Alapfokú Művészeti Iskola szintén csodás néptáncos és társastáncos előadással mutatkozott be. Őket Lorántffy Zsuzsanna Református Iskola követte egy különleges Oscar Wilde darab egyedi színpadi adaptációjával. A Kaposmérői Református Egyházközség szenzációs mulattató komédiája bármely nagy színpadon megállná a helyét tehetséges színjátszóival és elgondolkodtató színpadi rendezésével. Kalocsai táncokkal mutatkozott be a Tatai Kenderke Alapfokú Művészeti Iskola két pár néptáncosa.

Szívünkhöz nagyon közel férkőzött a Vargha Gyula Református Általános Iskola által színpadra állított színdarab, ahol nagyon sok kisgyermek dolgozott a produkció sikerességén. Állva- és néha megkönnyezve a hazafias sorokat - tapsolt a közönség, sőt együtt énekelt a Gyermelyi Dalárda szuggesztív erővel bíró férfikórusával. A soponyai és kislángi közösség missziós vállalkozása volt, hogy kisgyermekeit összegyűjtve megtanultak egy színdarabot, sőt kiváló saját zenekaruk kíséretében csodálatosan adták elő, függetlenül az idegen környezettől, melegtől, ismeretlen emberektől. A nap koronáját a Pápai Református Gimnázium és Művészeti Szakgimnázium néptáncosai tették fel néptáncukkal, gyönyörű ruhákban, csodás magyar népdalokkal, táncaikkal.


A helyszínen a programok óramű pontossággal zajlottak, köszönhetően a kiváló szervezésnek, a felkészítő felelősök igényességének és néhol kreatív rugalmasságának. 

Köszönet illeti a profi hangtechnikát, akik a műsorral együtt élve, folyamatosan magas szintű munkát végeztek.

Az idei REND lelkülete és kiválasztott igéje a „Miénk a színpad” helyszínén minden percben megmutatta magát. Hála érte: „Örüljetek az Úrban!”

(Müller Anita
A Pápai Református Kollégium „Tánc-Lánc” Alapfokú Művészeti Iskolája izgatója, a „Miénk a színpad” programfelelőse.)

_________________________________________

 

Minek lehet örülni az életben?



Örülni jó! Minden ember örömre vágyik, hiszen az öröm éltető elemünk. Az öröm hasonló a napfényhez, ha örülünk, magunk is sugárzunk, az örömtelen depressziós ember sötétben él – így kezdte dr. Nemes Pál a Dunántúli Református Egyházkerület főgondnoka a Pápai Református Teológiai Akadémia udvarán tartott előadását, amely több is volt ennél. Igazi bizonyságtételt hallhattunk a dunántúli reformátusok ünnepén.

Dr. Nemes Pál úgy fogalmazott, hogy világunk világi örömei csalókák és rövid lejáratúak. Hamar tovatűnnek. Viszont a mennyei öröm besugározza a legmostohább helyzetet is. A legnagyobb ajándéka Istennek Jézusban, az Úrban: a bűnbocsánat. Az elnyert bűnbocsánat után annak örülhetünk, hogy soha nem vagyunk egyedül. Isten adott nekünk Jézus Krisztusban egy szerető jó barátot, aki életünk minden pillanatában velünk van, gondoskodik rólunk és a Szentlélek segítségével vezet minket. 


- Én nem hiszek a szerencsében, mégsem vagyok emiatt rossz kedvű, mert hiszek az isteni vezetésben, az Isten gondviselő szeretetében. Számomra mindig örömet okoz, ha megtapasztalom az isteni gondoskodást az életemben, még akkor is, ha ezt csak utólag ismerem fel – hangsúlyozta a főgondnok, majd előadása végén hozzáfűzte: – Keresztyénként nem burokban, a világból kiragadva élünk. Bátran örülhetünk az élet szépségeinek, de az a jó, ha örömünk során találkozunk benne és általa Istennel, minden igazán szép és jó ajándék Adójával. Próbáljunk meg úgy örülni az élet adományainak, hogy nemcsak az öröm tárgyát látjuk, hanem Istent is mögötte. Próbáljuk meglátni benne, vagy meghallani benne az Ő dicsőségének a látható visszfényét, vagy visszhangját: megkétszereződik az öröm a szívünkben! A természetes örömünket megszenteli és elmélyíti az Úrban való öröm! – zárta nagy sikerű előadását a REND-en dr. Nemes Pál főgondnok.
(Polgár Szilárd)

_______________________

 

Öröm és kultúra


Horváth Gergely rádiós újságíró előadásában arra kereste a választ, hogy Krisztusban hívő emberként hogyan viszonyuljunk a kultúrához. Elsősorban ahhoz, aminek tartalmi mondanivalója távol áll a keresztyén üzenettől.
A felnőtten megtért előadó saját példáját hozta a hallgatóság elé. Kihívásként élte meg, hogy Krisztus követőjeként miként tud dolgozni egy olyan kulturális közegben, amiből egyre inkább kikopik a szent.

A Biblia hoz példát arra, hogy Isten üzenetét, örömét az adott kor kulturális formáival adták át, élték meg. Így arra jutott, hogy a teljes elfordulás nem szükségszerű. A kérdés már csak az, hogy egy nem vallásos művész művészetében lehet e vallásos elem?
A kultúra feladata az igazságkeresés, így azt kell elsősorban eldönteni, hogy az adott művészeti produktumban működik-e az igazságkeresés? Ezzel közelebb juthatunk önmagunk megismeréséhez, képet kaphatunk a világról.

„Nem kevesebb világi kultúra, hanem több Jézus” – mondta Horváth Gergely kiemelve, hogy az öröklét perspektívájából kell szemlélni a kultúrát, és nem hangulati, hanem lelki örömöt kell benne keresni, hálaadással figyelve a világot: „A kultúra olyan, amilyen. Hatásunk arra van, amihez mi kezdünk vele” – mondta.
(Márton Gergely)

____________________________

 

REND – Nyílt nap a levéltárban


A Dunántúli Református Egyházkerület életében, de a REND történetében is jelentős eseménynek nevezhető a július 2-i, szombati levéltári nyílt nap, hiszen levéltárunk először mutatkozott be a pápai programsorozat keretében a dunántúli gyülekezetek tagjainak, a hazai és külföldi vendégeknek. A program összeállításakor úgy gondoltuk, hogy a délelőtt 10 órától kétóránként induló levéltárvezetés elegendő lesz a várhatóan csekély számú érdeklődő számára. Azonban „csalódnunk” kellett, mert a kánikulai meleg ellenére minden alkalommal zsúfolásig megtelt a földszinti kutatóterem, a levéltár összes széke kevés volt ahhoz, hogy a mindenkit le tudjunk ültetni.

