Október 31 - Boldog Nap a Dél-Balatoni Régióban

Adminisztrátor, 2010-11-10 06:00:00

Reformáció napján délután 3 órára a ságvári gyülekezet várta kebel- és régióbéli testvéreit. Az ünnepség úrvacsorás istentisztelettel kezdődött a templomban. Csákai László tabi lelkipásztor igehirdetésében a XXI. században, sokszor nehéz körülmények között élő gyülekezetekre vonatkoztatva fogalmazta meg a reformáció ma is érvényes üzenetét.

Mellette dél-balatoni régiónk majd' mindegyik lelkésze szolgált az úrvacsoravételkor a majd' mindegyik gyülekezetből érkezetteknek.

A falu művelődési házában finom szendvicsektől és süteményektől roskadoztak az asztalok, de az ünnep ezzel még nem ért véget.

Először Leimszeider Józsefné (Enying) szavalta el Áprily Lajos: Tavasz a házsongárdi temetőben c. versét, majd Ficsor Gábor Andor endrédi lelkész, a kötet szerkesztője mutatta be Nagymáthé Huba, korábbi new yorki református lelkipásztor frissen megjelent prédikációs könyvét.

Az agapé után az ünneplők visszatértek a templomba, ahol a Pécsi Gospel Kórus magyar, angol és egy bizonyos afrikai nyelven énekelt a reformáció üzenetéhez méltóan vidám, boldog és felszabadult Istent dicsőítő énekeket.

A Dél-balatoni Református Régió reformációi istentiszteletének elején Bozsoki-Sólyom János, a gyülekezet lelkésze köszöntötte a hálaadó gyülekezet és az önkormányzat tagjait. Az úrvacsorás istentisztelet, a szeretetvendégségen váltott szavak a rég látott ismerősökkel, és a kórus vidám műsora a Reformáció Napját boldog, élményekkel teli nappá tették Ságváron. Találó volt az egyik spirituálé címe: Happy Day.

A gospeliánusok műsora előtt Dancs Ferenc ságvári gondok, a Régió korábbi elnöke szólt a megjelentekhez. Az alábbiakban az ő szavait olvashatja.

„Vigadjatok az ÚRban, ti igazak! Az igaz emberekhez illik a dicséret. Adjatok hálát az ÚRnak citeraszóval, tízhúrú lanttal zengjetek neki! Énekeljetek neki új éneket, szépen zengjenek hangszereitek! Mert az ÚR igéje igaz, mindent hűségesen cselekszik. Szereti az igaz ítéletet, az ÚR szeretetével tele van a föld. Boldog az a nemzet, amelynek Istene az ÚR, az a nép, amelyet örökségül választott.” (Zsolt. 33: 1-6; 12)

Amikor a Dél-balatoni Református Régió Elnöksége úgy döntött, hogy idén a ságvári gyülekezet lehet a régiós reformációi emléknap istentiszteletének a házigazdája, akkor felmerült bennünk, hogy kellene valami meglepetést, valami szívhez szólót adni ajándékba. Ehhez társult, hogy Ságvár az írott források alapján 550 éves lett, és arra gondoltunk, hogy a majd 400 gyülekezet méltóképpen kell, hogy köszöntse települését. Egy keresztyén, református közösség, hogyan is köszönthetné Ságvárt, mint istendicsőítéssel?

Mert mi, ságvári reformátusok hisszük és valljuk, hogy az itt élő közösséget az elmúlt évszázadokban a történelem Ura, Isten óvta, védte és tartotta meg. Mert Isten szereti Ságvárt. Csak egy apró példa erre: a hét elején még ki gondolta volna, hogy ilyen szép idő lesz ma?

„Hiszed, hogy volna olyan-amilyen magyarság, ha nincs – Kálvin? Nem hiszem.”-vallotta Illyés Gyula.

Mi pedig hisszük, hogy Ságvár vagy nem is létezne, vagy teljesen más lenne, ha az elmúlt évszázadokban a nyakas kálomisták nem hagyták volna itt nyomukat. De azt is hisszük és valljuk, hogy szeretett Ságvárunk csak akkor maradhat fenn sokáig, ha Jézus Krisztus oltalmába helyezzük.

Ha a döntéshozói odafordulnak a világ Üdvözítője felé, ha polgárai a Krisztus szerinti életutat, hitet gondolkodást választják. A gyülekezet pedig azért van itt és arra hívta el őt a Teremtő, hogy hirdesse az evangéliumot.
Hogy jó példával járjon elöl. Hogy örüljön az örülőkkel, sírjon a sírókkal. Hogy hirdesse azt, hogy Jézus Krisztus a világ reménye.

Telt az idő és elkezdtük keresni, hogy milyen formában történjen a köszöntés? És hamar adta magát a válasz, hiszen Pécs lett Európa kulturális fővárosa.

A Római Birodalomban Pécset és Ságvárt út kötötte össze. Pécsett is létezett keresztyén gyülekezet és Ságváron is találtak rá bizonyítékot a régészek.

Aztán ha ugrunk egy jó nagyot az időben, akkor elmondhatjuk, hogy az elmúlt majd egy évszázadban az orgonánk szolgáltatta a zenét a templomban, míg el nem romlott. Az az orgona, amely a híres pécsi Angster gyárban készült. Énekeljetek neki új éneket!- mondja az Írás. Ennek okán most egy pécsi kórus jött el hozzánk Istenről bizonyságot tenni.

Szóljon az ének hálaadásképp, a világot és az embert teremtő, fenntartó és megváltó Szentháromság ÚRIstennek! Szóljon az ének a Dél-balatoni Református Régió elnökségének, taggyülekezeteinek, lelkipásztorainak, gondnokainak, presbitériumainak és minden református keresztyén tesvérünknek!

Szóljon az ének minden keresztyén testvérünknek, akik ma eljöttek körünkbe és velünk ünnepelnek! Köszöntse a dal és az ének nagytiszteletű Bozsoki-Sólyom Jánost, gyülekezetünk lelkipásztorát, aki Isten hűséges szolgájaként gondozza a ságvári és a nyimi gyülekezetet. A nagytiszteletű úr Pécsen született és élt 18 éves koráig, így most egy picit talán hazai közegben érezheti magát.

Köszöntse a dal és az ének az 550 éves Ságvárt, annak polgármesterét, jegyzőjét, képviselőtestületét, egyházi, és társadalmi szervezeteinek képviselőit és minden ságvári polgárt. Isten gazdag áldását kérjük rájuk!

Végül, de nem utolsó sorban Krisztus iránti szeretettel köszöntöm és köszönöm meg a Pécsi Gospel Kórusnak, hogy eljött közénk, velünk ünnepelni! Kívánom, hogy szolgálatuk még sokáig tartson, és hogy sokáig hirdethessék Jézus szeretetét! Legyen hát küldetésükön, életükön Isten gazdag áldása!

Jöjjön hát az előadás! Ugyan Isten házában vagyunk, de gondolom, a Kórus örül majd, ha tetszésnyilvánításunkat tapssal fejezzük ki! Soli Deo Gloria!

Egyedül Istené a dicsőség!