Há­rom püs­pök egy asz­tal­nál - az öku­mené je­gyé­ben

Adminisztrátor, 2012-02-21 04:00:00

A Győr­ben mű­kö­dő Klast­rom Klub a he­lyi ke­resz­tény fe­le­ke­ze­tek kö­zös el­kép­ze­lé­se­ként szü­le­tett kö­zel egy éve. Az a tö­rek­vés hoz­ta lét­re, hogy le­gyen Győr­ben egy öku­me­ni­kus ala­pon szer­ve­ző­dő kö­zös­ség­te­rem­tő és ér­ték­köz­ve­tí­tő hely, mely kul­tu­rált ta­lál­ko­zá­si le­he­tő­sé­get biz­to­sít fi­a­ta­lok­nak, és ke­vés­bé fi­a­ta­lok szá­má­ra is. Leg­utób­bi ren­dez­vé­nyü­kön a há­rom nagy ke­resz­tény egy­ház he­lyi ve­ze­tő­jét lát­ták ven­dé­gül.

A Klast­rom Szál­ló ét­ter­mét zsú­fo­lá­sig meg­töl­töt­ték az ér­dek­lő­dők, akik dr. Pá­pai La­jos ka­to­li­kus, Stein­bach Jó­zsef re­for­má­tus, és Sze­merei Já­nos evan­gé­li­kus püs­pök be­szél­ge­té­sé­re ér­kez­tek. Az es­te há­zi­gaz­dá­ja és mo­de­rá­to­ra Gégény Ist­ván volt. Be­ve­ze­tő mon­da­ta­i­ban hang­sú­lyoz­ta, hogy nem hit­vi­tát ter­ve­zett a püs­pök atyák be­vo­ná­sá­val, ha­nem ba­rá­ti be­szél­ge­tést, mely­nek egy­más jobb meg­is­me­ré­se a cél­ja.

A be­szél­ge­tés el­ső ré­sze az is­mer­ke­dés je­gyé­ben telt: a há­rom fő­pász­tor rö­vi­den is­mer­tet­te a püs­pö­ki szé­kig ve­ze­tő élet­út­já­nak fon­to­sabb ál­lo­má­sa­it, majd ki-ki a sa­ját egy­ház-igaz­ga­tá­si te­rü­le­tét mu­tat­ta be. Az ak­tu­á­lis prob­lé­mák tag­la­lá­sa­kor Pá­pai La­jos a paphi­ányt em­lí­tet­te, míg Stein­bach Jó­zsef ar­ról a gond­já­ról be­szélt, hogy nem tud min­den vég­zett lel­ki­pász­to­rá­nak gyü­le­ke­ze­ti mun­kát biz­to­sí­ta­ni. A ne­héz­sé­gek mel­lett szó esett azok­ról a te­rü­le­tek­ről is, me­lyek­re a püs­pök atyák nagy hang­súlyt he­lyez­nek. A ka­to­li­kus me­gyés­püs­pök az ok­ta­tást emel­te ki – nem csu­pán a hit­ok­ta­tást ért­ve alat­ta, de a fel­nőtt kor­osz­tály te­o­ló­gi­ai kép­zé­sé­nek fon­tos­sá­gát is hang­sú­lyoz­va. A re­for­má­tus egy­ház­ke­rü­let­ben a fi­a­ta­lok meg­szó­lí­tá­sa mel­lett töb­bek kö­zött az in­di­rekt mis­­szi­ós le­he­tő­sé­gek meg­te­rem­té­sét szor­gal­maz­zák. Ez utób­bin olyan kö­zös­sé­gi al­kal­ma­kat ér­te­nek, mely­ben li­tur­gi­kus elem nincs ugyan, de még­is al­kal­mat nyúj­ta­nak a gyü­le­ke­ze­ti kö­zös­ség­be va­ló beeme­lés­re. Pél­da­ként ba­ba-ma­ma ta­lál­ko­zó­kat, film­klu­bo­kat, ol­va­só­kö­rö­ket em­lí­tett a püs­pök úr. Sze­merei Já­nos ar­ról szólt, hogy az evan­gé­li­kus egy­ház min­dig is nagy je­len­tő­sé­get tu­laj­do­ní­tott a ta­ní­tói szol­gá­lat­nak, ezért ő is ki­emelt fon­tos­sá­gú­nak gon­dol­ja az is­ko­laügyet. Ezenkí­vül be­szélt ar­ról a tö­rek­vé­sé­ről, hogy püs­pök­ként a gyü­le­ke­ze­tek önál­ló és egy­re szer­te­ága­zóbb te­vé­keny­sé­gét se­gít­se.

