Ülésezett az Egyházkerület Közgyűlése

Október 11-én a Pápai Református Gimnázium dísztermében ült össze az Egyházkerület Közgyűlése. Meghallgatták és elfogadták Steinbach József püspöki jelentését valamint az előadói jelentéseket.

A Közgyűlés első napirendi pontja a püspöki jelentés megtárgyalása volt. Steinbach József püspök az elmúlt Közgyűlés óta eltelt időszakot hagyományosan nyomtatott kiadvány formájában adta közre. A könyv a szolgálati naplón túl igei, teológiai tanulmányokkal, interjúkkal, imádságokkal, elemzésekkel gazdagon foglalja össze az elmúlt egy évet.
Szóbeli kiegészítését a jövő év vezérigéjével kezdte: „Ő pedig felkelt, ráparancsolt a szélre, és azt mondta a tengernek: Hallgass el, némulj meg! És elült a vihar, és nagy csendesség lett.” (Márk 4,39) A 2026-ra szóló igei üzenet arra vezet bennünket, hogy elgondolkodjunk szó és csend áldásain. Jézus szava lecsendesíti a vihart, reménység ez számunkra, hogy személyes életünkben, az egyházban, hazánkban és az egész világon tapasztalható zajt, vihart is Ő képes lecsendesíteni: „Ez a csend Istennel és egymással való boldog közösség csendje, áldása, amelyből épülni lehet, amiben ’gürcölés’ nélkül lehet élni, dolgozni, boldogulni” – mondta.

Napjaink viharos idejében úgy látja, hogy az Evangélium átadására hidat képezni leginkább a tudomány, a nagy bölcseleti örökségek, művészetek által lehet. A közélet indulatokkal teli megosztottságában az aktuális kérdésekben való megnyilatkozásunk is korbácsolhatja, mintsem csendesíti a vihart, ezért fontos Isten elé vinni a szólás és a csend ügyét: mikor alkalmas a szólás, milyen az alkalmas szólás, és mikor alkalmas a csend.
A kiosztott, több mint 300 oldalas püspöki jelentés tartalmának felvázolása után tájékoztatást adott arról, hogy közegyházi, püspöki és gyülekezeti lelkipásztori szolgálatát heti bontásban, a hét minden napjára beosztva milyen szerkezetben végzi, és az események tükrében milyen arányok jelentkeznek. Hangsúlyozta, hogy a megnövekedett feladatok, kihívások és nehézségek ellenére is örömmel végzi szolgálatát, az egyházkerület vezetésével egyetemben továbbra is minden megkeresésre válaszolnak, meghívásnak eleget tesznek.
2026 egyházi tematikus éve az imádságra fókuszál majd. Lesz is számos imádságban hordozni való, hiszen országgyűlési választás lesz, az egyházban cikluszárásra kerül sor választással együtt, lesznek Zsinati ülések, összeül a Generális Konvent, Pápán tartja konferenciáját a Coetus Theologorum, júniusban tartjuk a REND-et Veszprémben, ahol nagy örömmel várnak bennünket. Külön szólt a Református Egyházi Napok fesztivál szervezési munkáiról, a készülő programokról.

A beszámoló végén az elmúlt ciklusok tapasztalati alapján fogalmazott meg a jövőre nézve néhány tartalmi-lelki és gyakorlati észrevételt. Hit, lelkiség, odaszánás, önmegtagadás nélkül nincs egyház és nincs szolgálat, Krisztus követésének ez kell, hogy az alapja legyen - mondta. Tudni kell egységben szolgálni, amely eddig is a Dunántúlt áldásosan jellemezte, és erre a testvéri közösségre vigyázni kell a jövőben is. Az egyház titkát nem a statisztikák adják, de fontosak a számok is. A gyülekezetek életképességének vizsgálata abban segíthet, hogy az erőforrásokat tudjuk beosztani. A kis gyülekezetek melletti kiállásnak voltak már áldásai, Isten segítségével olyan közösségek éledtek újra, amelyről emberileg már lemondtunk. Ebben fontos szerepe van az elhívott szolgáknak, ezért különösen oda kell figyelni a lelkipásztori egzisztencia kérdésére. A jövő nagy kihívása a gyülekezetek önfenntartásának képessége, a támogatások felhasználásához való viszonyulása. Ehhez kapcsolódva elmondta, az elmúlt ciklusban szinte mindenki élt a pályázati lehetőségekkel, ezért visszás a támogatások elfogadásának bírálata. Kiemelte, hogy intézményeink közfeladati támogatásának kikényszerítése a mindenkori egyházvezetésnek kötelessége, ugyanakkor a lelkiség biztosítása is. Feladat az, hogy a presbiteri tisztségviselőket, szakembereket miként lehet jobban bevonni az egyházi munkába. A ciklus végéhez közeledve azt is Isten elé kell vinni, hogy milyen lelkületű egyházvezetőre van szükség a jövőben.

