Az egyházakra stratégiai szövetségesként kell tekinteni!

Szászfalvi László államtitkár előadásával folytatódott a Kanizsai Esték rendezvénysorozat. A II. Orbán kormány közigazgatási és igazságügyi minisztériumának államtitkára testhezálló témát fejtett ki a péntek esti rendezvényen Hella Ferenc református lelkipásztor, a sorozat házigazdájának kérésére.

Az államtitkár úr az egyházügyi, nemzetiségi és civil kapcsolatok irányításáért, felügyeletéért felelős a munkakörében, így kézenfekvő volt, hogy megismerteti a hallgatósággal, hogy mit tehet a kormány annak érdekében, hogy a kereszténység nagyobb hangsúlyt kapjon nemzetünk életében?

„Van-e még reménysége a magyar népnek, nemzetnek a XXI. század elején? Reménykednünk-e, ha végiggondoljuk a XX. század minden borzalmát, szétesettségét, az elmúlt 20 év totojázását, az elmúlt 8 év katasztrofális romlását?” tette fel kérdését a hallgatóság felé az előadó, ezt követően a Kárpát-medencében élő magyarság reményvesztettségéről, kiszolgáltatottságáról, majd ezen érzések legyőzéséről — mint feladatról — beszélt. Rövid ismertetőt tartott arról, hogy milyen gazdasági és morális válságban lévő országot hagyott maga után a 8 évig regnáló kormány. Vázolta a kormány jelenlegi munkáját, törekvéseit, amelynek — reményei szerint — pozitív hatásait belátható időn belül érezhetjük. Az elmúlt időszak eredményes döntései közé sorolta többek között: a nemzeti összetartozásról, a kettős állampolgárságról szóló törvényeket, az új adórendszert és a költségvetés elfogadását. Kiemelte az IMF-el való tárgyalás megszakításának, a bankadó, válságadó kivetésének fontosságát, amely intézkedések szerinte elindították a társadalmi igazságosság folyamatát.

Az államtitkár ezután a nemzeti együttműködés rendszerén belül a magyar kormány egyházpolitikájáról, az állam és az egyház helyzetéről, azok viszonyáról beszélt. Kifejtette, hogy a morális válság leküzdése érdekében egy új, minőségi, minősített együttműködés kialakítása lenne kívánatos. Le kell vetkőzni a XIX. századi liberalizmus dogmáit! Megváltozott a világ, az egyházakra stratégiai szövetségesként kell tekinteni! Az egyházpolitikai paradigmaváltás másik fókusza arra irányul, hogy a kormány nem csupán azért támogatja az egyházakat, mert közoktatási, egészségügyi, karitatív, szociális feladatokat látnak el, és ilyen intézményeket üzemeltetnek, hanem azért, mert léteznek. Létezésükkel közösséget építenek, tartanak fenn és erősítenek. A hitéletteremtés, ápolás felbecsülhetetlen érték a nemzet életében, ezért a kormánynak megbecsüléssel kell az egyházak felé fordulnia, és támogatnia kell őket! Súlyponti kérdés az állammal szemben megrendült bizalom helyreállítása, a megfelelő párbeszéd kialakítása. Hasonló jelentőségű a jogszabályok pénzügyi finanszírozás tekintetében való akadálymentesítése. Az egyházak tervezésében hosszú távú kiszámíthatóságot, stabilitást lenne kívánatos létrehozni.
Szászfalvi László az egyházak költségvetésének, támogatásának vonzatai témájában adott tájékoztatója közben hangsúlyozta, hogy a kormány a jövőben az egyházak támogatási köréből kiszűri az ún. destruktív, bizniszegyházakat, és a szcientológiai egyházat akkor is, ha a vallásszabadságra hivatkozva hasonló támadás éri, miként a médiatörvény esetében.

Czene Csaba