Lélek egysége, békesség köteléke

A magyar állam támogatásának és adományoknak köszönhetően jelentős felújításokat tudtak elvégezni a Tarjáni Református Egyházközség épületein. A munkálatok kezdete egybeesett azzal, hogy új lelkipásztor érkezett a gyülekezetbe. Papp-Szabó Szimonettát hároméves beosztott szolgálata után a gyülekezet lelkipásztorává választotta. Ünnepélyes beiktatására és a megújult épületekért tartottak hálaadó istentiszteletet szeptember 15-én. Isten Igéjét Steinbach József püspök hirdette: „Békesség Istennel, magammal és másokkal; ez a Lélek egységében megélt békesség ajándéka”.

A tarjáni reformátusok épületegyüttese régi pompájában várta az ünneplőket. A 18. századi templom és a parókia az elmúlt években szinte teljesen megújult. Köszönhető ez a három éve idekerült Papp lelkészházaspárnak, akik – a gyülekezettel összefogva – hatalmas munkát végeztek az ingatlanok megújításában. És miközben a fizikai ház építése, renoválása zajlott, aközben a lelki ház, a gyülekezet is épült, erősödött, hirdetve, hogy Istennek itt, Tarjánban élő gyülekezete van.
A lelkészházaspár a környék reformátusainak a pasztorálását végzi. Papp László a Héregi Református Egyházközség megválasztott lelkipásztora, felesége, Papp-Szabó Szimonetta pedig helyben, Tarjánban gondoskodik a keresztyén testvérek lelki vezetéséről.

A felújításokért és nagytiszteletű asszony beiktatásáért tartott hálaadó istentiszteleten Steinbach József püspök hirdette Isten Igéjét: „Igyekezzetek megtartani a Lélek egységét a békesség kötelékével, mert egy a test és egy a Lélek, mint ahogy egy reménységre kaptatok elhívást is, egy az Úr, egy a hit, egy a keresztség, egy az Istene és atyja mindeneknek. Ő van mindenek felett, mindenek által és mindenekben.” (Ef 4,3-6)

A püspök hirdette, hogy csak az Isten által teremtett áldott egységben élhetünk teljes, tartalmas, értelmes életet, Isten dicsőségére és mások javára. A részletekben lehetnek ugyan különbségek, de „az igazán fontos, Úrtól való, életes, életmegtartó dolgokban, ügyekben, értékekben, szándékokban, szabályokban egyek vagyunk, és igyekszünk egyre inkább egyek lenni”.
Az apostol arra mutat rá, hogy ez az egység lehetséges, ennek az egységnek a forrása, eredete, teremtője és példája a Szentháromság egy Isten, az Ő Lelke által. Az egység csodájának bizonyítéka, hogy Istennek ma is van népe, hogy Tarjánban is van népe. „Az is csoda, hogy ennyien együtt vagyunk. Csoda, hogy ennek a gyülekezetnek elhívott, odaadó lelkipásztora van, egy törékenyen erős és kedves nő, aki férjével együtt itt, a körzetben helytáll. Ez mind-mind az egység Lelkének munkája” – emelte ki Steinbach József hozzátéve, hogy az egységért való fáradozásunk a hitünkből fakadó reménységünk okán nem hiábavaló.

A Lélek egységének az áldása a békesség köteléke. Ebben a rohanó világban az a legnagyobb baj, hogy nem férünk a bőrünkbe, önmagunkat megvalósítva, csak magunk körül forogva egyfolytában ingereljük a környezetünket: „A békesség köteléke az az áldás, hogy Uram előtt leborulva nemcsak önmagamnak élek, hanem mindenekelőtt Isten dicsőségére és mások javára. A békesség köteléke engem korlátoz, mert a szabadság csak önkorlátozásban élhető meg”.

Isten gyermekeinek mindig van lehetőségük az egység munkálására, a konfliktusok krisztusi kezelésre. Steinbach József arra hívta fel a gyülekezet figyelmét, hogy mindent tegyenek meg ezért, és Isten majd megáldja az igyekezetüket. Ha Isten népe igei, imádkozó, szolgáló, egymást számontartó, testvéri, hit- öröm- és szenvedésközösség, akkor ott hitelesen és áldottan tudja kifelé is munkálni az egységet, és erre a buzgóságra Tarjánban jó reménység van.
„Kedves tarjáni Testvérek, szeressétek nagyon lelkipásztorotokat és férjét, hogy ő maga is mindenkor megerősödjön az egység és a békesség munkálásában közöttetek. A lelkész szárnyakat kap, ha szeretik. Ugyanakkor a lelkipásztor szolgálatának lényege − az egységet és a békességet munkálva −, hogy nagyon szeresse a gyülekezetét, a rábízottakat, ezt a települést, és mindazokat, akik között megfordul; mégpedig ezzel az egységet és békességet építő krisztusi szeretettel” – zárta igehirdetését Steinbach József Isten áldását kérve Nagytiszteletű Asszony itteni szolgálatára, hogy krisztusi, üdvösséges tartalommal tölthessék meg az itteniek a megújult épületeiket is.

