(36) „…eladták Józsefet…”
Steinbach József, 2012-02-12 04:00:00
(1Mózes 37) Ezek csak tőmondatos üzenetek, gondoljuk tovább azokat: - Isten választottai, csak az Ő kegyelméből azok. Íme, az öregedő Jákób kivételezése, és az elkényeztetett József árulkodó pökhendisége utal arra, hogy nem tökéletességük miatt választotta ki őket az Úr, ám méltatlanságuk ellenére használni tudta őket, az adott pillanatban (1-3).
A testvérek irigysége tele van gyűlölettel (4), féltékenységgel (11), és gyilkos indulattal (18). – Ruben menti a helyzetet: Ne öljük meg, dobjuk kútba (21-22). Gyökössy az örök kompromisszumok emberét, az érzékeny lelkű kollaboránst látja Rubenben. Egy ilyen diabolikus helyzetből nem is lehet „jól” kijönni. – Miután Józsefet kútba dobták, a testvérek leültek enni (25). Döbbenetes tükör ez: „a másik verme peremén kenyerezünk” (Gyökössy). – Jákób gyászolja fiát (34), József azonban már útban van új élete felé. A tanítványok is gyászoltak, pedig Jézus már feltámadott. Krisztusban elköltözött szeretteinket sem siratni kell, hanem reménységgel gondolhatunk rájuk!
Kapcsolódó link:http://igemellett.blog.hu/
