Kárpát-medencei imanap a horvátországi reformátusokért

Adminisztrátor, 2009-11-26 12:14:02

A 2006 óta immár hagyományosan december első vasárnapján megszervezett imanapon egy-egy országrészért és egyházkerületért imádkozhatunk. Minden gyülekezet, kisközösség megszervezheti saját imanapi alkalmát, felhasználva az imanaphoz készített információs anyagot.

A tíz éves „imaprogram" során minden évben más-más országrész és egyházkerület mutatkozik be, hív hálaadásra és könyörgésre. A 2009-es év a horvátországi reformátusoké, melyet december 6-án tartunk.

Az alábbiakban Andel Ilona Hedvig imanapi köszöntőjét olvashatják:

Áldott legyen Istenünk, hogy életünknek kedvezett, és azt is megengedte, hogy terveinket véghezvihessük.
2005-ben Debrecenben határoztuk el nőszövetségi találkozónkon, hogy minden év decemberének első vasárnapján imanapot tartunk magyar népünkért. E gondolatot a 2004. december 5-i népszavazás indította el szívünkben. A kirekesztő szavazás miatti elkeseredésből született az összetartozásért, egymás iránti szeretetért imádkozók napja.
Ezen a napon köszöntünk Mindenkit, aki szívből mondott könyörgésével van jelen a gyülekezetben Urunk színe előtt.
Elgondolkodtató,  hogy  egy  fájdalmas eseménynek kell(ett) történnie ahhoz, hogy felfigyeljünk egymásra, egységben lássuk magyarjainkat, testvéreinket az Úrban. Isten lelkiekben ezt javunkra fordította, így lehetünk most ismét együtt imában mindannyiunkért Atyánk előtt.
Ebben az évben a Horvátországi Református Nőszövetség készítette az imanapi programfüzetet. Nevünkből következik, hogy az anyaországon kívül élünk. Megvalljuk őszintén, hogy fájdalmasan érintett bennünket a szavazás, mert ahhoz hasonlítható, mikor az anya nem tartja magáénak a tőle önhibáján kívül távol élő gyermekét, vagy a testvérek sem ismerik el egymást testvérnek. Tudjuk, hogy nagyon sokan nem így gondolták, de szavazáskor a többség szavazata dönt.
Mi, akik Horvátország területén élünk, és magyarnak valljuk magunkat (aki nem, az az ő szégyene), ezután sem tagadjuk meg magyarságunkat. Továbbra is beszélünk anyanyelvünkön, gyermekeink tanulják táncainkat, népdalainkat. Megtartjuk nemzeti ünnepeinket, nézzük a magyar televízió adásait, hallgatjuk a rádiót. Készítjük a magyaros motívumú kézimunkákat, és táplálkozunk jó ételeinkkel. Istentiszteleteinken is magyarul zeng az ének, szól a prédikáció, és száll az imádság a mi Atyánkhoz.
Köszönjük azoknak, akik vállalták volna a velünk és a többi határon túli testvérünkkel a közösséget! Akik ezt nem tették azok felé is szeretettel és megbocsátással fordulunk. Tegyük azt, amit Pál a filippibeliekhez (3,14-ben) ír: „ami mögöttem van, azt elfelejtve, ami pedig előttem van, annak nekifeszülve futok egyenest a cél felé, Isten mennyei elhívásának a Krisztus Jézusban adott jutalmáért.”
Horvátországot, főleg az Adriát nagyon sokan ismerik és szeretik. Magyarjainknak is kedvenc nyaralóhelyük a tengerpart, melynek egyes részei történelmi kötődést is jelentenek nemzetünkhöz. Mi most szerény kereteink között, de szívünk teljes szeretetéből óhajtunk jelt adni magunkról, kik csak egy csepp vagyunk a tengerben. Jó szívvel ajánlom elődeinkről és a rólunk szóló írásokat.
Kegyelmes Atyánk pedig adja meg az imanap végére, hogy felismerhessétek bennünk is a testvért!
Az Úr szeretete által legyen jól minden közöttünk!

A cikk alatt található linken keresztül az manaphoz segítséget nyújtó, letölthető anyagokhoz juthatnak el.

forrás: www.tirek.hu; www.reformatus.hu, Komunikációs Szolgálat

Kapcsolódó link:http://misszio.reformatus.hu/cm/?p=p_16



Vélemények, hozzászólások

A hírhez még nem érkezett hozzászólás. Hozzászólok.

2024. March 19., Tuesday,
József , Bánk napja van.

Látogatóink száma a mai napon: 1729
Összesen 2009. június 2. óta : 39761464