„Vissza kell szerezni tartásunkat” - Dr. Papp Lajos szívsebész professzor a XII. Kanizsai Esték záróalkalmán

A Kanizsai Esték rendezvénysorozat záró előadására pénteken este került sor a református templomban. A meghívott előadó, dr. Papp Lajos szívsebész professzor volt. A zsúfolásig megtelt templomban Papp Lajos bevezetőjében a teremtésről, annak céljáról, tökéletességéről beszélt.

Majd az elrendeltetés és a szabad akarat kérdését taglalta. Kifejtette, hogy Istennek minden emberrel célja van, mindenki megkapta a maga talentumait, amelyekkel köteles jól sáfárkodnia. A Teremtő akaratából születtünk a Kárpát-medencébe, s lettünk magyarok. Az előadó arról is szólt, hogy a teremtésben Isten alkotótársnak teremtette az embert, aki feladata gyakorlása közben sok mindent elrontott. Sok esetben nem tudunk élni a kegyelmi ajándékokkal.

Saját hivatásán keresztül szemléltette a magyar nyelven beszélő, értő ember kegyelmi ajándékát, a nyelvünkben rejlő kreatívitást ösztönző hatást. Itt tett említést azokról a Nobel-díjas tudósokról, akik a magyar nyelven való gondolkodás segítségével fedezték fel korszakalkotó találmányaikat. A magyar nyelv sokszínűségét, páratlanul gazdag kifejezési módját Gyimóthy Gábor Nyelvlecke című versének segítségül hívásával tárta elénk. Elmondta, hogy az orvostudományban az anatómia fontossága mellett a magyar nyelv adta kifejezőkészség létfontosságú, a lélek rejtelmeinek, panaszainak felkutatásában, gyógyításában.

„Nem véletlenül születtünk a Kárpát-medencébe, de valamit nagyon elfelejtettünk. Elfelejtettünk vigyázni a gyökereinkre, az identitásunkra. A legnagyobb lombkoronájú fa is elpusztul, ha elveszti gyökerét. Trianonban a lombkorona 2/3 része elveszett, ezzel együtt megsérült a gyökérzet is” — jelentette ki a professzor, majd a napjainkig tartó gyökérzetkárosító hatásokról beszélt.

Az előadás következő részében Papp Lajos a keresztény hit lényegéről, a tízparancsolatról,  betartásának fontosságáról, a bűnbocsánat kegyelmi ajándékáról szólt. A parancsolat pontjai nem mentesítik az orvost az ölés, a politikust a hazugság vádpontjai alól. Ezt követően a népességfogyásról esett szó. Arról, hogy a Kárpát-medencében optimálisan biztosítottak a hosszú, egészséges élet feltételei. A világon itt a legvastagabb a humuszréteg, itt található a legnagyobb édesvízkészlet. Mégis a világon nálunk a legdrágább az ivóvíz! Termőföldünkön minden természetes élelmezési cikk megterem. Ehhez képest a multinacionális áruházláncok által behozott, erősen kétes tápértékű, nem ritkán növekedési hormonnal és antibiotikumokkal telített élelmet fogyasztunk. A helyes táplálkozás ismertetése közben a professzor kiemelte a margarin és az étolaj káros étrendi hatásait. A margarint szívinfarktusok kialakulásáért, az étolajat pedig rákkeltő hatásáért helyezte tiltó listára.

A professzor előadását egy genetikai régészetkutatásokon nyugvó eredmény ismertetésével folytatta. Ezáltal tudományos alapra helyezte a magyar génállomány legalább nyolc évezredes Kárpát-medencei jelenlétét. Megtudhattuk, hogy a Boszniában feltárt piramisokban a székely-magyar rovásírás betűkészletének számos eleme utal ennél sokkal régebbi jelenlétünkre. „Nem jöttünk mi sehonnan, itt vagyunk a Kárpát-medencében 35-40 000 éve!” — összegezte az elhangzottakat Papp Lajos.

„Megtagadtuk őseik szellemét! Ezért beteg ma társadalmunk. Ősi társadalmunk a szeretetre épült. Később a Szent Korona-tanra. Vissza kell szereznünk a tartásunkat úgy, hogy közben az élet szentségét szem előtt tartva a krisztusi szeretetvallást gyakoroljuk.”

„E mellett keresztény, keresztyén magyarként természetesen köteles vagyok megvédeni a családomat, a hazámat! Ez az élet parancsa” — jelentette ki végül a professzor, majd előadását egy ősi magyar áldással zárta.

forrás: kanizsahir.hu, Nagykanizsai Református Egyházközség honlapja