Élet-szolgálat konferencia

A Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkársága több mint tíz éve szervezi azt a konferenciát, amelyben a közigazgatás szereplői együtt gondolkodnak egyházi résztvevőkkel a társadalmunkat érintő közös ügyekről. A június 3-án református, katolikus és zsidó felekezetek képviselőivel Tihanyban megtartott összejövetel központi témája az élet különböző szakaszaihoz kapcsolódó szolgálat volt. Nyitóelőadást Steinbach József püspök, a zsinat lelkészi elnöke tartott.

Az életet a teremtőtől kapjuk, kötelességünk óvni és védeni azt már a fogantatástól kezdve. Ez közös feladata az államnak és az egyháznak – hangzott el az Élet-szolgálat konferencia kezdetén. A Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkárságának szervezésében lezajlott konferencia középpontjában az életszakaszokhoz kapcsolódó szolgálat volt, az az áldozatos munka, másokért való elköteleződés, amely hozzájárul a társadalom egységéhez, lelki egészségének megőrzéséhez.

A konferenciának helyet adó Tihanyi Bencés Apátság perjele, Mihályi Jeromos köszöntötte a résztvevőket. Kiemelte, a több mint tízéves múltra visszatekintő közös gondolkodás lehetőség arra, hogy olyan témákra fókuszáljanak, amelyek fontosak az államnak és az egyháznak is. A most megvitatni készülő kérdésekkel kapcsolatban XIV. Leó pápát idézve elmondta: a családból születik a népek jövője, ami fontos a közhatalmat gyakorlóknak. A családban az élettel együtt adjuk tovább a hitet is, ami a vallási közösségek számára teszi kiváltságos hellyé azt.

A konferencia bevezetőjében Steinbach József püspök az élet szentségéről tartott előadást.
A teremtés csodája, hogy Isten az embert saját képmására teremtette. „Az ember szent volta, az élet szentsége és minden élet szentségének a szolgálata Isten akaratából fakad és abból, hogy a világot egy gyönyörű rendben teremtette meg” – emelte ki. Ez a rend a bűnesetben megromlott és szinte alig látszik rajtunk az isteni szentség. Az evangélium, az örömhír az, hogy Isten nem hagy bennünket ebben az állapotban, Jézus Krisztusban újra megjelenhet rajtunk a szentség, és szolgálhatjuk az élet szentségét.  Az ember szentsége nem tökéletességet jelent, Isten azonban Jézus Krisztus tökéletességén keresztül tekint ránk, és ezzel egyre inkább azzá tesz bennünket.

Isten az élet Istene, Jézus Krisztus azért jött, hogy életünk, örökéletünk legyen, bőségben és örömben, és mások életét is erre az életre segítsük el.
Isten nemet mond minden életet elsorvasztó és megölő tevékenységre. Ez a tagadás Jézus Krisztusnál a nagy parancsolatban jelenik meg: „Szeresd az Urat, a te Istenedet… Szeresd felebarátodat, mint magadat” (Máté 22,37-39). Isten tehát így mond igent az életre, amiben benne van minden ember tisztelete, minden élő tisztelete, a lakott föld tisztelete. Steinbach József úgy foglalta össze, hogy az élet szentségének a teológiájához hozzátartozik, hogy a szeretet etet, a gyűlölet ölet: az egyik isteni, a másik ördögi.
Az élet szentségének munkálása, Jézus Krisztus követése kockázattal jár, de nincs más út. A kérdés hozzánk, hogy fel merjük-e vállalni ezt a kockázatot? Meg tudjuk-e jeleníteni az irgalom és erény kultúráját a jóléti társadalomban? „A bűnrontotta világban ez a krisztusi kockázat, az élet szentségét szolgálva, csak az isteni életrend betartásával valósítható meg” – mondta, majd hozzátette, hogy az élet szentségének szolgálata csak ebben a rendszerben értelmezhető, az evangélium szerint.

Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára hibásnak nevezte azt a törekvést, amely az egyház és az állam teljes szétválasztására törekszik, hisz mindkettő a társadalmat képviseli, közös felelősségük az emberiség szolgálata. Ez a közös felelősség összekapcsolja őket, párbeszédre, együttgondolkodásra kell, hogy vezessen. Ennek jó példája ez a konferencia, ahol az élet védelmét szolgáló fontos, a jövőnket, hitünket, nemzetünket meghatározó kérdésekre keresik a válaszokat.
Az állam az élet védelme tekintetében eszközöket ad, amelynek látható eredményei vannak. Az elmúlt évtizedben nőtt a házasságkötések száma, a gyermekvállalási kedv. Mindezek mellett kevesebb család bomlik fel, és a legfontosabb, hogy az abortuszok száma felére csökkent.

A kétnapos konferencián a születés, a házasság, a család és az ezekhez kapcsolódó kihívások témáit járták körbe a történelmi felekezetek képviselőivel a közigazgatás szereplői.