A kér­dés­kört le­zár­va a mo­de­rá­tor az öku­mené kér­dé­se fe­lé te­rel­te a be­szél­ge­tés me­ne­tét. Mind­há­rom fő­pász­tor sza­va­i­ból ki­de­rült, hogy a más fe­le­ke­zet­ből va­ló pap-ba­rá­tok mi­lyen nagy je­len­tő­ség­gel bír­nak egy­más jobb meg­ér­té­se szem­pont­já­ból.

Stein­bach Jó­zsef a Mar­ca­li­ban el­töl­tött ka­to­naide­jét em­lí­tet­te, mint meg­ha­tá­ro­zó is­ko­lá­ját az öku­mené­nak. A zord kö­rül­mé­nyek kö­zött a kü­lön­bö­ző fe­le­ke­ze­tű te­o­ló­gusje­löl­tek rend­sze­re­sen együtt imád­koz­tak egy­más li­tur­gi­á­ja sze­rint fel­vált­va. Meg­győ­ző­dé­se sze­rint aki hi­té­ben erős, az mer nyit­ni azok fe­lé, akik mást gon­dol­nak – sa­ját éle­té­ben a nyi­tás min­dig csak erő­sí­tet­te a hi­tét.

Sze­merei Já­nos ka­pos­vá­ri pél­dát em­lí­tett, ahol rend­sze­re­sek az öku­me­ni­kus ta­lál­ko­zók: lel­ké­szek kö­zött is és gyü­le­ke­ze­tek kö­zött is. Jó ta­pasz­ta­la­ta­ként szólt ar­ról, hogy a kü­lön­bö­ző fe­le­ke­ze­ti is­ko­lák­ból más egy­ház te­o­ló­gu­sai is in­dí­tást kap­tak szám­ta­lan eset­ben. Az öku­me­ni­kus pár­be­széd csúcs­szint­jé­nek tart­ja töb­bek kö­zött az augs­bur­gi nyi­lat­ko­zat meg­szü­le­té­sét a ka­to­li­kus és az evan­gé­li­kus egy­ház kö­zött. A min­den­na­pi gya­kor­lat szint­jén még ta­nul­ni kell az öku­menét, a köl­csö­nös bi­za­lom és tisz­te­let alap­ján.

Pá­pai La­jos II. Já­nos Pál pá­pát idéz­te: „A ka­to­li­kus egy­ház el­kö­te­le­zett­sé­ge az öku­me­ni­kus moz­ga­lom­ban vissza­for­dít­ha­tat­lan. Ugyan­ak­kor meg­jegy­zi, hogy «Az egy­ség olyan szem­lé­le­te, mely te­kin­tet­be ve­szi a ki­nyi­lat­koz­ta­tott igaz­ság min­den igé­nyét, nem fé­ke­zi az öku­me­ni­kus moz­gal­mat. Épp el­len­ke­ző­leg, a lát­szat­meg­ol­dás­ok ke­rü­lé­sét je­len­ti, me­lyek­ből nem kö­vet­ke­zik sem­mi ma­ra­dan­dó.» („Ut unum sin­t”, 79.p)

– Az öku­me­ni­kus kö­ze­le­dés egy­más meg­is­me­ré­sé­vel kez­dő­dik – foly­tat­ta gon­do­lat­me­net­ét me­gyés­püs­pö­künk. – Majd ezt kö­ve­ti, hogy hit­be­li meg­győ­ző­dé­sün­ket, ta­ní­tá­sun­kat min­den fé­le­lem és gát­lás nél­kül meg­vall­juk egy­más előt­t. Így pl. a II. Va­ti­ká­ni Zsi­nat ta­ní­tá­sá­nak is­me­re­te ese­tén nem kel­tett vol­na ak­ko­ra meg­le­pe­tést a „Dominus Jesus” nyi­lat­ko­zat 2000-ben.

