Minél többeket megszólítani az élő Ige szavával

Márton Gergely, 2024-02-22 11:08:12

Koncentráltan figyelni a ránk bízott élő Ige éltető csodavalóságára, hogy ezzel az Istennel való minősített betöltekezéssel tudjunk a ránk bízott tanítványi küldetésben helyt állni. Ezt emelete ki Hajdú Zoltán Levente, a Szóládi Református Egyházközség lelkipásztora, aki az egyházunk által meghirdetett élő Ige éve lebonyolításával megbízott Missziói Szolgálat főigazgatója. Ennek kapcsán beszélgettünk vele.

Az ige nyelvtani meghatározása: cselekvést, történést, létezést kifejező szó. Mindhárom meghatározásnak megvan a teológiai értelmezése is az Ige kapcsán.

Valóban, nagy segítség egy magyar embernek, ha az Ige szó hallatán eszébe jut a nyelvtani fogalom. Jól összevethető az Isten cselekvő valósága, jelenléte a világban azzal, amit iskolás korunkban tanultunk: az ige cselekvést, történést, létezést fejez ki. Isten létező valósága olyan „működést” eredményez az ember személyes életére, az emberi közösségek életére vonatkozóan – valójában az egész világ működésére vonatkozóan – ami messze túlmutat az emberi leírhatóság keretein. Valami olyanról van szó, ami az Egésznek a látásmódjából indul ki, az Egész felől közelít az egyes, a részszerint való irányába.

Túlmutat az emberi leírhatóság keretein, mi mégis leírva, a Biblia lapjain találkozunk vele. Mit nevezünk élő Igének, mitől, és mettől lesz a holt szöveg élővé?

János evangéliumának az elején, a prológusban szerepel az az Igevers, amit leginkább karácsonykor szoktunk hallani igehirdetésekben: „Az Ige testté lett, közöttünk lakott, és láttuk az ő dicsőségét, mint az Atya egyszülöttjének dicsőségét, telve kegyelemmel és igazsággal” (Jn 1,14). Ebben a versben az Ige, nagybetűvel írva, Krisztusra vonatkozik. Istennek a létezését, a velünk és köztünk cselekvő valóságát Jézus Krisztus, a testté lett Ige fejezi ki, aki nemcsak emberi példaként volt jelen, hanem azzal, amit ő elvégzett az emberért kereszthalálával, feltámadásával, azzal átszakította azt a burkot, ami az ember számára Isten irányában átszakíthatatlan.

Miként működik az élő Ige bennünk?

Amikor Mózes az égő csipkebokornál rákérdez: ki vagy, aki most beszélsz hozzám – akkor az a héber mondat hangzik el, 'ehje 'aser 'ehje, Vagyok, aki vagyok. Tehát a létező, az élő. A Jahve szó etimológiailag a héber létigéből, a létezőből vezethető le (héber mássalhangzókkal JHVH). Tehát maga az, hogy élő, létező, az maga az Isten valóságát jelenti. Egyébként formállogikailag is levezethető: az egyetlen élő létezőből van a teljes létezés. Nemcsak úgy, hogy hozzá képest lesz létezés, hanem magának az egyetlen létezőnek a valóságát kell, hogy eredendően visszatükrözze, és abban a létvalóságában találja meg az értelmét is.

Megfordítva tehát az élő Ige valósága nélkül nincs élet?

Így van. Egészen más az, amikor „működik” valami, és egészen más az, amikor „él”. Egészen más minőséget ad a valóságnak a benne lévő Élet jelenléte.

Él és éltet tehát. A Református Egyház mint Krisztus egyháza az élő Ige egyháza, tehát ebben az éltető kapcsolatban éli mindennapjait. Miért fontos akkor a tematikus év keretében erre rávilágítani?

Közelítsük meg ezt a kérdést is analogikusan. Pál azt mondja: szüntelen imádkozzatok, a hívő ember életében tehát az imádság rendszeres kegyességi állapot. Mégis, vannak az imádságnak koncentrált pillanatai. Vagy például beszélünk az élet istentiszteletéről, de mégis vannak a hétnek, az évnek pillanatai, amikor az istentisztelet sokkal erősebben jelenik meg.
Tehát az élő Ige egyházában az élő Igét ilyen koncentráltan megjeleníteni azt jelenti, hogy van egy adott pontja, pillanata a létezésünknek, amikor rátekintve arra, amiben eddig vezetett Isten bennünket, látva azt, amiben jelenleg vagyunk, fölismerjük azt, hogy milyen cselekvések bízattak ránk. Tehát a figyelem összpontosításának a pillanata, helyszíne, ahol még nagyobb odafigyeléssel vagyunk arra, ami a létezésünknek az igazi minőségét és tartalmát adja. Pontosan azért, hogy ezzel az Istennel való minősített betöltekezéssel lépjünk tovább, hogy a ránk bízott tanítványi küldetésben helyt álljunk.

Ez a küldetés a hívek összeségére vonatkozik, a forrásban való koncentrált megmerítkezés mindannyiunknak fontos. Kiket szólítanak meg az élő Ige éve kapcsán?