A liturgiában igei és imádságos szolgálattal vett részt Farkas Gergely elnökségi tanácsos és Máté László kerületi főjegyző.

Gerecsei Zsolt esperes tájékoztatta az ünneplő közösséget, hogy a Tarjáni Református Egyházközség egyhangúan lelkipásztorává választotta az eddig beosztott szolgálatot végző Papp-Szabó Szimonettát. „Örömmel és Isten iránti hálával iktatlak be a tarjáni Református Egyházközség lelkipásztori szolgálatába. Légy Isten titkainak hűséges sáfára a gyülekezetben, növekedj mindig Isten titkainak megismerésében, és ezeket a titkokat szolgálatoddal, életeddel áraszd tovább. Légy a gyülekezetnek lelki értelemben édesanyja, aki az anyai odafigyeléssel, gondoskodással öleli egybe az ő nagyobb lelki családját is.”

A beiktatott Papp-Szabó Szimonetta szolgálatára a palástos lelkipásztorok egy-egy igével kértek áldást.

„Ami mögöttem van, azt elfelejtve, ami pedig előttem van, annak nekifeszülve futok egyenest a cél felé, Isten mennyei elhívásának Krisztus Jézusban adott jutalmáért.”… „Nekünk pedig a mennyben van polgárjogunk, ahonnan az Úr Jézus Krisztust is várjuk üdvözítőül.” (Fil 4, 14,20) A beiktatott lelkipásztor prédikációjában arról szólt, hogy ez a páli bíztatás forgott a szívében három évvel ezelőtt is, amikor idekerült beosztott szolgálatra. Akkor azt az üzenetet hordozta az ő és a gyülekezet számára, hogy a régi dolgokat hátrahagyva a közösséggel együtt, egymást erősítve „fussanak tovább a cél felé, Isten színe elé”. Most arra ad ösztönzést, hogy az új gyülekezeti terem építése, a parókia és a templom felújítása után, ne csak a külsőségekben újuljanak meg, hanem a lelkekben is.
„Szépítgetjük a mi lelki templomainkat, de néha elfáradunk, nem futunk olyan tempóban, ahogy az Ige elvárja tőlünk” – mondta. Az Ige nem azt mondja, hogy kocogjunk, azaz csak akkor figyeljünk Istenre, amikor nekünk tetszik, vagy azt, hogy vánszorogjunk, hogy sodródásunk közben csak néha-néha kapaszkodjunk Őbelé. De azt se mondja, hogy rohanjunk, hiszen akkor a cél előtt elfáradhatunk, feladhatjuk, elbotolhatunk.

Az Ige a futás kifejezést használja, ami az egyenletes tempóra int minket, hogy legyen mindenre elegendő erőnk. A velünk futó Jézus Krisztus a Szentlélek ereje által ad erőt a futáshoz, felsegít és gyógyít ha elesnénk, ha kell, a vállán visz bennünket.
A cél maga az örök élet, amit fontos útközben végig a szemünk előtt tartani, hogy méltóak maradhassunk a Krisztus érdeméért kapott mennyei polgárjogunkra. Egyedül Isten lesz, aki megítél bennünket, Ő az igaz bíró, aki Krisztus váltságáért felmenthet életünk folyamán megfutott bűneink alól és megajándékozhat bennünket az Ő országába való befogadásával.

„Fussuk hát úgy életünk mindennapját, hogy méltók legyünk és maradhassunk a mennyei polgárjogra” – foglalta össze az Ige üzenetét Papp-Szabó Szimonetta.

A hálaadó, beiktató istentiszteleten énekszolgálatot végzett a Gyermelyi Dalárda és a Tarjáni Német Nemzetiségi Dalkör.

Ünnepi közgyűlésen köszöntötte a beiktatott lelkipásztort az egyházkerület elnöksége és gyülekezetei nevében Dr. Nemes Pál egyházkerületi főgondnok. Isten bíztatását Ézsaiás próféta könyvéből hozta: „Megerősítelek, meg is segítelek, sőt győzelmes jobbommal támogatlak.” (Ézs 41,10) Azt kívánta a lelkipásztornak, hogy lássák mások is, hogy Isten szolgálja, hogy kiválasztott ember erre a szolgálatra és lássák, hogy ő nincs egyedül, mert mindig ott van vele Isten. A tarjáni gyülekezethez szólva kérte őket, segítsék a lelkipásztor családot, töltsék meg a megújult épületeket.

Üdvözölte továbbá a lelkipásztort és a gyülekezetet Erős Gábor országgyűlési képviselő, Klinger Tamás polgármester, Palatin Anna iskolaigazgató. Köszöntést mondott Kiss Sándor gyülekezeti főgondnok nevében Halász Katalin gyülekezeti tag, a küldő gyülekezet nevében Némethné Sz. Tóth Ildikó balatonkenesei lelkipásztor, a Tatai Református Egyházmegye lelkészei nevében Márkus-Szabó Beatrix, a volt teológus társak nevében Eizler Csaba.