Vé­gül Jean Gui­t­ton aka­dé­mi­kust idéz­te a kér­dés kap­csán: „A 21. szá­zad öku­me­niz­mu­sa szük­ség­sze­rű­en fe­szí­tett lesz, mert két dol­got kell össze­egyez­tet­ni: az igaz­sá­got és a sze­re­te­tet. Ez csak egy mó­don le­het: az igaz­ság köl­csö­nös sze­re­te­te ál­tal.” Eh­hez mind­nyá­junk­nak nap, mint nap meg kell tér­ni, hogy kö­ze­lebb ke­rül­jünk az Igaz­ság­hoz, Jé­zus Krisz­tus­hoz – hang­sú­lyoz­ta a győ­ri fő­pász­tor.

A be­szél­ge­tés után az­zal a ké­rés­sel for­dul­tunk a há­rom egy­há­zi ve­ze­tő­höz, hogy em­lít­se­nek olyan gon­dol­ko­dót, köny­vet, sze­mélyt a má­sik fe­le­ke­zet­ből (fe­le­ke­ze­tek­ből), akit-amit nagy­ra tar­ta­nak.

Dr. Pá­pai La­jos: Káp­lán ko­rom­tól kezd­ve ér­dek­lő­dés­sel ol­vas­tam a „Theo­lógiai Szem­le” cik­ke­it, a „Re­for­má­tus Egy­ház” és a „Lel­ki­pász­tor” című re­for­má­tus és evan­gé­li­kus fo­lyó­ira­to­kat, va­la­mint az ak­kor el­ér­he­tő köny­ve­ket és jegy­ze­te­ket. Így a „Ma­gyar­or­szá­gi Evan­gé­li­kus Egy­ház Saj­tó­osz­tá­lya” ál­tal ki­adott bib­li­kus kom­men­tá­ro­kat, vagy a re­for­má­tus te­o­ló­gi­ai jegy­ze­te­ket, mint dr. Ko­csis Elem­ér: „Dog­ma­ti­ka”; Ethelbert Stauffer: „Az Új­szö­vet­ség Theológiája”, stb.

Strasbourgban sze­mé­lyes kap­cso­lat­ban vol­tam Vajta Vil­mos evan­gé­li­kus pro­fes­­szor­ral, sze­re­tet­tel őr­zöm Oscar Cullmann de­di­ká­lá­sá­val «Le salut dans l’histoire» című köny­vét, aki üdv­tör­té­ne­ti gon­dol­ko­dá­sá­val ha­tás­sal volt a II. Va­ti­ká­ni Zsi­nat atyá­i­ra is.

Nagy­ra ér­té­ke­lem Karl Barth te­o­ló­gi­ai mun­kás­sá­gát, aki Hans Urs von Balthasárra is ha­tás­sal volt, s aki­ről ő írt egy szép, te­o­ló­gi­á­ját is­mer­te­tő köny­vet: «Karl Barth, Darstellung und Deutung seiner Theo­logie» (1951, 1976), s ame­lyet csak 2008-ban for­dí­tot­tak fran­ci­á­ra e cím­mel: «Karl Barth, Présentation et interprétation de sa théologie».

Az el­ér­he­tő egy­ség­gel kap­cso­lat­ban ír­ta II. Já­nos Pál pá­pa: «Ha föl­me­rül­ne ben­nünk a kér­dés, hogy le­het­sé­ges-e mind­ez, a vá­lasz min­dig igen. Ugyan­ezt a vá­laszt hal­lot­ta Má­ria Ná­zá­ret­ben, mert Is­ten­nél sem­mi sem le­he­tet­len.» („Ut unum sint”, 102. p.)

