Kárpát-medencei ifik debreceni találkozása

2011. május 13-án és 14-én Debrecenben, az Egyetemi Templomban 45-50 gyülekezet körülbelül 120 fiatalja vett részt a Kárpát-medencei ifitalálkozón. A programon nemcsak magyarországi, hanem határainkon túl működő gyülekezetek tagjai is képviseltették magukat.

A Dunántúli Református Egyházkerületből összesen 5 ifjúsági csoport – Bana–Bábolna–Nagyigmánd, Kaposvár, Székesfehérvár, Takácsi, Veszprém – delegációja érkezett az eseményre. Jómagam a veszprémi újtemplomi gyülekezet ifijének tagjaként voltam jelen a kétnapos rendezvényen.

A péntek délutáni regisztráció után Püski Dániel egyetemi lelkész köszöntőjével, majd nyitóáhítattal indult a program, amelyet Bölcskei Gusztáv, a református zsinat lelkészi elnöke, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke tartott. Ennek középpontjában a 90. zsoltár szavai álltak: Isten hűsége „nemzedékről nemzedékre” megőrződik.

Ezt követően ifjúsági énekek hangzottak el, amihez a debreceni egyetemi gyülekezet fiataljai szolgáltatták a hangszeres kíséretet. Ezután másfél órás kapcsolatépítő programon vehettünk részt Siba Balázs és Szontágh Szabolcs vezetésével. Ennek folyamán olyan közösségi játékokra került sor, amelyeknek az volt a céljuk, hogy egy kicsit megismerjük egymást. Ezen kívül olyan feladatokat is kaptunk, amelyek próbára tettek bennünket, megmutatva, hogy mennyire bízunk meg egy idegenben.
Vacsora után folytatódott a kapcsolatépítés, de immáron négy nagy csoportban. Az egyes csapatokon belül bemutatkoztak egymásnak az ifik, az általuk hozott képes-szöveges plakátok segítségével. A pénteki események lezárásaképpen a szervezők az idei évben Tatán megrendezésre kerülő Csillagpont Református Ifjúsági Találkozót népszerűsítették a megjelent fiatalok körében. Egy kisfilmet tekinthettünk meg, amely a 2009-es fesztivált mutatta be. Ezután mindenki elfoglalhatta kollégiumi szállását, illetve elmehetett az őt éjszakára befogadó családhoz.

Másnap reggeli után rövid áhítatot tartott Szontágh Szabolcs, majd a már előző napon kialakított négy csoportban kellett végrehajtanunk játékos feladatokat, és folytatódott az ismerkedés. A találkozó fő célja az volt, hogy testvérifi-kapcsolat alakuljon ki egy-egy ifjúsági kör között. Így a délelőtt egyik jelentős eseményeként emelhetjük ki, hogy a csoportokon belül az ifik lehetőséget kaptak arra, hogy megjelöljenek négy másik ifit, amelyek egyikével szívesen létesítenének szorosabb köteléket. Ezen választásokat figyelembe véve a szervezők végül minden jelenlévő ifjúsági csoportot társítottak egy másikkal, és hosszabb szünet után ismertették velünk döntéseiket. Az így létrejött testvérifik megállapodást kötöttek egymással arra nézve, hogy miképpen igyekeznek az elkövetkezendő időszakban fenntartani kapcsolatukat. A „szerződést” írásban is meg kellett fogalmaznunk, borítékba raknunk, és saját gyülekezetünk részére megcímeznünk, hogy a levelet emlékeztetőül megkaphassuk majd a közeljövőben a szervezők jóvoltából.

Az ebédet követően Püski Dániel mesélte el a debreceni Egyetemi Templom viszontagságos, „krimibe illő” történetét, és megköszönte az eseményen való részvételünket. A programok sorát istentisztelet zárta, amelyen Süll Tamás, komáromi ifjúsági lelkész prédikációját hallgathattuk meg Mt 25: 31–46 alapján. Igehirdetésében kiemelte, hogy nem mindegy, milyenek a találkozásaink. Nemcsak az a fontos, hogy mit cselekszünk, hanem az is, hogy amit teszünk, azt szeretettel tegyük.

Talán minden résztvevő nevében mondhatom, hogy csodálatos élményekkel feltöltekezve indulhattunk haza Debrecenből, a Kárpát-medencei ifitalálkozóról. A frissen létrejött testvéri kapcsolatokat pedig reménység szerint igyekszünk majd megőrizni és ápolni, hogy még gazdagabbá tegyük egymás életét.

A szerző a veszprémi újtemplomi gyülekezet ifijének tagja