A nagy érdeklődés miatt a levéltárat egyszerre két csoportban mutattuk be. A testvérek a kutatóteremben a levéltár 17–19. századi különleges iratait tekinthették meg, a földszinten dr. Kőrös Endre (1872–1944) nőnevelő-intézeti igazgató életművét bemutató kiállítás, a régi főiskolai könyvtár levéltárunkba került igen becses kézirattári anyaga, a gyűjteményi kiadványok jelentettek mindenki számára élményt. Az emeleti szinten a dolgozószobák, majd a korszerű, gördülőállvány-rendszerű raktár megtekintésére nyílt lehetőség. Itt őrizzük az egyházkerület, az esperességek, egyházközségek, a különböző intézmények, egyesületek, családok, gyűjtemények iratanyagát.

Minthogy a raktárba hivatalosan csak a levéltárosok léphetnek be, ezen kivételes alkalommal az érdeklődők mindegyike személyesen megbizonyosodhatott arról, hogy történeti értékeinket biztonságos körülmények között őrizzük. A látogatók nagy érdeklődéssel ismerkedtek meg a levéltár történetével és kincseivel, sokan elmondták, hogy feledhetetlen élményben volt részük.

A nyílt napon minden állandó levéltári dolgozó részt vett: Kránitz Zsolt és Vajk Ádám a vendégeket fogadta, Hudi József és Köblös József a levéltárat mutatta be, Kóka László fotós az eseményeket örökítette meg. Nagyszerű napunk volt, sok örömben volt részünk, melyért hálát adunk a Mindenhatónak!
(Dr. Hudi József levéltárvezető)

_____________________ 

 

Robotok a REND-en!

Meglehetősen népszerű programnak bizonyult a Református Egyházi Napok Dunántúl programkínálatában a LEGO robot programozás.

A Református Gimnáziumban évek óta tanórákon oktatják a robotika alapjait. A REND keretében diákok tartottak bemutatót az érdeklődőknek, akik igen szép számban jelentek meg a programon, ezért a tervezettnél több foglalkozást is kellett tartani a Refi robotika tantermében.

Az érdeklődők laptopokat kaptak, amelyen egy program segítségével tudtak utasításokat adni a LEGO robotnak. Az alapszintű műveletektől kezdve az óra végén már olyan feladatokat is képesek voltak megvalósítani az ügyesebbek, amelyekkel a robot különböző érzékelőit felhasználva tudtak utasításokat adni a LEGO robotnak, mint például azt a parancsot, hogy a robot kövesse az asztalra ragasztott fekete csíkot.
(Szalóky Zsolt)

__________________

 

Több mint ezren látogatták meg a Dunántúli Református Egyházkerület Tudományos Gyűjteményei Könyvtárát a REND alatt

 

Messzi gyülekezetek tagjai elcsodálkoztak, mennyi minden változott az előző pápai REND óta, a „refis öregdiákok” nosztalgiázva mutatták gyermekeiknek diákkoruk színhelyeit. 
A „Modern Könyvtár”, ami a középiskolásoknak és a főiskolásoknak nyújt alapműveket, korszerűségével, a „Teológiai Könyvtár” patinájával vívta ki a csodálatot.

Nem lehetett nemet mondani egy házaspár kérésére, akik a 18. századi könyvgyűjtemény darabjait közelebbről szerették volna megtekinteni, a kézzel írott lapkatalógusba (mely már könyvtártörténeti relikvia) belelapozni.
 

Elkápráztatta a látogatókat régi könyves kiállítás: „A papír már bizonyított”. Megcsodálták azokat a koruk és a finom metszetek miatt is.

 

„Egy nevezetes nap emlékei…”  Megemlékezés az 1848. március 15-i eseményekről és a „Munkában az egykori Főiskolai nyomda sajtógépe…” című kiállítás nagy népszerűségnek örvendett. A látogatók azon a nyomdagépen nyomtathatták ki a Nemzeti dalt, amelyen 1848. március 16-án is nyomtatták. A várakozó kisebbekre színezővel, puzzle-lal készültek a könyvtárosok. 

Nagy sikert arattak az előadások, melyeket a könyvtár olvasótermében tartottak:
„Öröm és betegség” – Kormosné Bloch Györgyi őszinte hitvallása, tanúságtétele és
„Pozitív gondolkodás vagy valami más?” – dr Földi Rita gyermekklinikai
szakpszichológus előadása sok érdeklődőt vonzott. 

Steinbach József püspök méltatta Zsumbera Árpád „Szikla és patak” című könyvét, mely Medgyasszay Vince püspök életét és korát mutatja be. A leszármazottak nagy számban képviselték magukat az előadáson, felidézték személyes élményeiket a püspökről.

 

A folyosókon hömpölygő emberek csillogó szeméből sugárzó öröm bizonyíték arra, hogy a Gyűjtemények munkája nem haszontalan, fontos megőrizni az elődök féltett kincseit.
(Fábiánné Horváth Adrienn könyvtárvezető)

______________________________________


Csak pozitívan! ☺


Dr. F. Földi Rita klinikai pszichológus, neuropszichológus tartott előadást a Dunántúli Református Egyházkerület Tudományos Gyűjteményei Könyvtárának olvasótermében a pozitív pszichológiáról, bemutatva az irányzat kialakulását, lényeges hangsúlyait és természetesen a korlátait is.

A pszichológia mint gyógyító tudomány, eredendően mindig a patológikus esetekből kiindulva diagnosztizált és keresett terápiát, mint általában az orvostudomány. Kísérletek bizonyították, hogy neurotizáló helyzetekben bevésődhet a tehetetlenség érzése, ami megbetegít, depresszióssá tesz.

A pozitív pszichológia azonban abból indul ki, hogy az optimizmus is tanulható a saját lehetőségek, erőforrások felismerésével, a mentális egészség modelljeinek kialakításával és követésével, élményfokozó eljárásokkal. Mindehhez persze szükséges az önismeret megfelelő szintje…

A jóllétnek különböző aspektusai vannak. Egyrészt szubjektív, ami pozitív érzelmi állapotot, elégedettségérzést jelent. Másrészt pszichológiai, ami az önelfogadásban, önállóságra és személyes fejlődésre való képességben nyilvánul meg.  Azután szociális is, mely az elfogadottságból, integráltságból fakad. És spirituális is, melyet az élet értelmének, céljának megtalálása, az istenhit, a halálhoz való feldolgozott viszonyulás adhat meg.

A globális jólléthez kompetencia (a környezetünkbe való hatékony beavatkozás képessége), érzelmi stabilitás, elköteleződés, értelem, optimizmus, pozitív kapcsolatok, reziliencia, önértékelés és vitalitás szükséges. Tudnunk kell válaszokat találni jelen, globalizálttá váló fogyasztói társadalmunk kérdéseire: Hová lettek az értékek, az emberi minőségek, a kapcsolatok ebben az eltárgyiasult világban? Elegendő lenne az anyagi jóllét, a hedonikus boldogság, az online kapcsolatok?