Stein­bach Jó­zsef: „Nagy él­mény volt a ka­to­li­kus és az evan­gé­li­kus püs­pök test­vé­rek­kel ta­lál­koz­ni, és be­szél­get­ni Krisz­tus ügyé­ről. Kö­szö­net a győ­ri Klast­rom Klub­nak, hogy meg­szer­vez­ték és meg­hív­tak ben­nün­ket. E ta­lál­ko­zó kap­csán a „Hit­val­lás” című új­ság kér­te, hogy ne­vez­zek meg a má­sik fe­le­ke­zet­ből egy gon­dol­ko­dót, akit nagy­ra tar­tok. Azon­nal a ka­to­li­kus Teilhard de Chardin, és az evan­gé­li­kus Dietrich Bonhoeffer ju­tott eszem­be. A kért ter­je­de­lem mi­att csak az egyi­ket tu­dom most in­do­kol­ni. Ke­zem­be ke­rült egy elő­adás a bol­dog­ság­ról, ame­lyet a ne­ves te­o­ló­gus, fi­lo­zó­fus és ter­mé­szet­tu­dós, Teil­hard de Chardin tar­tott Pe­king­ben. A ke­resz­tyén te­o­ló­gus és tu­dós egy egé­szen más val­lá­si és kul­tu­rá­lis kör­nye­zet­ben tar­tot­ta ezt az elő­adást.

Az elő­adást egy kép­pel kez­di, amely az em­be­ri éle­tet egy hegy­má­szás­hoz ha­son­lít­ja. Mind­an­­nyi­an el­in­du­lunk a csúcs fe­lé, de köz­ben el­fá­ra­dunk és meg­elég­szünk kü­lön­bö­ző szin­tű bol­dog­sá­gok­kal.

Van­nak, akik el­jut­nak az el­ső ma­gas­sá­gi szin­ten ta­lál­ha­tó tu­ris­ta­há­zig, és itt a tu­ris­ta­ház ál­tal nyúj­tot­ta vé­de­lem és biz­ton­ság elég ne­kik. Nem is akar­nak to­vább men­ni, hi­szen a csúcs még na­gyon mes­­sze van, és ve­szélyt jel­ző fel­le­gek gyü­le­kez­nek ar­ra­fe­lé. Van­nak azon­ban olya­nok is, akik to­vább­in­dul­nak, mi­u­tán erőt gyűj­töt­tek a tu­ris­ta­ház­ban. Lát­ják ugyan­is, hogy csúcs alatt ta­lál­ha­tó egy fenn­sík, on­nan biz­to­san él­ve­ze­te­sebb a ki­lá­tás. El­in­dul­nak te­hát, s meg­ér­kez­nek a fenn­sík­ra, ahol nem csa­lód­nak: gyö­nyö­rű pa­no­rá­ma, sze­met és szí­vet gyö­nyör­köd­te­tő lát­vány tá­rul elé­jük. Ez a gyö­nyö­rű­ség el is fe­led­te­ti ve­lük a csúcs kí­nál­ta le­he­tő­sé­ge­ket, él­ve­zik a fenn­sík nyúj­tot­ta örö­mö­ket. Ez bő­ven elég ne­kik, és eszük ágá­ban sincs fá­rad­ni, ne­tán koc­káz­tat­ni a csú­csért. Min­dig van­nak azon­ban né­há­nyan, aki­ket nyug­ta­la­nít, amíg el nem érik a csú­csot. Vál­lal­nak min­den ve­szélyt, és min­dig újabb és újabb csú­cso­kat ke­res­nek. Íme, há­rom faj­ta bol­dog­ság: a biz­ton­ság bol­dog­sá­ga, az élet él­ve­ze­té­nek bol­dog­sá­ga és a ki­tel­je­se­dés - csúcs­ra ju­tás bol­dog­sá­ga. A Szent­írás Igéi iga­zat ad­nak en­nek a kép­nek. Bol­dog­gá len­ni azt je­len­ti, hogy töb­bé len­ni. Jé­zus ma­ga is hang­sú­lyoz­ta: „több az élet”, mint amit be­lő­le meg­élünk, mint amit Is­ten az élet tel­jes­sé­gé­ben szánt ne­künk (Má­té 6,25). Akar­junk te­hát töb­bé len­ni! Ne elé­ged­jünk meg a tu­ris­ta­ház nyúj­tot­ta biz­ton­ság­gal, vagy ép­pen a fenn­sí­kon ta­pasz­tal­ha­tó él­ve­ze­tek­kel, ha­nem nyug­ta­la­nít­son ben­nün­ket az Is­ten sze­rin­ti csúc­s…”