Nekünk a gyülekezeti honlapunkon van egy kép, amin a templom formája összekapaszkodó emberekből áll össze azzal a szöveggel: „A gyülekezet mi vagyunk! Nem az a hely, ahová vasárnaponként járunk…”. Nagyon fontos tehát így megközelíteni ezt a kérdést.
Az élő Ige évében a küldetés, a fölismert elhívás úgy mutatkozik meg, hogy először is az ember leborul, szinte összeesik az Isten előtt abban a csodában, hogy hogyan lehet az, hogy az én nyomorultságom, a bűneim, az ezerféle képtelenségeim ellenére mégis megszólít az Isten. Mégis hajlandó kapcsolatban, együttműködésben lenni velem. Amikor megértem ezt a csodát, és amikor ez a csoda újjáépíti az életemet, akkor ismerem föl, hogy nemcsak valahonnan hív el, hanem valamire hív el Isten, és hogy ez egyúttal egy rámbízott küldetés. A Biblia sokat beszél az élő vízről. Ha csak addig volna fontos nekem az Isten, hogy engem személy szerint építsen, akkor az olyan lenne, mintha ezt az élő vizet magamnak akarnám megtartani, elgátolnám a saját létemben. Akkor ez a víz megposhad, élettelenné válik. Viszont ha medret adok neki, és minél szélesebbre nyitom azt, akkor annál több fog az Isten kegyelméből megtisztító módon, megújító módon és másokat is megújító módon átáramlani az életemen. Így szól mindenki számára az élő Ige évének programsorozata.

Tehát akkor nem csak a lelkészeket szólítják meg. Milyen fő sarokpontok mentén állt össze az élő Ige éve tematikája? Emeljünk ki néhány fontos dolgot.

Nem szabad lelkészközpontú egyházban gondolkoznunk. Sőt, még egy kicsit csavarnék is rajta. Ma a lelkész kicsit olyan, mint a focicsapat edzője, a pályán a meccset a csapat játssza. Az edző a csapatnak a tréningelésére, a meccset játszóknak a megerősítésére és karbantartására van. Mint minden hasonlat, ez is sántít, hiszen a lelkészek esetében ők is bekapcsolódnak a „játékba”.
Önmagában a hagyományos egyházi formáink nem feltétlenül bírnak megszólító erővel. De ha a gyülekezeti tagok a maguk életén keresztül, a mai kor számára megragadható módon képviselik Krisztus evangéliumát, akkor be tudják szeretni akár még a hagyományos formák közé is az új embereket.

A programokkal kapcsolatban. Evangelizációs alkalmakat szeretne támogatni a közegyház, nagyobb emberi közösségeket felölelő programokat, amiket például egy egyházmegye, vagy az egyházhoz kötődő szervezetek tudnak megvalósítani. Tehát nem az amúgy is zsúfolt mindennapjainkra szeretnénk még egy programsort rátelepíteni, hanem ami működik, mint az Isten elrejtett kincsei, gyülekezetekben, egyházi vagy egyházhoz kötődő szervezetben. Ezeket szeretnénk megsegíteni a működésükben. Azért is, hogy lássuk meg, ismerjük meg egymást, kapcsolódjunk össze, mert a helyi gyülekezet önmagában mindig törékeny, ha nincs figyelemmel a másikra, törékeny akkor is, ha gyenge, mert akkor rászorul a másik segítségére, de törékeny akkor is, ha erős és azt hiszi, elég vagyok magamnak. Amit ránk bíz az Isten, azt mindig a másikkal való kapcsolatrendszerben fogom igazán értékként megélni. Így kapcsolódhatnak össze ezek a programok, események is.

Nagyon sok tervünk, elképzelésünk van, amik még kidolgozás alatt állnak. Egymás erősítése mellett nem feledkezünk meg a ránk bízott missziós feladatról sem: minél többeket megszólítani az élő Igével. Szeretnénk olyan kapcsolatokat kialakítani, olyan hídembereket találni, akiken keresztül elérünk olyan társadalmi csoportokat is, akik alapvetően nem kapcsolódnak az egyházhoz. Művészekre gondolok, zenészekre, könnyűzenészekre, irodalmi szereplőkre, akiken keresztül kapcsolatot tudunk találni, és ha elkezdünk beszélni egymással, ha kialakul a dialógus, annak keretében már tudunk impulzusokat adni. Ugyanígy gondolkozunk olyan félig képzőművészeti, színházi jellegű produkcióban, amit lehet gyülekezetről gyülekezetre meghívni. Mivel ezek nincsenek szakrális épülethez kötve, hívogathatóak rá nem gyülekezethez kapcsolódók is. Isten a megszokott kereteinken kívül is működik, neki az sem lehetetlen, hogy akár egy kultúrházban szólítson meg valakit.

A 2024-es esztendő tehát az élő Ige éve egyházunkban. Aki többet szeretne tudni a programokról, az merre keresgéljen?

Elindult a tematikus évünk honlapja: www.eloige2024.hu. Itt bővebben lehet a pályázatokról, a programokról, hírekről tájékozódni. Nagy örömünkre elkészültek az élő Ige évének énekei az AZÉ („Adj zengő éneket”) zenekar feldolgozásban. Ezek is elérhetőek az oldalon.


Vélemények, hozzászólások

A hírhez még nem érkezett hozzászólás. Hozzászólok.

2024. April 17., Wednesday,
Rudolf napja van.

Látogatóink száma a mai napon: 2907
Összesen 2009. június 2. óta : 40153902