Válaszunk lehet a bölcsesség, bátorság, igazságosság, emberiesség, mértékletesség, a transzcendens: a hit, a hála, a szeretet, a megbocsátás, az élet valóságos értelme és célja.
(Némethné Sz. Tóth Ildikó)

________________________

 

Szuperkukáktól az Almamániáig


Kicsinek bizonyult a Tánc-Lánc Művészeti Iskola hangulatos belső udvara ma délután, amikor az egyik legnépszerűbb hazai gyermekzenekar, az Alma együttes adott fergeteges koncertet a REND-en. A háromtagú zenekarral több százan énekelték együtt Pápán a Bogyó és Babóca, Szuperkukák, Nád a házam teteje, Ma van a szülinapon vagy az Almamánia című gyermekdalokat.

Buda Gábor gitáros-énekes (egyébként ő a zenekar vezetője), valamint Berkesi Alex basszusgitáros és Mits Marcell szaxofonos igazi, hamisítatlan gyermekbulit kerekített ma kora délután, ahol kisebb tömeg várta a talán legnépszerűbb hazai gyermekzenekar koncertjét a REND-en. Nagy szívvel, szeretettel, hittel és alázattal játszottak. És örömmel. Ahogy korábban Buda Gábor egy interjúban is elmondta. 


- Gyerekeknek zenélni jó dolog. Nehéz, de fiatalon tart. A koncerteken állandóan mosolygok, és jó kedvem van. Amikor kimegyek a színpadra elfelejtek mindent, bút, bajt hasfájást. Csoda történik. Azt látni, hogy egy gyerek örül, az maga a csoda. Ha gyerekek vannak körülöttem, akkor nem tudok nem vigyorogni vagy örülni – fogalmazott Buda Gábor. 

Igen, ilyen csoda volt szombat délután az Alma koncertje a REND-en. Hiszen, ha egy gyerek örül, az maga a csoda, ha pedig több száz, az már talán a csodánál is több.
(Polgár Szilárd)

___________________

 

Egyenruha, rend, Légierő Zenekar

A Pápai Református Teológiai Akadémia udvarán adott koncertet a Veszprémi Légierő Zenekar szombat délután 18:30-tól. Annyi biztos, nem csak a nevükben, de zenéjükben is érezhető volt az erő. A rézfúvós banda a swing és jazz szerelmeseit szórakoztatta fél órás koncertjükön, akik hűsítő italok és kávé mellett élvezhették a szellős alkony dallamait.

1989 óta sok egyházi szolgálatot "hajtanak végre" a karmester elmondása szerint, többek között minden év augusztus 19-én, reformáció napján a központi ökumenikus istentiszteleteken. Emellett minden egyházi rendezvényen szívesen részt vesznek, hiszen Istent dícsérni zenével mindig öröm. Több, mint 10 éve játszanak együtt. Nagyon jól szervezett, pontos, precíz bandát hallhattunk, akik ma filmzenékkel, könnyed dallamokkal kápráztatták el a nézőközönséget Hadd legyek elfogult, hiszen, ha van zenei szerelem, akkor a jazz nekem abszolút az első helyen van. Eszembe juttatja egy bölcs tanító szavait az Ízek, imák, szerelmek c filmből a ma hallott koncert: "Mosolyogj az arcoddal, szíveddel és még a májaddal is!"

Öröm volt hallgatni! Hála és köszönet érte!
(Erlitz Anita)

_______________________

 

Szikla és Patak 


„A szikla erős, határozott, de embertelenül kemény. A patak pedig másokat felüdít, miként az az ember, aki minden szilárdsága ellenére tudja, hogy ő csak egy gyarló ember, így mindenben az Úr megtartó kegyelmére szorul. Ezért mert Medgyasszay Vince sziklaként is mindenkor érző, érzékeny ember maradni.”

Az 1935 és 1943 közötti nehéz korszakban püspöki szolgálatot ellátó Medgyasszay Vincét bemutató könyvet és szerzőjét Steinbach József méltatta. Elmondta, hogy a Dunántúli Református Egyházkerület gondozásában megjelent „Szikla és patak” című kötetet tanulmányozva teljes képet kapunk arról, hogy egy egyházvezető az adott korszak kihívásai között miként lehet hűséges mindvégig Jézus Krisztushoz, egyházához, a reábízottakhoz: csakis felülről való erővel lehetséges ez a hűség. Medgyasszay Vince aránylag idősebb korában lett püspök, 1935-ben, vagyis akkor már hatvanhatodik évét betöltötte. Idős kora, tapasztalata, szilárd hite és érzékeny szíve még inkább megérlelte az egyházvezetői, pásztori felelős szolgálatra, hogy éljen Istennek, hazának, tudománynak – a dunántúli reformátusság közösségében – miként egykori pápai diákként ez kitörölhetetlenül életének része lett.
Steinbach József köszönetet mondott a könyv megjelentetését támogatóknak, külön köszönetet mondva Medgyasszay Vince unokájának, a bemutatón is jelenlévő Dr. Medgyasszay Lászlónak. 


A könyv szerzője, Zsumbera Árpád a címre utalva elmondta, hogy Medgyasszay Vince erős volt a hitében, de kutatva az életét, egy gondoskodó, a családjáért, gyülekezetéért apai szeretettel mindent megtévő embert ismert meg. A kötetben a hosszú (1868-1952) és tartalmas életutat igyekezett bemutatni, amely a református élet felszálló ágában kezdődött és a diktatúra sötét, romboló időszakában fejeződött be.

A Medgyasszay Vince Csajágon született, a középiskolát és a teológiát Pápán végezte, egész életében büszke pápai diák volt. Szikla jelleme őskálvinista lelkületéből következett. Lelkipásztori szolgálatát nem csak a templom falai közé zárva élte.
A könyv a püspök tartalmas, gazdag életútját járja végig, bemutatva Medgyasszay Vince hitvallásán túl irodalmi tevékenységét is. 
(Márton Gergely)

_______________________

 

Öröm és identitás

Előadásában Köntös László ezt a két elvont fogalmat járta körül, hogy aztán a végén összekapcsolja őket. Az öröm egyetemes emberi élettapasztalat, kortól és kultúrától független. Nincs olyan ember, aki így vagy úgy ne élte volna át az öröm tapasztalatát. Ugyanakkor az az öröm, amelyről a keresztyénség beszél, határozott tartalommal tölti meg az öröm fogalmát. Összefüggésbe hozza Istennel és állandósággal ruházza fel. A keresztyén üzenet az örömről valójában létöröm, amely túlmutat az élet esetlegességein és átmenetiségén. Az identitás ma divatos szó, vélhetően azért, mert azok a régi azonosulási pontok, mint például Isten, haza, család, amelyeknek segítségével az ember elmondhatta önmagáról, hogy ő kicsoda, megroppanni látszanak. Általános identitásválság van, mert elterjedt az a gondolat, hogy az egyén elégséges önmagának, s nem kell többé azonosulnia semmivel sem, hogy megtalálja önmagát. Ám nyilvánvaló, hogy ez zsákutca, és a semmibe vezet.