Sze­merei Já­nos: A ko­mo­lyabb hit­be­li ér­dek­lő­dé­sem kez­de­té­től kí­sér­nek a test­vér­egy­há­zi jó ta­pasz­ta­la­tok. Szé­kes­fe­hér­vá­ri kö­zép­is­ko­lás­ként a kol­lé­gi­u­munk­kal szem­ben lé­vő re­for­má­tus temp­lom­ba, és az ott mű­kö­dő if­jú­sá­gi kör­be jár­tam, an­nak ál­lan­dó tag­ja le­het­tem. Ter­mé­sze­te­sen el­ju­tot­tam ka­to­li­kus be­at­mi­sék­re, a ba­rá­ta­im el­vit­tek bá­zis­kö­zös­sé­gek­be is. Érett­sé­gi után egy évig ci­vil mun­ka­he­lyen dol­goz­tam. Ott is rá­ta­lál­tam a hi­tü­ket ko­mo­lyan gya­kor­ló más fe­le­ke­ze­tű (ott ép­pen ró­mai ka­to­li­kus) test­vé­rek­re. A ve­lük va­ló be­szél­ge­tés so­kat se­gí­tett a hi­va­tá­som meg­ta­lá­lá­sá­ban.

A te­o­ló­gusévek alatt mind­két ak­ko­ri re­for­má­tus te­o­ló­gi­á­ra (Bu­da­pest és Deb­re­cen) el­jut­hat­tam cse­­re­di­ák­ként, tölt­het­tem né­hány na­pot Pan­non­hal­mán is a ben­cés test­vé­rek ven­dég­sze­re­tet­ét él­vez­ve. Több­ször ta­lál­koz­tunk a test­vér­egy­há­zak teo­ló­gu­sa­i­val a fo­ci­pá­lyán is.

Lel­ké­szi szol­gá­la­tom­ban min­de­nütt szo­ros test­vé­ri kap­cso­la­to­kat ápol­tam a test­vér­egy­há­zak­ban szol­gá­ló lel­kész és pap test­vé­rek­kel. Tor­dasi lel­kész­ként a szom­szé­dos Mar­ton­vásár plé­bá­no­sa, Schrőder Gyu­la a fi­am ke­resz­te­lő­jé­re is el­jött. A köz­ben­já­rás­ára név­re szó­ló ka­to­li­kus püs­pö­ki en­ge­délyt kap­tam ar­ra, hogy a Mar­ton­vásáron élő evan­gé­li­ku­sok­nak rend­sze­re­sen evan­gé­li­kus is­ten­tisz­te­le­tet tart­has­sak a ka­to­li­kus temp­lom­ban. Ka­pos­vá­ron olyan öku­me­ni­kus lel­ké­szi mun­ka­kö­zös­sé­günk volt, ahol ha­vi rend­sze­res­ség­gel be­szél­get­tünk a Szent­írás­ról, kö­zös­sé­ge­ink­ről, szol­gá­la­tunk­ról. Kü­lö­nö­sen is jól ér­tet­tük egy­mást dr. Pé­te­ri Pál pá­pai pre­lá­tus úr­ral, aki di­ákko­rá­ban Bé­kés­csa­bán evan­gé­li­kus gim­ná­zi­um­ba is járt. Kö­zös­ség­szer­ve­zés­ből so­kat ta­nul­tam Var­ga Lász­lótól a ka­pos­vá­ri Szent Im­re-temp­lom plé­bá­no­sá­tól, me­ne­dzse­lést Bel­lai Zol­tán re­for­má­tus lel­kész­től. Balás Bé­la ka­pos­vá­ri me­gyés­püs­pök úr­ral gyak­ran és öröm­mel vé­gez­tünk kö­zö­sen szol­gá­la­tot. Ren­ge­teg köny­vem van, amit ka­to­li­kus és re­for­má­tus lel­kész ba­rá­ta­im­tól kap­tam, vet­tem, és ol­vas­tam, ami­ből gaz­da­god­tam és épül­tem. Há­lás va­gyok az öku­me­ni­kus csa­lá­dért Is­te­nek.

