Megtalálva – Konfirmált Fiatalok Hete Balatonfenyvesen egy résztvevő szemével

Július közepén a magyar tenger partján táboroztunk. Az elején még senki sem gondolta volna, hogy a következő egy hét felejthetetlen pillanatokat tartogat nekünk, fiataloknak.
Már az első nap is emlékezetesre sikeredett, amikor a körülbelül 230 táborozót különböző játékokkal próbálták közelebb hozni egymáshoz a szervezők. Egy nagy kört kellett alkotnunk (ami inkább tojásra hasonlított), és két percet kaptunk arra, hogy minél több emberrel kezet fogjunk és bemutatkozzunk.

Ez nem bizonyult valami eredményesnek, hiszen nem egyszerű ilyen sok nevet megjegyezni – pláne, amikor mindannyian arra vágytunk, hogy végre megmártózzunk a Balaton vizében. 
Ezután 14 fős csapatokat alkottunk, és megkaptuk az egyensapkát, melyen a következő állt: „Megtalálva”. Jómagam olyan csoportba kerültem, ahol senkit sem ismertem, de ez nem volt különösebb baj, hiszen pont azért jöttem ide, hogy új embereket ismerjek meg. Az első nap tehát az ismerkedésről és beilleszkedésről szólt.

A következő napokban vette igazi kezdetét a tábor. Voltak kötelező és fakultatív programok. Minden reggel 7 órakor keltünk, hogy a 8 órai reggelinél elől állhassunk a sorban (természetesen voltak lazább emberek is, akik ráértek 8 előtt pár perccel kikászálódni az ágyból). A reggeli után kezdődött az áhítat, ahol Isten igéjének hirdetésére is sor került. Ezt követően Soós Szilárd lelkész gondolatébresztő előadásain vettünk részt, amelyek mindig egy témához kapcsolódtak: az elveszett ember megtalálásához. Az előadások elején a Baraka című filmből láthattunk bejátszásokat, amik nagyon elgondolkodtattak azzal kapcsolatban, hogy a mindennapi mókuskerékben, ahol az ember csak egy gép, egyre inkább eltávolodik Istentől. Ezt a programot személy szerint különösen szerettem, mert nemcsak érdekes, de szórakoztató is volt.

Ebéd előtt csoportos foglalkozásokon vettünk részt (vagy ahogy mi hívtuk: csoportterápián); itt mindenki megoszthatta gondolatait, érzéseit az elhangzottakkal kapcsolatban. Ezek a foglalkozások nemcsak erre a célra voltak jók, hanem baráti kapcsolatok (néhol szerelmek) kiépítését is szolgálták. Ebéd után a tábori nép legeslegnagyobb része a partra ment, és egészen vacsoráig strandolhattunk. Az esti étkezés után volt még esti áhítat, illetve egy fakultatív program is.

Kedd este Écsi Gyöngyi mesemondó estjén vettünk részt az áhítat után. A történet az élet és halál vizéről szólt. A nagy meleg és a szúnyoginvázió ellenére mindannyian remekül szórakoztunk. Az volt a legjobb benne, hogy még a közönséget is bevonta a történetbe, ezzel még élvezhetőbbé tette az előadást. A mese végén vastapssal jutalmaztuk a hölgyet.

A szerdai nap nemcsak a félidő, de a túlélés napja is volt. Ezen a napon, délután került sor a Falujáték elnevezésű, csapatok közti versengésre. A verseny a tábor falain kívül zajlott, hiszen a feladatok lényege pont az volt, hogy Balatonfenyvest jobban megismerjük. Olyan feladatokat kellett megoldanunk, mint pl.: meg kellett állapítani, hogy milyen tárgyat tart kezében az Álmos szobor, milyen kerti díszek vannak a Fennyvesi utca 96. számú házának udvarán, megérdeklődni, hogy mennyibe kerül a legnagyobb gumicsónak; ezen kívül hivatalos üdvözlőlevelet kellett szerezni a polgármesteri hivatalból, és nem táborlakó embereket a táborba vinni. A körülbelül 40 fokos hőség, és a több mint kétórás szenvedés mindenkit próbára tett. Végül a túlélő-show legjobbjai csokoládéban részesültek.

Csütörtökön – egy fakultatív program keretében tudtuk meg, hogy a „püspök is ember”. Ugyanis ellátogatott hozzánk Steinbach József püspök úr, valamint egyházkerületünk egész vezetősége. A fórumot megelőző napokban lehetőséget kaptunk arra, hogy kérdéseket fogalmazzunk meg akár a püspök úrnak, akár a vezetőségnek címezve. Rengeteg kérdés gyűlt össze, és ezekre a csütörtöki fórumon válaszoltak a meghívottak. A kérdések közt szerepeltek munkával és magánélettel egyaránt foglalkozók. Választ kaptunk arra, hogy mi vezérelte őket erre a pályára, hogy vélekednek párkapcsolatukról, mit gondolnak a világról, de azt is megtudtuk, hogy kinek szurkoltak a foci VB-n.

Elérkezett az utolsó este. Az áhítat után az Iránytű együttes jó hangulatú koncertjén „tomboltunk”, majd táncházon vettünk részt, ahol megtanítottak nekünk néhány néptáncos elemet.

A fakultatív programok közül kiemelném Hella tiszteletes (akit a táborban csak DJ Feriként emlegettünk) karaoke estjeit, ahol mindenki teli torokból énekelt. Eredetileg csak egy este tartottunk volna karaoke-t, de a nagy lelkesedés miatt pénteken ráadásra került sor.
Filmklubot is szerveztek, két alkotást néztünk meg: A jövő kezdete, és a Good Will Hunting című filmeket. Mindkettő remekmű, mindenkinek csak ajánlani tudom.

Ezen kívül foci bajnokságot is hirdettek a táborban, amire szép számmal jelentkeztek csapatok. A bajnokságot a „Zeneiskola” csapata nyerte, megelőzve a „Partiarcok” és a „Ne fürgyé le” delegációját.
Remekül sikerült ez a nap, sőt, még az ominózus lámpaoltás is eltolódott. 
Végül ránk köszöntött az utolsó nap reggele. A reggeli után igazi fiatalos istentisztelet következett, amit a püspök úr, egyházkerületünk főjegyzője, és táborunk vezetője tartottak. Az alkalmon úrvacsoraosztás is volt. Számomra nagy élmény volt Steinbach József istentiszteletén részt venni, és tőle kapni a kenyeret. A zenét az Iránytű együttes szolgáltatta.

Ezután visszamentünk a szobáinkba, hogy összepakoljuk a holminkat. A hazaindulás előtt egy-két telefonszám- és levélcímcsere még belefért, és megbeszéltük, hogy jövőre ugyanitt találkozunk.
Hálásak vagyunk, hogy eljöhettünk ebbe a táborba, hogy új dolgokról tanulhattunk, és új embereket ismerhettünk meg. Reméljük, hogy egy év múlva is legalább ilyen szuper tábort szerveznek majd! Köszönjük!

Kisgyura Kata
Nagykanizsa

További képek láthatók a Megtalálva - Konfirmált Fiatalok Hete 2010 facebook oldalán!