Hallani, hívővé lenni, dicsérni az Urat

Márton Gergely, 2022-11-08 08:12:36

„Áldott legyen az Isten ezért a 200 esztendőért, ami arra mutat, hogy az Úristen nemcsak a múltban van velünk, hanem a jelenben is, és készíti a reményteli jövőt” – mondta Steinbach József püspök Lábodon, a felújítás alatt álló templom felszentelésének 200 éves évfordulóján. Igehirdetésében arról szólt, hogy ha hitben járunk, akkor örökségünk van, Isten Jézus Krisztusban megpecsételt szeretetével visszafordíthatatlanul eljegyzett bennünket az üdvösségre.

A Somogy megyében, a Nagyatádi járásban fekvő Lábod községben már az 1600-as években éltek reformátusok. Az 1700-as évek közepétől nemcsak gyökeret eresztett, de meg is erősödött a gyülekezet: első anyakönyvüket 1795-ben nyitották. Templomukat 1822-ben szentelték fel.


Aki mostanság jár a lábodi egyházközség háza táján, az építkezést talál. A gyülekezetben 2013-tól szolgáló Andrási Károlyné Tóth Franciska Ilona lelkipásztor a presbitériummal és a gyülekezettel összhangban építi a közösség otthonát; a fizikait és a lelkit egyaránt.
Jelenleg alkalmaikat az új gyülekezeti teremben tartják, mivel templomuk nagyszabású felújítás alatt áll. A klasszicista stílusú, az udvarban felépített templomot éppen kétszáz éve szentelték fel. Ezért a két évszázadért adtak hálát az Úrnak november 5-én. Az ünnepi alkalomra örömmel érkezett egyházkerületünk elnöksége azért is, mert a megelőző nap lezajlott generális vizitáció, az egyházvizsgálat megerősítette azt, hogy minden ékes és szép rendben történik a Lábodi Református Gyülekezetben.

A hálaadó közösséget Farkas Gergely egyházkerületi elnökségi tanácsos köszöntötte imádságos szeretettel.

A gyülekezet Méliusz Juhász Péter Énekkarának szolgálata segített az igére való ráhangolódásban.

Steinbach József püspök szólt arról, hogy az egyházkerület és az egyházmegye vezetése számára mindig nagy ajándék a gyülekezeti vizitáció, a találkozás öröme. Hálával idézte, hogy a Dunántúli Református Egyházkerület területén a keresztyén közösségek egy nagy családot alkotnak, ahol mindig jó találkozni, az ismerős arcokat újból látni, és együtt egymás hite által épülni. A lábodi és az idetartozó gyülekezetekből érkezett ünneplő testvéreknek Pál apostol efezusiakhoz írott levele alapján hirdette az igét: „Őbenne pedig titeket is, akik hallottátok az igazság igéjét, üdvösségetek evangéliumát, és hívőkké lettetek, eljegyzett pecsétjével, a megígért Szentlélekkel, örökségünk zálogával, hogy megváltsa tulajdon népét az Ő dicsőségének magasztalására.” (Ef 1,13-14)

Isten ajándéka a hallható ige, ami szekularizált jelenünkben is szól a világon mindenhol: „Itt Lábodon is hirdetik, hirdették és hirdetni fogják. Csodálkozzunk rá erre az ajándékra. Ne tartsuk ezt természetesnek”.
Napjainkban mindenki saját részigazsághoz ragaszkodik, akár mások ellenében is, ezért van tele életünk feszültséggel. Isten viszont maga az igazság, ezért az Ő igéje az igazság igéje. Isten nem indulatosan, nem agresszívan kényszeríti ránk az Ő igazságát, ahogy mi tesszük részigazságainkkal, hanem megváltó szeretetével átölelve életünket érvényesíti igazságát.

 „Halljuk az igét, amely az igazság igéje. És közben reménység szerint vasárnapról vasárnapra megtörténik az a csoda, hogy Isten igéje megszólít bennünket, megelevenedik számunkra” – mondta Steinbach József kiemelve, hogy minden igehirdetés Isten szeretetének, igazságának örömhíre, annak, hogy Jézus Krisztusban védelemben, oltalomban - minden körülménytől függetlenül - jól vagyunk. Az ige meghallása, az Istenhez való fordulás következménye a hivő élet. Ebben a rettenetes helyzetben, amiben most van a világ, nincs más megoldás, csak az, hogy minél többen az Úrhoz forduljanak, hallják meg az igéjét, az üdvösség evangéliumát, és hívőkké legyenek.
„Meghallani, befogadni az Urat és Őrá hagyatkozni. Ez a szent passzivitás áldott aktivitássá lesz majd életünkben. Mindent az Úrtól várni és mindent megtenni, amit tehetünk, az Ő kegyelméből. Megismerni az Igét, felismerni abban az üzenetet, és elismerni az Úr egyetlen megoldást ajándékozó, megváltó szeretetét” – mondta a püspök.

