Lelkésztovábbképző a Közel-Kelet aktuális kérdéseiről

Helyszínét és témáját tekintve is rendhagyó volt a Dunántúli Református Egyházkerület idei első lelkésztovábbképzője. A 2026. február 9-10-én, a Siloám Református Missziói Otthonban megtartott konferencia témája a Közel-keleti kérdés keresztyénséget érintő hatása volt. A nagyszámú érdeklődés – közel félszáz dunántúli lelkipásztor vett részt az alkalmon – azt mutatta, hogy sokakat sikerült megszólítani ezzel a témakörrel.

A szervező Dr. Petró László lelkipásztor, a Pápai Református Teológiai Akadémia docense a témaválasztás kapcsán elmondta, hogy tapasztalható volt a szolgatársak körében a téma iránti érdeklődés, amelynek azonban kevés fóruma van. Ez magyarázat a nagy érdeklődésre, valamint az is, hogy olyan előadókat tudtak meghívni, akik a maguk területén elismert szakemberek, és akikkel ritkán van lehetőség ilyen szervezett formában találkozni.

Felmerülhet a kérdés, hogy a Közel-Kelet aktuális történéseinek milyen relevanciája lehet a dunántúli lelkészek szolgálatára nézve.
Elsőként az igemagyarázat, a szolgálat teológiai tartalmának az erősítése. Hitünk egyik alappillére a Szentírás (Sola Scriptura), amelynek történetei az ókori Közel-Keleten játszódnak, többek között a mai Izrael, Palesztina, Egyiptom, Irak (Mezopotámia), Szíria, Jordánia területén. Az előadások bemutatták, mennyire komplikált, kulturális elemekkel összetett ez a térség, ami segíthet Ószövetség egy-egy történetének, szereplőjének megítélésben, amelyek akár teológiai értelmezési kérdésekre is adhattak támpontot.

Másodsorban az, hogy az aktuális kérdésekről egy lelkipásztornak elemi érdeke a tájékozottság. A rájuk bízottak, de akár a nemhívők is kérdésekkel, akár napi témákat érintő kérdésekkel keresik meg a lelkészeket. „Olyan kérdések ezek, amelyekre kell, hogy legyen az egyháznak felelete, sőt, emellett felelőssége az is, hogy a lelkészeket is felkészítse rájuk” – mondta Dr. Petró László. Kiemelte, hogy ha a lelkészek nem elég tájékozottak, nincs alátámasztott ismeretük a témával kapcsolatban és nem tudnak választ adni, akkor a kérdezők – legyen az gyülekezeti tag, vagy más, aki teológiai választ várna – máshonnan lesz kénytelen tájékozódni.

A Közel-Kelet kérdése pedig olyan téma, ami sokakat érdekel napjainkban, és vallási szegmense okán fontos a geopolitikai nézeteivel foglalkozni. A kétnapos konferencia megszervezése során törekedtek arra, hogy minél szélesebb körben kerüljenek bemutatásra az álláspontok, amelyek a vallástörténeti hátteret, a jelenkor kulturális hatásait, és a konkrét világpolitikai helyzetet próbálták meg feltárni.
„Közel-keleti kérdés egyházi vonatkozása iszlám és keresztyénség” – címmel adott előadást Fischl Vilmos evangélikus lelkész, a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának főtitkára. Prof. dr. Róna Tamás főrabbi a diaszpóra zsidóság és Izrael 1948-tól kialakult kapcsolatát vizsgálta, majd Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő a Közel-Kelet világpolitikai vetületét tárta fel. Különlegesség volt, hogy a továbbképzőn egy iszlám hitre tért magyar szociológus is megszólalt. Káldos János a modern Közel-Kelet muszlim nézőpontjába adott betekintést, számos fontos kérdést megválaszolva.

Az aktuális, a térséget érintő kérdések Ó- és Újszövetségi megítélésről a PRTA Biblikus Intézetének oktatói, Dr. Balla Ibolya rektor, Dr. Jaap Doedens rektorhelyettes és Hamar Zoltán fórumbeszélgetés keretében beszéltek.

A kétnapos konferencián áhítatot tartott Steinbach József püspök. „Az odafennvalókkal törődjetek, ne a földiekkel!” (Pál levele a kolosséiakhoz 3,2) Az ige alapján rámutatott arra, legfontosabb életünkben az, hogy mire fókuszálunk. Ha feltámadtunk és újjászülettünk Krisztussal, ha sorsközösséget vállaltunk Ővele, ha Őt keressük és látjuk meg másokban, akkor az odafent valók, a mennyei világ gazdagsága átjárja már ezt a földi életet is.

A rendhagyó lelkésztovábbképző iránti nagy érdeklődés és a résztvevők aktív részvétele a szervezőket arra ösztönzi, hogy tervezzék az ilyen jellegű alkalmak folytatását.