Az identitásválság végső oka pedig az, hogy az ember soha nem találja meg önmagát, csak ha visszatalál Istennel való teljes közösségéhez. Ez a legteljesebb identitás, a létöröm alapja, az üdvösség ígérete, amikor az ember azzá válik, akinek mindig is lennie kellene Isten akarata szerint – mondotta Köntös László.
________________________

 

Kormos Györgyi – Öröm és betegség

Kormosné Bloch Györgyi író, a szombathelyi református gyülekezet tagja tartott előadást Pápán, a REND Fesztiválon szombaton délelőtt. Kormos Gyöngyinél 2010-ben emlőrákot diagnosztizáltak. 2016-ban jelent meg első kötete, amely az Égi kapu címet viseli. A könyv a kórházi beteglátogatóként végzett diakóniai szolgálata nyomán született, a hosszú évek alatt folytatott beszélgetéseket öntötte formába.

A 2019-ben kiadott Megigazítva című kötetében a saját betegségével, annak leküzdésével kapcsolatos tapasztalatait írta meg. A történet szerint a főszereplő, Jópál Borbálát kíséri végig a regény a mellrák kezelésének folyamatában, a diagnózistól a tagadáson, a kemoterápián, a teljes melleltávolító műtéten, sugárterápián át az ötéves gyógyszeres kezelésig. A betegség során, érzelmek viharában jutott el a hitig. Elementáris erővel szakadt rá a bűneinek súlya, majd a bűnvallás és a bűnbocsánat. Ekkortól igazi öröm a hitben járás – vallja az író. „Mert csak én tudom, mi a tervem veletek - így szól az Úr -: békességet és nem romlást tervezek, és reményteljes jövőt adok nektek.” idézte az előadáson Jeremiás könyvét Kormos Gyöngyi, aki elmondta, amikor erős hite nélkül kapta meg 2010-ben az első diagnózist, akkor pánikot érzett. Megtérése óta azonban nagyon nagy erő, hála és öröm van benne. Mindezen az a tény sem változtatott, hogy gyógyulása történetének megírása óta agyi áttétet diagnosztizáltak nála, betegsége gyógyíthatatlan. Mint mondta, a hír hallatán nem volt benne félelem. „Uram, ha menni kell, akkor tudom, hogy hova menjek, és tudom, hogy ott sem leszek egyedül – vallja az írónő, aki azonban hangsúlyozta, nem hőstörténet az ő élete sem, átél mélypontokat. Volt például, amikor nem tudott imádkozni, nem jöttek a szavak, aztán rájött, hogy nem muszáj szépen imádkozni, van, hogy elég csak mondani, ami jön. Tudja, aki már egyszer az Úrnak szentelte magát, annak a kezét soha többé nem engedik el odafentről. A legfontosabb az öröm, az életemben. Minden számolgatás és orvosi diagnózis felett ott áll az Isten. Ez nem egy olyan történet, aminek a végén pont van. Az Úrnak nincs olyan, hogy elveszett ember. Örüljünk hát ennek nagyon – zárta előadását az írónő. (Szalóky Zsolt) __________________________  

A reformátori történelemszemlélet romjain


A reformátusság maradéka és a reformkori történelemszemlélet változásai címmel tartott előadást dr. Márkus Mihály nyugalmazott református püspök ma a Református Gimnázium dísztermében.


A Dunántúli Református Egyházkerület nyugalmazott püspöke, egyetemi tanár, egyháztörténész Trianon 102 éves évfordulóján az elmúlt száz év történelmi, társadalmi, és egyházi folyamataira tekintett vissza előadásában Trianon tükrében. Úgy fogalmazott, hogy a trianoni országvesztés nemzetvesztéssel folytatódott, és külön kitért az elmúlt egy évszázad magyar történelmi mérföldköveire. Így a Trianont követő évekre, a második világháborút követő időszakra, az 1956-os forradalom előzményeire, hatásaira, az 1990-es rendszerváltozás éveire, valamint a 2004-es kettős állampolgárságról szóló népszavazás következményeire, eredményére.


A református gimnázium zsúfolt dísztermében megrendezett programon a széksorokat megtöltő közönség közösen énekelte el az „Emlékezzél, mi történék, Uram mirajtunk” református ének versszakait lantkísérettel, a történelmi áttekintés mellett pedig Márkus Mihály tanulságos történetekkel, és történelmi példázatokkal tette még érdekesebbé és emlékezetesebbé előadását.
(Polgár Szilárd)

__________________ 

 

Öröm és lelkészi hivatás


„Nem feltétlenül öröm a szolgálat lelkészgyermekként. Az öröm, az elhívás az inkább később, a gyülekezetben megélve szólított meg” – vallotta be Máté László lelkészi főjegyző előadásában. A lelkészi szolgálat az Isteni elhívásból fakadó hivatás. Annak a megtapasztalásnak az öröme táplálja, hogy jó dolog az Úrnak szolgálni. És ez a szolgálat nem más, mint az Örömhír, az Evangélium továbbadása. Máté László kiemelte, hogy e nélkül elképzelhetetlen a lelkipásztori hivatás, a kegyelem, Jézus Krisztus szabadító fénye kell, hogy beragyogja: „Ebből adódóan a lelkészi hivatás mércéje a lelki öröm megélése, az örömmel végzett szolgálat”. Ez az öröm csak részben egzisztenciális vagy szellemi öröm – de ezek sem nélkülözhetőek. Elsősorban spirituális, lelki öröm az, ami áthatja a lelkészi hivatást. Elmondta, a mindenkori öröm azt is jelenti, hogy lássuk meg, találjunk rá arra, ami örömöt ad, ami adatott.
Szólt arról is, hogy milyen következménnyel járhat az, ha a lelkész belekeseredik a szolgálatba, ha öröm nélkül végzi a feladatát: „Erre rámehet a lelkész, a családja és az egész gyülekezet. Feladata a híveknek, hogy észrevegyék, ha baj van, hogy segítsék lelkipásztorukat”. Mint mondta, fontosak a szakorvosi gyógyítási folyamatok, de ugyanúgy fontos a lelki „emlékeztetés” az Istenben megélt örömre.
(Márton Gergely)

________________________

 

Fórumbeszélgetés: Lehet-e örülni ilyen nehéz időkben?


Nagyon izgalmas vendégek, értékes gondolatait hallhatta az a szép számú közönség, amely jelen volt a református templomban az öröm témakörét körbejáró fórumbeszélgetésen.