Gégény Ist­ván, az est há­zi­gaz­dá­ja és a Klast­rom Klub egyik szer­ve­ző­je:

„Szü­lő­vá­ro­som, a „kál­vi­nis­ta Róma“ szom­széd­já­ban ta­lál­ha­tó Nyír­­egy­há­za, evan­gé­li­kus gyö­ke­rű nagy­vá­ros, a gö­rög ka­to­li­kus élet leg­főbb ha­zai bá­zi­sa. Itt szív­tam ma­gam­ba – ró­mai ka­to­li­kus­ként – az egy­ség irán­ti vá­gyat, amely to­vább mé­lyült ben­nem egye­te­mi ta­nul­má­nya­im so­rán. Le­en­dő hit­ta­nár­ként se­géd­kez­tem a Bu­da­pes­ti Öku­me­ni­kus Be­szél­ge­té­sek el­in­dí­tá­sá­ban. Lel­kész­ba­rá­ta­im­mal olyan terv meg­va­ló­sí­tá­sán mun­kál­kod­tunk, amely­ben – lé­te­ző kü­lön­bö­ző­sé­ge­ink, fá­jó el­sza­kí­tott­sá­gunk el­le­né­re – mind­any­­nyi­an hit­tünk, hi­szünk ma is.

A győ­ri Klast­rom Klub va­la­mennyi tö­rek­vé­sét ugyan­az a szán­dék ve­zér­li, amely a há­rom püs­pök be­szél­ge­té­sé­nek ter­vét is élet­re hív­ta. In­dul­junk el a kö­zös úton, ne vár­junk má­sok­ra! Az egy­ség szép ka­land­ja mind­an­­nyi­unk szá­má­ra ér­té­kes ta­lál­ko­zá­so­kat, lel­ki meg­úju­lást tar­to­gat.”

Az írás a Hitvallás című folyóirat 2012. évi (XIII. évfolyam) 1. számban jelent meg.

 szerző: SZÉKELYNÉ SZÉNÁSSY JUDIT

forrás: http://www.hitvallas.hu/


Vélemények, hozzászólások

A hírhez 1 hozzászólás érkezett, ezeket ide kattintva olvashatja

2020. June 02., Tuesday,
Kármen , Anita napja van.

Látogatóink száma a mai napon: 371
Összesen 2009. június 2. óta : 19947447

Ige Mellett

(18) „…hogy bizonyságot tegyek előttük…” (Máté 10,16–28)

JÉZUS KIKÜLDI TIZENKÉT TANÍTVÁNYÁT – II. – 1. Jézus felkészíti a tanítványokat a sorsukra (18): – Kiszolgáltatnak benneteket énmiattam! – mondja nekik... tovább

REPOSZT

Kész csoda

„Isten az Ő kegyességében… türelmesen elnézi azoknak a bűneit, kik ahelyett, hogy bizonyosságot tennének róla, szavaikkal és cselekedeteikkel az ellenkezőt művelik; hogy azt, amit hiszünk ...
... Tovább

Dokumentumtár

Az élő Krisztus, mint saját testi valónk valósága!

Formátum:.docx
Méret: 303.7 KB

Faust Gyula: Az élő Krisztus, mint saját testi valónk valósága! Húsvét 2016.

[ Saját anyagok feltöltése ] Dokumentum letöltése

Hangtár

eloadas_vg

Formátum:.mp3,
Méret: 22.9 MB

Hit és hivatás - Dr. Vladár Gábor előadása

Hanganyag letöltése