Igen, ember?

Csak egy szó, de meghatározza az életünket: mire mondunk igent? A ti igenetek legyen igen – így kezdődik az év igéje a református vezérfonal szerint. Valaki ránk már igent mondott és szabaddá tett, IGENekre és NEMekre egyaránt. De hogy is kell ezt...? 

Erre keressük a választ a Közös(s)Ég Magazin februári számában. Írásaink kitérnek a gyülekezeti gyakorlatban adott szavainkra, mint például a keresztelői kérdések, a házassági fogadalom, a presbiteri eskütétel, vagy az apostoli hitvallás. És ha már a gyülekezetnél tartunk, vajon lesz-e szükség rájuk, ha mindenki csak istenre mond igent, de a felekezeti egyházi elköteleződére nem? Koczor Tamás ír ennek a jelenségnek lehetséges okairól. Nem feledkezünk el a házasság hetéről sem.  Szakács Gergely az Igenember és Isten embere összehasonlítása mellett ír az asszertív kommunikációról – hogyan találjuk meg az egyensúlyt a megalkuvás, vagy akaratunk agresszív átvitele között? Most is a szemünk sarkából figyeljük a művészvilágot így olyan filmek kerülnek kivesézésre, mint A király beszéde – elsősorban a férfi nemi szerep szempontjából – , az Emberek és Istenek, vagy a Lélekölő. Miklya Zsolt Tolkiennel és Nemes Nagy Ágnessel kalandozik szóvirágos réteken, míg Bölcsföldi András fürdőkádban ücsörög Szabó Lőrinc szavait ízlelgetve. 

Olvass, gondolkozz, vitázz velünk!

Kapcsolódó link:http://www.kozos-eg.hu/