Meghívó - Protestáns régiók kapcsolatrendszerei: egyház- és művelődéstörténet a 17–19. században
DTRE Kommunikációs Szolgálat, 2025-06-12 20:11:18
A Dunántúli Református Egyházkerület Tudományos Gyűjteményei ad otthont az egyháztörténeti tudományos konferenciának 2025. június 17-én.
A földrajz, a néprajz és a nyelvészet hagyományosan foglalkozik régiók kutatásával. A történettudományban ez viszont nem annyira jellemző, legalábbis a közigazgatási határokon átnyúló területi sajátosságokat a történetírás kevésbé veszi figyelembe. 2024-ben alakult OTKA kutatócsoportunk nem a hagyományos egyházigazgatási egységeket tekinti az egyháztörténet kiindulópontjának, hanem megpróbálja azokat a centrumokat, vonzáskörzeteket feltérképezni, amelyek meghatározták a protestáns egyházak működését a kora újkortól egészen 1848-ig.
Tavalyi szegedi konferenciánkon azt vizsgáltuk, hogy milyen regionális jellemzők mentén alakultak ki olyan egyházi kisrégiók, amelyek nem tagozódtak be az egyházigazgatásba. Ennek során megállapítottuk, hogy a hagyományos egyházigazgatási egységek mellett léteztek kultúrrégiók, kultúrvidékek és kultúrszigetek.
A református és az evangélikus egyházak működését mindmáig nagyon erősen meghatározzák a kapcsolati hálók, amelyek személyek, gyülekezetek és tájegységek között léteztek, hiszen a családi stratégiák, az egyházközségek vagyoni helyzete és a régiók felekezeti jellemzői bonyolult kapcsolatrendszert alkottak.
Gondoljunk csak az ároni családok házasodási szokásaira, a gyülekezetek hitelezési gyakorlatára illetve felekezeti együttélés tájegységi jellemzőire. Ráadásul nemcsak a nagy kollégiumok, hanem kisebb partikulák is bocsátottak ki legátusokat illetve segédtanítókat, akik ezáltal egy régión belüli régió szereplőivé váltak.
Idei pápai konferenciánkon ezt a megközelítést gondoljuk tovább. A dunántúli protestáns egyházaknak a Tiszántúltól, Tiszáninnetől és Erdélytől eltérő fejlődéstörténete miatt az előadások többsége a Dunától nyugatra eső régiók sajátosságaira fókuszálnak. A konferencián a régiók közötti kapcsolatok vizsgálatát is fókuszba állítjuk. Ezt szimbolizálja a meghívón lévő címlapfotó, amelyen Kis Bálint szentesi prédikátor possessora látható Fábián József veszprémi esperes 1805-ben megjelent könyvén.
PROGRAM
10:00h Konferencia megnyitása
Köszöntőt mond Gerecsei Zsolt gyűjteményi igazgató
Első szekció, elnök: Hudi József
10:10
Csepregi Zoltán: Régiók és határfolyók: problémafelvetés a felső-dunamelléki protestáns egyházkerületek kapcsán
10:30
Csorba Dávid: Kocsi Csergő Bálint egykori pápai tanár egyháztörténeti adattára
10:50
Szabadi István: Dömjén Gergely ágens és a dunántúliak
11:10
Dienes Dénes: Sárospatak és Pápa kapcsolatai
11:30
Hozzászólások, vita
Második szekció, elnök: Csorba Dávid
12:00
Hegyi Ádám: Dél-alföldi reformátusok ismeretei a Dunántúlról 1696 és 1821 között
12:20
Ugrai János: Utak a dunántúli református közösségekből „felfelé.” A 19. századi dunántúli református akadémikusok mobilitásának tanulságai
12:40
Szatmári Judit: A Dunamellék perifériáján – a külsősomogyi traktus a 17–18. században
13:00
Bíró Endre: Dunántúli gyökerek a Bihari és Nagyszalontai Egyházmegye lelkészi karában
13:20
Hozzászólások, vita
13:40–14:30 Ebéd
Harmadik szekció, elnök: Hegyi Ádám
14:30
Hudi József: Archontológiai-prozopográfiai kutatások a Dunántúli Református Egyházkerület Levéltárában
14:50
Kránitz Zsolt: A Pápai Református Nőnevelő Intézet nyilvántartásai mint társadalomtörténeti források
15:10
Sárközi Gergely Antal: Egyház- és társadalomtörténeti tanulságok a Gondol és Debreczeni-családok történetében
15:30
Éliás János: „Soha sem dicsekedtem azzal, amit tudtam s hittem” – Ángyán János református lelkész (1768–1846) élete és munkássága
15:50 Hozzászólások, vita
Negyedik szekció, elnök: Ugrai János
16:30
Oláh Róbert: Könyvaukciók a Debreceni Református Kollégiumban (1743–1842): adatbázis-tervezet bemutatása
16:50
Zsigmond Attila: „... ductus ad rectoratum Mediomontanum” A felsőbányai iskola rektorai
17:10
Kókai Sándor: A bánsági identitás 18. századi gyökerei
17:30
Hozzászólások, vita
Csatolt dokumentumok