Az élő hit

Ökumenikus közösségben emlékeztek meg Csurgón a reformáció 508. évfordulójáról, valamint a református templom felszentelésének 25. jubileumáról és adtak hálát az épület felújításáért. Az október 31-i alkalmon igét hirdetett Steinbach József püspök: Emlékezzünk meg Isten iránti hálával az elődök hitéről, az ő hitükre tekintve nőhet a mi hitünk is”.

A ma álló csurgói református templom már a negyedik Isten háza 1868 óta. Az első templomot a II. világháború végén, 1945 nagypéntekén a visszavonuló német csapatok felrobbantották. A második, amit Vályi Nagy Ervin 1949-ben kezdett el építeni ugyanott, szintén a felrobbantás sorsára jutott. Ezt követően a gyülekezet 1974-től az úgynevezett Kistemplomot használta, amely ma is áll és gyülekezeti házként funkcionál. A rendszerváltozás után Isten újabb lehetőséget adott a közösségnek. 2000. október 28-án ünnepi istentiszteleten avatták fel a régi templom helyén az újat, amely a csurgói, a hazai és a határainkon túli református hívek összefogásából készülhetett el. A háromtornyos, impozáns épület Szigetvári György Ybl-díjas építész tervei alapján készült el. Az ég felé nyúló épület büszkén hirdeti, hogy a városban Isten református népe élt, él és élni fog, és szólt, szól és szólni fog az Evangélium.

A templom élő közösség háza, amelyet Szászfalvi László és Szászfalvi Lászlóné lelkipásztorok vezetnek. Az épület nemcsak gyülekezeti alkalmak a tere, hanem a városban működő Csokonai Vitéz Mihály Református Gimnázium és Általános Iskola és Kollégium lelki összejöveteleinek is a helyszíne.

A templom 25. évfordulója és felújítása alkalmából, valamint a reformáció 508. évfordulóján Isten iránti hálával emlékeztek meg ünnepi istentisztelet keretében a csurgói reformátusok és evangélikusok.

Igét Steinbach József püspök hirdetett: „mivel hallottunk a Krisztus Jézusba vetett hitetekről” (Kol 1,4)

Nincs annál nagyobb csoda, mint megismerni Isten Jézus Krisztusban közölt kegyelmét. Megismerni ezt a kegyelmet csak élő hit által lehet. Az élő hit tárgya és alanya egyedül Jézus Krisztus. Az ige most arra hív el bennünket, hogy megvizsgáljuk magunkat, van-e valóban élő hitünk. Tudjuk-e ezzel az élő hittel hitelesen megszólítani azokat, akik másfelé keresik az életük teljességét. A püspök a reformáció alapvető tételeire mutatva jelentette ki, hogy az élő hit egyedül Krisztustól, egyedül kegyelemből, egyedül a Szentírásból nyerhető ajándék. 

Szólt arról, hogy hálát kell adnunk az elődök hitéért. Az első pünkösdön résztvevők hitére, a reformátorok hitére, és most konkrétan azokéért is hálával vagyunk, akik ebben a gyülekezetben előttünk jártak, akiknek köszönhetően felépült ez a templom, akik áldozatának ajándéka a gyülekezet megléte is: „Az ő hitükre tekintve nőhet a mi hitünk is!” A személyes hit a gyülekezet közösségében kezdődik, ott érlelődik. Adjunk hálát azért a sok áldásért, amit Isten az Ő eszközei, lelkipásztorok, gondnokok, presbiterek, szolgálók által elvégzett itt.

„Ez egy csoda, hogy 25 évvel ezelőtt megépülhetett ez a gyönyörű templom. És az, hogy nemcsak templom van, hanem lelki ház is van, hogy minden nehézség ellenére működik a gimnázium. Csoda, hogy mennyi küzdelem után Istennek ma is van itt népe” – mondta hozzátéve, hogy tudjunk hálát adni az elődök hite mellett a most itt szolgálók hitéért is.

Az ünnepi alkalom folytatásában Németh László, a gyülekezet főgondnoka köszöntötte az ünneplő közösséget. Hálát adva emlékezett meg a négy templomot is felépítő gyülekezet állhatatos hitéről, az igehirdetés szolgálatát végzőkről.

Ezt követően Szászfalvi László lelkipásztor kiemelte, figyelemfelhívó az a tény, hogy ez a kicsiny gyülekezet 130 esztendő alatt négy templomot épített fel. Hálával szólt arról, hogy a mostani templomuk felszentelésnek 25. évfordulójára sikerült felújítani az épületet. A Magyar Kormány által biztosított 20 millió forintos támogatásból megújulhatott a templom kívülről és belülről, valamint 25 év után befejezhettek olyan asztalos munkákat, amelyeket annak idején nem tudtak megvalósítani. Köszönetet mondott a kormánynak a segítségért, valamint hálát adott Istennek, aki elegendő erőt, türelmet, kitartást és hitet biztosított a munkálatok elvégzéséhez. Szintén Isten iránti hálával szólt mindazokról, akik sokat tettek és dolgoztak, áldozatot hoztak azért, hogy ez a templom megépülhetett.

Az egyházkerület elnöksége és gyülekezetei nevében Dr. Nemes Pál főgondnok köszöntötte az ünneplő közösséget. A 21. században szkeptikusok vagyunk a csodákkal szemben, pedig az elmúlt századokban mi, dunántúli reformátusok és evangélikusok tapasztalhattuk, hogy igenis vannak csodák. A megmaradás maga is csoda, mint ahogy az is az, hogy ez a templom ma itt állhat. Ezért a csodáért hálát kell adni az Istennek, hálát kell adni az elődöknek, és hálát kell adni Isten ma is itt élő, szolgáló népének.

A Somogyi Református Egyházmegye nevében Hella Ferenc esperes mondott köszöntést. Felidézve a 25 évvel ezelőtti templomszentelést mondta, hogy a templom a maga szépségével, a benne tapasztalható lelkiségével megragadja az embert. A 25 év nemcsak a kő és habarcs állóképességét bizonyítja, hanem Isten hűségét is. E falak között élő közösség formálódott, itt élő kövek épültek élő házzá. Hálával szólt azokról, akik mertek tervezni, mertek nagyot álmodni, mertek kérni, mertek belefogni. Az évforduló azonban nemcsak visszatekintés, hanem küldés is: a templom csak akkor tölti be hivatását, ha nyitva áll az Ige szolgálatára az emberek számára.

Az ünnepi alkalmon szolgáltak a Csokonai Vitéz Mihály Református Gimnázium és Általános Iskola és Kollégium diákjai. A hálaadó istentisztelet úrvacsorával ért véget. A sákramentum szent jegyeit Szászfalvi Lászlóné református és Hegedűs Szilvia evangélikus lelkipásztorok szolgálták ki.