Farkas Gergely elnökségi tanácsos vezette a beszélgetést a meghívott vendégekkel. Grecsó Krisztián író, költő, dalszerző, az Élet és Irodalom munkatársa, Horváth Gergely rádiós műsorvezető, dr. Nemes Pál ügyvéd, a Dunántúli Református Egyházkerület főgondnoka, Rátóti Zoltán Kossuth- és Jászai Mari-díjas színész, rendező, érdemes és kiváló művész, az SZFE rektora, valamint Steinbach József, a Dunántúli Református Egyházkerület püspöke vett részt az izgalmas beszélgetésen, amelynek témája az idei REND fő üzenete, az öröm volt.


Farkas Gergely elsőként azt a kérdést tette fel beszélgetőpartnereinek, hogy vajon ebben az időben, amikor világjárvány, háború és megannyi baj sújtja az emberiséget, lehet-e egyáltalán örülni. A beszélgetés résztvevői mindnyájan egyetértettek abban, hogy igen, sőt, talán kell is. 

Ha öröm van bennünk, akkor a bajok, a nehézségek háttérbe szorulnak, ám mindehhez szükség van a felfelé tekintésre – hangsúlyozta Stenbach József, aki a világ szörnyűségeit látva sem tud elképzelni más megoldást, mint Istent. Az öröm megélésével kapcsolatban a református püspök azt emelte ki, hogy ha folyton önmagunkkal foglalkozunk, akkor a hibáinkat fogjuk egyre inkább észrevenni, szerinte meg lehet találni a boldogságot abban, ha kifelé fordul a figyelmünk és adunk másoknak. „Azután így nevezte el Ábrahám azt a helyet: Az ÚR gondoskodik. Ma ezt mondják: Az ÚR hegyén a gondviselés” – idézte Mózes I. könyvét Steinbach József, aki elmondta, ez az az igevers, amely mindig meg tudja őt vigasztalni.


Horváth Gergely szerint kötelező örülni ezekben az időkben is. Meg kell találnunk azokat az örömforrásokat az életben, amelyek fel tudnak tölteni bennünket. Számára a gyermekei ilyen örömforrások, illetve a zene, amely megeleveníti számára az örömöt.

Grecsó Krisztián azt mondta, hogy ő könnyű helyzetben van. Egyértelmű bizonyosságot kapott, amikor a betegágyon fekve álmában látta a jövőjét, megrázó részletességgel. Elmesélte a történetet a feleségének, és pontosan úgy történt minden, ahogy azt álmában látta. „Könnyű így hinni és örülni” fogalmazott az író, aki saját novelláját ajánlotta azoknak, akik az irodalomban keresik az örömöt. A 44 című novellában egy súlyos beteg kisfiúról olvashatunk, aki a kezelésre várva nem volt hajlandó felhúzni a szájára a maszkot, hiszen úgy nem tudott volna a többi betegre mosolyogni. Az író szerint ez a történet nagyon szomorú, de ebben is ott van az öröm.

Most szorulunk rá leginkább az örömre, ami táplálkozhat abból a felismerésből, hogy nem vagyunk egyedül. Bármilyen nehézség adódik is az életünkben, fogják a kezünket, a bajokkal és a nehézségekkel nem egyedül kell megküzdenünk – véli Nemes Pál, akiben fel-fel merül a kétség saját szolgálatával kapcsolatban, ám boldog, hogy az Úr képessé teszi nap, mint nap erre a szolgálatra.


Rátóti Zoltán számára a legfontosabb örömforrás a családja. Ám úgy tartja, hogy az öröm nem létezik magától, azért tenni kell, munkát kell belefektetni. Arra a kérdésre, hogy milyen színdarab megtekintését javasolná annak, aki az örömöt keresi, a jövő évben bemutatásra váró, saját rendezésű darabját említette. Dosztojevszkij, Egy nevetséges ember álma című novelláját szeretné bemutatni, amelyben az öngyilkosságra készülő főhős egy paradicsomi helyre kerül álmában, ahol nincs tudatosság, tudomány, bölcsesség, csak a feltétel nélküli szeretet. Álmából felébredve úgy érzi, hogy itt a földön neki ezt az idilli állapotot kell hirdetnie. Ezután apostolként akarja járni a világot. 
(Szalóky Zsolt)

_______________

 

„Örüljetek az Úrban mindenkor! Ismét mondom: örüljetek.” (Filippi 4,4)

A szombat esti istentiszteleten Steinbach József püspök az idei REND vezérigéje alapján hirdette az igét. Amikor alapvető értékek roppannak meg a világban, mit lehet mondani az örömről? Isten igéjének az áldott, szent felszólítása hatalmaz fel bennünket erre. Öröm nélkül nincs élet, olyan az ember számára, mint növénynek a fény. Steinbach József az ige alapján szólt a bibliai örömről, mely Isten Jézus Krisztusban közölt kegyelméből táplálkozik, szeretetéből fakad. A megtérés öröme valóságos, ez a Jézus Krisztusban történő újrakezdés öröme, amikor rádöbbenünk arra, hogy Nélküle a szakadék felé megy az életünk. Ebből fakadóan ez állandó, mert a megvigasztalt ember öröme. Örülni nem lehet egyedül, kell az áldott közösség, Isten színe előtt, testvéri közösségben. Jézus Krisztusban a legfőbb rossz legyőzetett, ezért mondja az apostol, hogy az Úrban adatik nekünk az öröm, Nélküle nincs esélyünk rá.

„Ismét mondom: Örüljetek.” – Ez az ismétlés teológiai jelentőségű, azt jelzi, hogy ezért a krisztusi örömért lehet könyörögni újra és újra. „Örüljünk az Úrban mindenkor, ismét mondjuk, örüljünk! Áldott légy Urunk, hogy minden helyzet ellenére miénk ez a valódi, állandó, együttes öröm, Tebenned feltámadott Urunk, dicsőség Neked ezért, ámen!” Az istentiszteleten imádságos szolgálattal vett részt Farkas Gergely elnökségi tanácsos, ifj Márkus Mihály esperes, Pálfi Zsuzsanna egyházmegyei főjegyző és Máté László egyházkerületi lelkészi főjegyző. Köszöntötte az ünneplő gyülekezetet Dr. Nemes Pál egyházkerületi főgondnok. Zenei szolgálatot adott a Kaláka együttes. A teljes istentiszteletet július 3-án, vasárnap 11:00 órától a Duna Televízió csatornáján megtekinthető.
(Márton Gergely)

______________________

 

Szeretethálózat

Különleges előadás kapott helyet szombat délelőtt a teológia lovagtermében. Épp oly különleges és komplex, mint maga az előadó: Csermely Péter biokémikus, hálózatkutató és frissdiplomás evangélikus teológus és lelkész – akit Farkas Gergely, a Dunántúli Református Egyházkerület elnökségi Tanácsosa köszöntött és mutatott be a hallgatóságnak.