A hívő ember tudja, hogy neki az örök élet ajándékában mennyei öröksége van, amely már ezt a földi életét is gazdaggá teszi.
A hívő ember tudja, hogy szövetséget kötött vele az Isten, Krisztus drága vérével aláírta, és ráütötte a pecsétet. Az ő szeretetétől senki és semmi el nem választhatja.
A hívő ember tudja, hogy Isten Jézus Krisztusban örök hűségre szólóan jegyzett el bennünket.
A hívő ember tudja, hogy Isten Jézus Krisztusban zálogot adott, mindenkor kezességet vállal értünk.
A hívő ember tudja, hogy ő az Istené.
A hívő emberen minden nyomorúsága és töredékessége ellenére is látszik, hogy ő az Úr gyermeke, hogy hallotta az Isten igéjét.
A hívő ember életével dicsőíti az Istent, hogy mások is meglássák az isteni szeretet következményeit életén, és ők is elkezdjék magasztalni és dicsőíteni az Istent.
„Őbenne, Őhozzá fordulva, Őrá hagyatkozva az Övé vagyunk, Őtőle kaptunk mindent. Ez minden evilági és örök áldás forrása. Hívők lettünk, hívők vagyunk és azok is maradunk, hogy az Úr dicsőségének magasztalására éljünk. Urunk, őrizz meg bennünket ebben! Tarts meg bennünket tisztán ebben a világban!” – zárta igehirdetését Steinbach József.

Az igére felelve Máté László egyházkerületi lelkészi főjegyző imádságban adott hálát az Úrnak az Ő igéjéért, a kétszáz éve felszentelt lábodi református templomért, azokért a nemzedékekért, akik építették, belakták, megőrizték és most megújítják ezt a hajlékot.

Dr. Nemes Pál egyházkerületi főgondnok köszöntőjében kiemelte, hogy a templom két évszázados jubileumán tulajdonképpen egy négyszázéves gyülekezetet ünnepelhetünk, hiszen 1630-as az első említés lábodi prédikátorról. Mint mondta, a vizitáció kapcsán beigazolódtak azok a jó hírek a gyülekezetről, amiket eddig hallott: a gyülekezet és a lelkipásztor, Tóth Franciska Ilona családjával együtt közösen munkálkodnak Isten ügyéért.

A generális vizitáció jegyzőkönyvét Hella Ferenc esperes ismertette. Elmondta, hogy a vizsgálat rendben lezajlott, mindent előírásszerű rendben találtak. Az esperes hálával szólt a gyülekezetről, ahol 22 évvel ezelőtt ő is megkezdhette anyaországi szolgálatát. A prédikációra utalva elmondta, nem könnyű teljesen ráhagyatkozni Isten igéjére, Lábodon viszont örömteli valósággá lett ennek a ráhagyatkozásnak a kegyelme. Kiemelte tiszteletes asszony elhívott szolgálatát, azt a munkát, amit a gyermekek táboroztatása, hittanoktatása terén végez.

Tóth Franciska Ilona lelkipásztor köszönetet mondott a szolgálatot tevőknek. A kétszáz év történelme sok lábodi hívő embert jelent, őket idézte meg az egyházközség dokumentumait, tárgyi emlékeit bemutatva. Röviden ismertette a gyülekezet történetét, az első írásos emlékeket. Felelevenítette, hogy a falu első iskoláját is a református közösség alapította 1866-ban. A gyülekezet történetéről kiadványt állítottak össze, amit szeretettel ajánlott az ünneplők figyelmébe.  

Az istentisztelet után megtekintették a felújítás alatt álló templomot, majd szeretetvendégséggel zárult az ünnepség. Isten áldása legyen a Lábodi Református Gyülekezeten.


Vélemények, hozzászólások

A hírhez még nem érkezett hozzászólás. Hozzászólok.

2022. December 08., Thursday,
Mária napja van.

Látogatóink száma a mai napon: 242
Összesen 2009. június 2. óta : 34102723