A hit hősére emlékeztek Pápán

Ünnepi istentisztelettel és domborműavatással emlékeztek születésének 100. évfordulóján Kövy Zsoltra Pápán. A DRETGY Könyvtárának folyosóján leleplezett műalkotás előtt Köntös László nyugalmazott gyűjteményi igazgató a hit hősének nevezte elődjét. Példája azt üzeni számunkra, hogy nincs más dolgunk ebben a világban csak az, hogy minden körülmény ellenére álljunk meg a hitben!

Április 19-én Pápán, a kollégiumi vasárnap keretében ünnepi istentisztelettel és domborműavatással tisztelegtek a 100 évvel ezelőtt született Kövy Zsoltra.
Az alkalmon részt vettek a Dunántúli Református Egyházkerület Református Kollégiuma tagintézményeinek vezetői, munkatársai. Az egyházkerületet Farkas Gergely elnökségi tanácsos képviselte.

A Református Újtemplomban megtartott ünnepi istentiszteleten igét hirdetett Gerecsei Zsolt esperes, gyűjteményi igazgató:

„Az írástudó ezt mondta neki: Úgy van, Mester, helyesen mondtad, hogy egy Isten van, és rajta kívül nincsen más; és ha szeretjük őt teljes szívünkből, teljes elménkből és teljes erőnkből, és ha szeretjük felebarátunkat, mint magunkat, sokkal több az minden égő- és véresáldozatnál.” (Márk 12,32-33)

Az egyház jövője nem attól függ, hogy a világ miként hat az egyházra, hanem attól, hogy a keresztyénség miként hat a világra. El tudjuk-e végezni a ránkbízott szolgálatot, hogy minél többeket elvezessünk Jézus Krisztushoz? Ma, amikor egyre inkább elszakadt a társadalom a keresztyénségtől, az átörökített hagyományoktól és a keresztyén múltunktól, ez még fontosabb kérdés. A jövőért való aggódás könnyen félelembe, bezárkózottságba merevít bennünket. Nem tehetünk le arról a küldetésről, amelyet Istentől kaptunk. Ehhez a küldetéshez álljon példaként előttünk az igében szereplő írástudó lelkülete: meghajolni Isten akarata előtt, mások véleményétől függetlenül odaadni életünket fenntartások nélkül Jézus Krisztusnak.
Gerecsei Zsolt így emlékezett meg Kövy Zsoltról is, aki odaszentelte életét Isten elhívásának, és aki a társadalom felé is elkötelezve végezte szolgálatát.

Az ünnepi istentiszteleten házigazdaként szolgált Szakács Gergely lelkipásztor, keresztelő és konfirmáló szolgálatot végzett Vadász Márta, a REFI vezető vallástanára, valamint imádságos, igeolvasási szolgálattal vettek részt a gyűjtemények munkatársai.

Kövy Zsolt lelkész, gyűjteményi igazgató, gimnáziumi főigazgató, alpolgármester életét Halászné Kapcsándi Szilvia gyűjteményi igazgatóhelyettes, múzeumvezető idézte fel kiemelve, hogy a lelkipásztor nemcsak egyházi emberként, hanem intézményépítőként és közéleti szereplőként is maradandót alkotott. Elévülhetetlen szerepe volt a kommunista diktatúra által lerombolt Pápai Református Kollégium újraindításában, és a dunántúli gyűjtemények megőrzésében.

Az ünnepi alkalom a DRETGY Könyvtárában folytatódott, ahol Ferenczi Alpár, a gimnázium főigazgatója köszöntötte a vendégeket, majd Köntös László nyugalmazott gyűjteményi igazgató emlékezett meg a 100 évvel ezelőtt született elődjéről.

Kövy Zsolt elkötelezett hívő ember volt egy megpróbáltatásokkal teli történelmi korban. Számára és nemzedéke számára tragédia volt, hogy a kommunista diktatúra elvette és bezárta a Pápai Református Kollégiumot. „Ezt azok értik meg igazán, akik tudják és átélik, hogy a dunántúli reformátusságnak Pápa, a református gyülekezettel és a Kollégiummal ikonikus hely, közösségi identitásunk objektív kifejeződése és szimbóluma” – mondta hozzátéve, elvesztése olyan volt, mint a zsidók számára Jeruzsálem elvesztése. Érzelmekkel átitatva idézte fel édesapjával kapcsolatos emlékeit, amelyekkel kézelfoghatóvá tette ennek a veszteségnek személyes tragédiáját.

Az Úr Isten Kövy Zsoltra nehéz sorsot mért azzal, hogy az elveszett kollégium maradványában végezze szolgálatát. Méltatlan körülmények között, politikailag ellenséges környezetben, másodrendű állampolgárként, minden fejlődési lehetőségtől megfosztva képviselte az évszázados Kollégium történelmi folytonosságát, és ebben – ahogy azt Köntös László kiemelte – egyedül a hite tudta őt megtartani: „Hitt abban, hogy Jeruzsálem újból felépül, hogy a Kollégium újból kinyithatja kapuit”. A feltámadott Jézus Krisztus örökkévalóságában való hittel látott túl a történelmen, így a kommunista hatalom alapjainak megingásakor, nem kis kockázatot vállalva, ott volt az elsők között, akik a Kollégium újraindítását szorgalmazták. Kövy Zsolt az újraindult Kollégium főigazgatói posztját még betölthette, de a gyűjtemények teljes kibontakozását már nem láthatta meg.
Kövy Zsolt hitvalló példája túlterjedt a kollégium falain, közéleti szereplésével hatással volt a városra is. „A 100 éve született Kövy Zsoltról úgy emlékezünk meg most, mint hitünk hőséről. Példája azt üzeni, hogy egyetlen fontos dolgunk van ebben a zűrzavaros, tehetetlenül sodródó és felfordult világban: megállni a hitben minden körülmények között. A többit pedig bízzuk a Jó Istenre! – zárta beszédét Köntös László.

A beszédet követően Kiss László művésztanár alkotását, a Kövy Zsoltot ábrázoló domborművet Grőber Attila polgármester és Kovács Zoltán korábbi országgyűlési képviselő leplezték le.

A család nevében az unoka, Győrffy Zoltán szólt a jelenlévőkhöz, majd Szalóky Eszter olvasott fel részletet nagyapja egyik könyvéből, végezetül Kövy Rózsa mondott köszönetet mindazoknak, akik hozzájárultak az emlékmű létrejöttéhez és jelenlétükkel is tisztelegtek édesapja emléke előtt.
A megemlékezésen szolgált a Parlando leánykar Parola Csaba vezetésével.

Köntös László beszéde a csatol dokumentumban elérhető.

Csatolt dokumentumok

• A hit hőse - Köntös László emlékező beszéde Kövy Zsoltról ( 24.0 KB )