Megtudhattuk, hogyan jut el egy sejtbiológus a szerves kémia bonyolult kérdéseitől a komplex rendszerek hálózatos leírásán át az emberi közösségek hálózataihoz és az egyedül Istentől megkapható rend és bölcsesség öröméhez. Ahhoz a bölcsességhez, amellyel Isten kiemel minket a saját beszűkült nézőpontunkból, a saját időnkből a maga perspektívájába és szent jelenlétébe, a csend idejébe. Amellyel nem csak a ma annyit hangoztatott külső növekedés kap hangsúlyt életünkben, hanem teret nyerhet a belső növekedésünk is. Mert az emberi megismerés sokrétű. Adottak a köznapi információk, ennek a világnak a részletei. Azután létezik művészi megismerés, mely a világ teljességéből a művész szubjektumán keresztül mutat meg valamit. Van tudományos megismerés, amely a világ részleteinek teljességét kutatja, de a legfontosabb a hitbeli megismerés, ami egyedül képes a világ teljességének teljességét megmutatni. A tömeg szélsőségeivel akkor tudunk szembeszállni, ha képesek vagyunk saját komfortzónánkat elhagyni, hálózatos hidakként és öröm-közvetítőkként embereket és csoportokat összekötni, ha tudunk sokrétűbb és örömsűrűbb életvitelt folytatni, ugyanakkor csendet és időt hagyni a döntéseinkhez és elfogadni Istentől egy új létdimenziót, teljesebb örömre felszabadító játékteret.
(Némethné Sz. Tóth Ildikó)

______________________ 

Miért az öröm a fő üzenete a Bibliának?

Dr. Németh Tamás rektor úr által erről a nagyon érdekes kérdésről hallhattunk előadást az Újtemplomban. Az öröm Isten lényéhez, létéhez tartozik. Isten országa, az Ő uralma szorosan összekapcsolódik az örömmel. Az Istenhez meghívottak részesei egy nagy vendégségnek, amelyben az Úr megosztja az Ő örömét az övéivel. Az Ószövetségi emberre sokszor úgy gondolunk, mint akit „agyonnyom” a Tízparancsolat, holott a 119. zsoltárban többek közt arról olvasunk, hogy a zsoltáríró gyönyörködik Isten parancsaiban, azaz öröme telik bennük, hordozza szívében Isten örömhírét. A „shalom” héber szó utal az Istennel való teljes összhangra és az emberekkel való harmóniára, ami a belső örömből fakad, mi ezt az „Áldás, békesség” köszöntéssel fejezzük ki. Isten öröme az Isten szabadításában való öröm, áldása, gyógyítása miatt, egyben Jézus közelségének öröme. Az élet megoldottságának öröme ez, afelőli bizonyság és öröm, hogy polgárjogunk van a mennyben, a nevünk fel van írva az élet könyvében. Az Úrban való öröm nem földi eredetű, hanem a Szentlélek gyümölcse. Nem vegyül bele a földi örömök egyike sem, mert azoknak mindig megvan a negatív oldala. Az Úr öröme ugyanakkor kisugárzik a hétköznapokra is, hiszen öröm maga az élet, az ifjúság, a társ megtalálása, a gyermekáldás, az ünnep öröme, a szolgálat öröme. Mindezeknek Jézus a középpontja, és Általa lehetünk részesei az örökkévalóság örömének. És nekünk, keresztyéneknek az a feladatunk, hogy Isten örömüzenetét továbbadjuk ebbe a világba. Azért az öröm a főüzenete a Bibliának, mert az Isten szeretet, mert ez az Ő lényéhez tartozik, mert az Isten országa a Szentlélek által való öröm.
(Sisak Klára)

____________________

„Derű az egyházban – dunántúli reformátusok, anekdóták”  - Dr. Huszár Pál és Lentulai Attila beszélgetése


Csak a címeket sorolom,  a teljesség igénye nélkül, melyeket betöltöttek:  Dr. Huszár Pál egyetemi tanár, a Dunántúli Egyházkerület Főgondnoka, a Zsinat világi elnöke, várpalotai presbiter; Lentulai Attila esperes-lelkipásztor, majd mindegyik egyházmegyében szolgált a Dunántúlon, zsinati tag. Már ebből is látjuk, hogy olyan emberekkel találkozhattunk, akik hatalmas rálátással rendelkeznek egyházunkra, komoly felelős pozíciókat töltöttek be. Sok komoly feladat ellátása során a két „régi motoros” gyakran szembesült az egyházi élet humoros oldalával is, amit ezen az alkalmon anekdoták és viccek formájában osztottak meg velünk. Beszélgetésükön átsütött az a végtelen szeretet, mellyel mindketten anyaszentegyházunk ügye, és csetlő-botló tagjai iránt is viseltettek. 

Mindketten letették a voksukat a humor egyházi létjogosultsága mellett. Pali bácsi említette, hogy volt egy lelkész ismerőse, aki azt szokta mondani neki: „Palikám, ha te felhívsz, az többet ér, mint egy infúzió!” Lentulai esperes arra hivatkozott, hogy dr.Gyökössy Endre is azt mondta, hogy szükségünk van a humorra, mert az egy isteni tulajdonság, hiszen, hogy bennünket elviseljen az Isten, ahhoz nagy humorérzékre van szüksége. 


Egy-egy kis élc hadd álljon itt tőlük. Huszár Pál elmesélte, hogy úrvacsorázás során a lelkész észrevette, hogy túl sokat iszik az egyik atyafi a kehelyből. Odasúgta neki: „Sok lesz az, bátyám!” A válasz sem késett: „Sok itt a bűn is, nagytiszteletű Uram! Szintén ő említette, hogy valaki azt tartotta, hogy nincs is jó prédikáció legalább 5 vicc nélkül. Egy kicsit megengedően aztán azt is hozzátette az illető: Na jó, temetésen 2 is elég. 

Lentulai esperes a maga utánozhatatlannal stílusával adomázott az Őrségben valamint Erdélyben megesett egyházi esetekről. Például egy gyülekezetlátogatásról, ahova vonattal érkezett meg az esperes. Mivel volt vagy 10-15 éve, hogy utoljára járt ezen a vidéken, meglepetéssel tapasztalta, hogy alig szállt le bőröndjével a vonatról, máris valaki illendően köszöntötte. Mondta is az atyafinak jól eső érzéssel, hogy nem is gondolta volna, hogy 10-15 év távlatából is így felismeri őt. Mire emberünk a következőt válaszolta: „Tudja, Esperes Úr, én számadó vagyok. Ha én egyszer megnézek magamnak egy marhát, azt sosem felejtem el!” 

