Egyházmegyei kórustalálkozó és orgonakoncert

Május 10-én Istent magasztaló zene töltötte meg a balatonfüredi református templomot. Itt rendezték meg a Veszprémi Református Egyházmegye gyülekezeti kórustalálkozóját, valamint a tízéves egyházmegyei Orgonaalap idei nyitóhangversenyét. Az alkalmon szolgált Steinbach József püspök és Szabó J. Róbert esperes.

Énekelni jó. Istent dicsérve énekelni pedig felemelően jó. Az istentiszteletek szerves része az éneklés. Az énekes imádság ráhangol az igére való figyelésre. Örömteli, hogy gyülekezeteinkben mindinkább törekednek arra, hogy méltóan zengjék a zsoltárokat, énekeket az Úr dicsőségére. Egyre több helyen alakulnak gyülekezeti kórusok is.

Május 10-én a Veszprémi Református Egyházmegye gyülekezeti kórusai találkoztak Balatonfüreden.

Szabó J. Róbert esperes igei szolgálata után az egyházmegye kilenc gyülekezeti kórusa lépett fel.

A kórusok után az orgonáé volt a főszerep. Az idén tízéves Veszprémi Református Egyházmegye Orgonaalapja nyitóhangversenyére került sor.
A gyülekezetet Bátki Dávid Géza balatonfüredi lelkipásztor köszöntötte.
Szabó J. Róbert imádsága után Steinbach József püspök hálaadó áhítatát hallgathattak meg az egybegyűltek:

„Tanúskodom arról, hogy erejük szerint, sőt erejükön felül is önként adakoztak, és erősen sürgetve kérték tőlünk, hogy a szentek iránti szolgálatban adakozással részt vehessenek.  És nemcsak azt tették, amit reméltünk, hanem először önmagukat adták az Úrnak, és aztán nekünk, az Isten akaratából.” (2Kor 8,3-5)

A püspök az ige alapján kiemelte, minden őszinte szolgálatnak, adakozásnak forrása, hogy Isten egyszülött fiában, Jézus Krisztusban mindent odaadott, visszaadott nekünk. Kegyelmi állapot, hogy erre mi felelhetünk és mindent odaadhatunk Őneki.
„Mindent odaadott nekünk, mi mindent odaadhattunk neki, és ebben az odaadásban teljesedik ki a mi egyéni és egyházi, gyülekezeti életünk is” – emelte ki.
Az apostol szavaira utalva mondta, hogy az adakozásban nem elég a szándék, el kell kezdeni és be is kell fejezni azt. Adakozni önként – belülről fakadó kényszerből szívünk utolsó dobbanásáig, erő szerint – abból adni, amink van, és ha szükséges akár erő felett is – de akkor az Úr Isten megadja hozzá felülről az erőt.
A püspök példákat is hozott arra, hogy gyakorta akár a legkisebb dolgok, gesztusok életet menthetnek.

Hálával szólt a kórusok szolgálatáról, ami számára nagy ajándék volt, de a Veszprémi Református Egyházmegye Orgonaalapja is konkrét példája a kegyelemből fakadó adakozásnak, amelyben testet ölt mindaz, amiről az igében szó van: mit jelent szolgálni, szolgáló szívvel adakozni az Isten országát építve egy konkrét cél érdekében. „Áldott szolgálat ez, hogy az orgonáink és gyülekezeti éneklésünk szebb és méltóbb legyen az Ige befogadásának ráhangolódásában. Hála és köszönet Császár Attilának, a Veszprémi Református Egyházmegye korábbi esperesének, hogy felvállalta ezt a kezdeményezést, Szabó J. Róbert mostani esperesnek, hogy mellé állt és támogatja az alap munkáját, valamint Sipos Csabának, Varga Áronnak és azoknak a sokaknak, akiknek szívügye ez az ügy” – mondta Steinbach József.

Az orgonaalap képviseletében Sipos Csaba kántor elevenítette fel a tíz évvel ezelőtti kezdeteket. Küronya Veronikával és Varga Áronnal gondolták úgy, hogy felkarolják a gyülekezeteknél lévő hangszerek ügyét. Az egyházzene olyan funkcionális muzsika, amely az Ige középpontba helyezését és ott tartását hivatott elősegíteni. A liturgia részeként támogatja az emelkedett állapotba kerülést, az istentiszteletben az éneklés által való aktív részvételt. Az orgona ebben a kántorok szent eszköze.
Az egyházmegyében közel 100 hangszer található. Ezek karbantartása, javítása, esetleges cseréje a gyülekezetek számára túl nagy anyagi terhet jelent. Ezért gondolták úgy, hogy létrehoznak egy alapot, amelyben a segítő szándékú emberek támogatását gyűjtik. Idővel egyre többen csatlakoztak hozzájuk.
Az orgonaalap segítséget nyújt az elöregedett hangszerek karbantartásában, megújításában, igény szerint új orgona beszerzéséhez a pályázatok megírásában. A tíz év alatt ennek az ügynek szentelve több mint száz koncertet szerveztek, és több mint hatmillió forintot gyűjtöttek össze. A jótékonysági rendezvényeken túl szakmai programokat is életre hívtak.  Sipos Csaba köszönetet mondott a támogatóknak, a lelkipásztoroknak, gyülekezeteknek, valamint Steinbach József püspöknek a segítő, támogató hozzáállásért.

Az orgonák és az egyházzene elhívott támogatója Pálur János orgonaművész, a budapesti Fasori Református Gyülekezet kántora, aki a tíz év alatt többször járult hozzá a jótékony kezdeményezéshez játékával. Az orgonaalap 10. jubileumi nyitókoncertjén ismét az ő előadása hangzott el.

A művész kiemelte, hogy áldás számára, akár a nehézségek ellenére is, hogy ezeken az alkalmakon szolgálhat: „Miközben végezzük Isten gyermekeiként, Őneki engedelmeskedve a munkánkat, és megtesszük, amit meg lehet tenni, akkor Ő áldásokkal fogja ezt nyugtázni és nem kell kalkulálgatni azon, hogy lesz-e értelme”.
A balatonfüredi református templom orgonája a közelmúltban újult meg. Pálur János ezért két olyan művet hozott az alkalomra, amely az orgona bővített adottságait kihasználja. Ahogy a művész mondta, próbára teszi a hangszert, két francia úttörő szerző, Charles-Marie Widor és Maurice Duruflé egy-egy művét adta elő.

A modern hangzású, de csodálatos művek valóban minden porcikáját megmozgatták az orgonának és az orgonistának is. A közönség hálás tapssal köszönte meg a csodálatos, felemelő élményt.