A Közgyűlés egyhangúlag elfogadta a püspöki jelentést megköszönve minden lelkipásztor, főgondnok, presbiter, munkatárs, gyülekezeti tag, intézményi munkatárs, esperes, egyházmegyei főgondnok, intézményvezető, testületi tag hűségét és szolgálatát.

Következő napirendben az előadói jelentéseket tárgyalták. A 2024. évről szóló előadói jelentéseket a tagok előzetesen megismerhették. Az Egyházkerület Elnöksége 2022-ben tett javaslata alapján minden évben egy területet szóban is meghallgatnak. Idén Győri-Daniné Tóth Anett missziói előadó ismertette jelentését. Felvázolta, hogy napjainkban milyen a reformátusság jelenléte a társadalmi közegben, ismertetve és elemezve a népszámlálási és statisztikai adatokat.
Kiemelte, hogy misszió szempontjából fontos vizsgálni a gyülekezetek jelenlegi státuszát, az adott település demográfiáját. Ismert, hogy a keleti országrészből sokan, többségében reformátusok érkeznek, őket meg kell tudni szólítani, integrálni a gyülekezetekbe, miközben máshol elöregedő, elnéptelenedő területek okoznak nehézséget. Felhívta arra a figyelmet, hogy az új kor kihívásai új missziós megoldásokat is kívánnak. Cél, hogy élő gyülekezeteink legyenek, ahol a tagok saját döntésük alapján vannak jelen, ahol közösséget építenek. Felvetette, hogy a lokális megoldások mellett szélesebb körű missziói gondolkodásra van szükség, ahol nagyobb távlatokban lehet tervezni.

A közgyűlés a szóban és írásban előterjesztett előadói jelentéseket megtárgyalta és elfogadta.

Az elmúlt évek gyakorlata alapján a mostani ülésen is meghallgatták két egyházmegye életének bemutatását.

Hella Ferenc esperes a Somogyi Református Egyházmegyét mutatta be. Jelen lenni az emberek életében a bölcsőtől a sírig – ennek a betöltését nevezte meg célként. Keresztyén küldetés megőrizni, továbbadni és bizonyságot tenni minden helyzetben az Evangélium örömhíréről. Ismertette az egyházmegye történetét, majd felvázolta a jelenét. 84 egyházközségben 52 lelkipásztor szolgál. Több református oktatási, nevelési és szeretetszolgálati intézményben vannak jelen. Az elmúlt időszakban számos támogatásért adhattak hálát, sok épületük újulhatott meg. Mindez az öröm mellett jelentős odafigyelést és munkát igényelt, amelyben az egyházmegye igyekezett a gyülekezetek mellé állni. Kiemelten fontosnak tartja a lelkipásztorok lelki egészségének támogatását, több programot is szerveztek ennek érdekében. Ugyanígy a lelkészi kar közösségformálására és továbbképzésére is nagy hangsúlyt fektetnek. Szólt még az egyházmegye megbecsülését kifejező Pálma díjról, majd végezetül a jelen és a közeljövő kihívásairól és terveikről adott tájékoztatást.

Szabó J. Róbert esperes a Veszprémi Református Egyházmegye életét mutatta be. A történelmi áttekintés után a jelenre térve elmondta, hogy az egyházmegyében 33 anya- és 7 társegyházközségben 34 lelkipásztor szolgál. Hozzátette, hogy a valóságban azonban a gyülekezetek fele csak papíron önálló egyházközség, a negatív demográfiai változások következményeként nem képesek önálló lelkipásztort eltartani. De okot ad a reménységre, hogy az állami közoktatásban több mint 2000 gyermeket érhetnek el, valamint az, hogy itt működik a legtöbb református fenntartású nevelési/oktatási intézmény. Növekvő gyermeklétszámról számolt be és arról, hogy állami segítséggel több intézmény bővülhetett, újulhatott meg. Vágyuk, hogy a jövőben az egyházmegyében legyen református középiskola is. A közösségek többsége élni és szolgálni akar, imádkoznak a lelki bővelkedésért.

A közgyűlés tagjai végezetül személyi és ingatlanokat érintő kérdésekben hoztak határozatokat.