A hallgatók jókedvvel, felüdülve hallgatták a sziporkákat a Teológia udvarán.
(Pálfi Zsuzsanna)
 

__________________

 

Hiszem, ha látom – fizikai kísérletek Mészáros Péterrel

Sokan azt gondolják, hogy a természettudományok fejlődése meg akarja szüntetni a hitet, mert az emberi tudás le akarja taszítani Istent a trónjáról, hogy maga üljön oda. Holott az ember minduntalan arra döbben rá, hogy ha egy kaput kinyit tudás várában, akkor újabb és újabb ajtókkal találja szembe magát. Erre szokták azt mondani, hogy ha valaki egyet kortyol a tudás poharából, először ateista lesz, de a következő korty után már hívő. Ekkor kezdi ugyanis átlátni, hogy mekkora csoda is a teremtés, és mekkora hatalom a Teremtőé. Mészáros Péter fizikatanár, aki nem mellesleg a Győr-Szabadhegyi gyülekezet presbitere, szép emlékű Hegyi-Füstös István lelkipásztor unokája erről győzött meg bennünket.

Az előadás helyszíne a gimnázium 214-es tanterme, ami a második emeleten van. Nagy és magasztos érzést éltem át, hogy újra beülhettem a nebulók helyére. A terem kialakításánál gondoltak a nem reálosokra is, és rácsot helyeztek az ablakra, hogy nehezítsék a menekülési utat. Mészáros Péter tanár úr a nagyok egyszerűségével és közérthetőségével mutatta be egymás után a fizikai kisérleteket, melyeket nagy áhítattal figyelt a teltházas publikum. Érdekes volt figyelni, hogy a sokak által rettegett fizika mennyire megfogja a hallgatóságot. Kikerekedett szemekkel figyelték a gyerektenyérben fellobbanó lángot, vagy a vákuumba csomagolt kisfiút. Nagy sikere volt, amikor a tűztornádót demonstrálta. Számomra mégis az a gondolata volt a legmeghatározóbb, mellyel kifejezte hitvallását is: Nem biztos, hogy az az okos, aki az érthetetlen idegen szavakat sorjázza, hogy emelje saját magát, mert az csak áltudományos. Legyen bennünk tudományos alázat, és merjünk kérdezni és kételkedni. Higgyük el, hogy az Úr nagyobb, és sokkal több is annál, mint azt mi valaha is gondolnánk.
(Horváth Mihály)

______________________

 

„Balsors, akit régen tép…” Öröm és a nemzet Földváryné Kiss Réka

Mi magyarok elég viharos történelmet mondhatunk magunkénak. Identitásunk meghatárózó része a sok eltaposott forradalom, elbukott kezdeményezés, vesztes háborúk, országvesztés éppúgy, mint az a kurucos dac, a mély hit és őserő, hogy mindezek ellenére mégis megmaradtunk a Kárpát-hazában. Földváryné dr. Kiss Réka, aki 2014 óta a Nemzeti Emlékezet Bizottságának elnöke, és a KGHE Hittudományi Kar Egyháztörténeti Tanszékén magyar egyháztörténetet tanít a leendő lelkészeknek, 3 oldalról világította meg a témát.

Egyrészt beszélt Himnuszunkról, mely identitásunk egyik alapja. Fontos meglátni benne, hogy ez – kesergésen, múlt bűneivel való őszinte szembesülésen, bűnbánaton túl, Babits szavaival élve „a szabadság himnusza”, és „káromlás a himnuszt szolgaszívvel énekelni”. Megjelenik benne az a reformátori történetszemlélet, mely szerint a magunkkal való szembenézés, a bűnvallás után bele tudunk kapaszkodni Isten kegyelmébe, Jézus által megvan az újrakezdés lehetősége is. Felidézte számunkra Ravasz László püspök gondolatait is, aki szerint a nemzet léte attól függ, hogy milyen véleménnyel van önmagáról. Ebben a véleményalkotásban két hiba elkövetésétől óvott: 1. Ha a nemzeti öntudat nem elég erős 2. Ha hazug a nemzeti öntudat, azaz nem látjuk fogyatkozásainkat, önhittségben, illúziókban ringatjuk magunkat, és mindenen, ami magyar, azon nemzeti majomszeretettel függünk. Ravasz szerint önkritikus, mély és minőségi nemzettudatra van szükség, számára a magyarság végső soron egy értékfogalom. Előadásának 3. része volt számomra a legmegérintőbb, mikor a totális diktatúrák rombolásaiból kiemelte, hogyan kényszerítették ki a felejtést, hogyan igyekeztek megroppantani a magyarság öntudatát, hiszen a közös történetek megfogalmazása nélkül nincs identitásközösség. Két példát említett, (Ráski András ref. lelkész internálását és Brusznyay Árpádné naplóját) melyeket a többi hasonló történettel együtt el kell mesélni, hiszen ezek által is erősödik, épül nemzeti és hitbeli öntudatunk. (Pálfi Zsuzsanna)

________________

RENDen a legcsöppebbek és a nagyobbacskák is


A pápai református Újtemplom mellett, a Tánc-Lánc Alapfokú Művészeti Iskola udvarán a REND egész ideje alatt szeretettel várják a gyermekeket kézműveskedésre, közös játékra pedagógusok és önkéntesek. Az árnyas fák tövében, csupa izgalmas dologgal telerakott kis asztalok sorakoznak. Lehet csillogó színes gyöngyökből gyönyörű gyöngyfácskát fűzni, gombokból kisbárányt varrni, színes papírokból rengeteg mindent vágni-ragasztani. Az épület belsejében, egy nagy teremben pedig a legkisebbeknek szerveztek délelőttre és délutánra is Kerekítő foglalkozást.

Kerekítő egy országos pedagógiai program, amelynek megálmodója J. Kovács Judit drámapedagógus. Ez az egyre népszerűbb és elterjedtebb baba-mama hálózat kifejezetten nagyanyáink örökségére, a magyar népdal- és mondóka-kincsre építve fejleszti az édesanyák és kisbabáik fizikai és lelki kapcsolatát, fontos segítség a kicsik mozgásfejlődésében, zenei és irodalmi nevelésében.

Foglalkozásaikon ilyen hintáztatókat, lovagoltatókat, ringatókat énekelnek-mondogatnak a karjukban tartott gyermeküknek az anyukák, egymás megerősítő és lelkesítő közösségében, ám mindig egy képzett, pedagógiailag rátermett drámavezető segítségével. Pápán a REND idején – és a Pannonia Reformata Múzeumban rendszeresen – ez a fontos valaki Sz. Farkas Veronika óvodapedagógus, pedagógiai terapeuta. Kedves és meghatározó számára Kodály Zoltán gondolata: “Amit csak hall a gyermek, könnyen elfelejti. Amit lát is, már inkább megjegyzi. De amiben Ő maga is tevékenyen részt vesz, az bizonyosan bevésődik az emlékezetébe.”
(Némethné Sz. Tóth Ildikó)

_____________________________

 

Örüljetek az Úrban – ünnepi megnyitó 


Már egy órával a kezdés előtt megtelt az Újtemplom előtti tér. Kisebb és nagyobb csoportokban érkeztek a Dunántúl teljes területéről református testvérek. Lapozgatták a programfüzetet, lelkesen tervezgették, ki mit szeretne megnézni, meghallgatni a több mint száz programból.

A szombati nap az ünnepi megnyitóval vette kezdetét. A vendégek Máté László lelkészi főjegyző igei köszöntése után közösen imádkoztak ifj. Márkus Mihály esperessel.

„Isten hozott benneteket. Örülünk, hogy itt vagytok!” Steinbach József püspök a megnyitón az idei REND vezérigéjére utalva kiemelte, hogy öröm a személyes találkozás, hogy épülhetünk egymás hite által, öröm az Isten kegyelmét megélni békességben: „Uram, könyörülj ezen a megzavarodott világon, adj bölcsességet a világ vezetőinek, hogy a Te megoldást ajándékozó irgalmad és szereteted eszközei legyenek”.
Hálával szólt a püspök arról,  hogy egyházkerületünk fővárosában, Pápán lehet ez a rendezvény, ahol megcsodálhatók az Isten kegyelméből megújult épületeink, amik telve gyermekekkel, diákokkal, teológusokkal, szolgálókkal Isten dicsőségére, egymás és hazánk javára élő kövekké lehetnek.
“Az Úrban lehetünk most együtt, örömmel, erősödve hitünkben, nyitottan mások felé” - mondta Steinbach József.


Dr. Nemes Pál azt emelte ki, ez a rendezvény alkalom arra, hogy megmutassuk magunkat egymásnak és a világnak, hogy közösen tapasztaljuk meg, milyen jó az Úrban örülni. 

„Petrovics érkezett Pápára és Petőfi távozott. Mondhatni itt született Petőfi” – mondta Dr. Kovács Zoltán országgyűlési képviselő. Felidézve a Pápán végzett, kultúránkat alakító személyek sorát, rámutatott arra, hogy milyen sokat adott a reformátusság a városnak és Magyarországnak. Üdvözölte a rendezvényt, ami véleménye szerint fontos alkalom arra, hogy az egyház megmutassa, nem egy zárt közösségről van szó. 


A város polgármestere Áldozó Tamás is köszöntötte a Pápára érkezőket. Elmondta, hogy a református közösség élő hagyomány, ami gazdagítja a város életét. 

A Református Egyházi Napok Dunántúl háromnapos programjaira sokezren érkeztek Pápára. 

(Márton Gergely)

______________

 

Egyedül Krisztus

Solus Christus címmel látható tárlat a református gimnázium 108. termében. A Mécsvilág művészkör két alkotója, Láng-Miticzky Katalin és M. Kiss Katalin hozta el alkotásait a REND-re.

Mindketten mélyen hívő emberek. Láng-Miticzky Katalin textilművész elmondta, hogy nagycsaládban él, négy gyermeke és tizenkét unokája van. A család mellett a művészetben is ki tudott teljesedni. Díszítőfestő volt, majd útja a textilművészet felé vezetett. Az egyházkerületi rendezvény vezérigéje nagyon magával ragadta, hisz mint mondta, harminc évvel ezelőtt tért meg, s azóta a hit a művészetében is megjelenik. Ez számára örömet jelent és reméli, hogy ezt közvetíteni is tudja. Gyakorló reformátusként nagyon vágyott erre a rendezvényre, ahol sok ezer ember együtt élheti meg az összetartozást.

A gimnázium első emeleti termében látható tárlatra többek között a Sola-sorozatát hozta el, de számos, Krisztusra utaló tematikus textilkép-sorozata is van. A hitvalló alkotások őszinték, tette hozzá, hisz a kéz nem tud mást létrehozni, csak amit a szív érez.

M. Kiss Katalin kerámiatervező művész, akinek büszkén vállalt nyolcvan éve nem csupán kiforrott alkotásokban, de mélyen megélt hitében is megmutatkozik. Harminc éve készíti alkotásait az Úr kijelentett Igéi köré, eleinte a díszítőmotívumok álltak a középpontban és azok köré került az Ige, mára ez megfordult, mondta a művész, hisz az Úr kijelentése a fontos, minden más csak kíséri azt. Jellegzetes levélmotívumai egyrészt képviselik a Teremtő lenyomatát, másrészt hordozzák az igei üzenetet.

A kiállítás a REND ideje alatt látogatható.
(Horvátha Andrea)

_____________________

A diákok öröme képekben és könyben

Az Újtemplomban egy szép kiállítás várja a látogatókat, diákok alkotásairól köszön ránk az öröm, s ez a tárlat kapcsolódik az Örüljetek az Úrban című kiadványhoz is, mely a gimnázium képzőművészetis diákjait és tanárait mutatja be. Örüljetek! - a REND vezérigéje volt a címe annak a képzőművészeti pályázatnak is, amit az egyházkerület megbízásából írt ki a református gimnázium idén tavasszal. A beérkezett alkotásokból a református templomban nyílt tárlat. Kerpel Péter művésztanár elmondta, hogy a pályázati művek rendkívül változatos technikával készültek, festmények és grafikák, többek között ceruzával, olajjal, akvarellel készült képek, valamint nyomatok is láthatók a kiállításon.

A diákmunkák sokféleképp mutatják meg az örömöt, tette hozzá, de mindegyikben ott van az üzenet: az öröm jelen van az életünkben, csak észre kell venni, akár a legapróbb dolgokban is. Közel negyven alkotás látható a templomban, a pályázat eredményhirdetésére a vasárnapi istentiszteleten kerül sor. Az alkotásokból néhány megjelenik annak a jubileumi kiadványnak a borítóján, mely a Pápai Református Kollégium Gimnáziuma és Művészeti Szakgimnáziuma képzőművészeti tanszakát mutatja be. Kerpel Péter művésztanár szerkesztette a kötetet kollégái segítségével. A kiadvány megjelenését Steinbach József püspök szorgalmazta, hisz évek óta figyelemmel kíséri a Refi növendékeinek szárnyalását. A kötetben található képek gyönyörködtetnek, s a gyönyörködés valójában az istentisztelet egyik formája, mely az elmét tisztítja, Isten színe elé állít minket és jobb emberré formál, vallja. A kiadvány bemutatja a képzőművészeti tagozat tanárait, valamint legtehetségesebb egykori és jelenlegi növendékeit szavakon, Igéken és képeken keresztül. Az igényes kivitelű kötet megvásárolható a REND ideje alatt is. (Horváth Andrea)


Vélemények, hozzászólások

A hírhez még nem érkezett hozzászólás. Hozzászólok.

2022. August 17., Wednesday,
Jácint napja van.

Látogatóink száma a mai napon: 11331
Összesen 2009. június 2. óta : 32299528