Egy református, aki megnyerte a tiszaeszlári pert

Adminisztrátor, 2012-04-28 04:00:00

Egy hívő reformátusnak köszönhető, hogy felmentették a tiszaeszlári koncepciós perben ártatlanul megvádoltakat. Az ügyvéd ugyanis az az Eötvös Károly politikus, író volt, akinek emlékét a Károli-egyetemen még idén konferenciával idézik meg.

Reggel háromnegyed kilenctől délután négyig tartott a védőbeszéd Nyíregyházán. Mindeközben testőrök védték Eötvös Károly ügyvédet. A pár nappal későbbi, 1883. augusztus 3-án kihirdetett ítélet kimondta azoknak a zsidó polgároknak a felmentését, akiket azzal vádoltak, hogy meggyilkolták a tiszaeszlári Solymosi Esztert és vérét vették „a húsvéti maceszba”, azaz a pészahkor készülő kovásztalan kenyérbe.

Egy gyermeki pletykából indult

A tiszaeszlári cselédlányt 1882 áprilisában egy napon gazdasszonya elküldte a boltba, ám Eszter eltűnt. Közeledett a pészah, az egyiptomi kivonulásra emlékező ünnep, és a környékbeli zsidók összegyűltek a tiszaeszlári zsinagógában. Solymosi Eszter eredménytelen keresése után elterjedt a szóbeszéd, hogy Esztert megölték a zsidók. A hónap végén Scharf Samu, a zsidó Scharf József templomszolga kisfia – gyermekien felszedve a pletyka fonalát – arról kezdett beszélni, hogy az eltűnt lányt egy sakter ölte meg, apja és bátyja, Scharf Móric segítségével. Mint a nyomozás során később kiderült, ezután Scharf Móricot kényszervallatásnak vetették alá, aki családja ellen vallott. A nyár folyamán egy azonosított holttest is előkerült, egy másik vizsgálat során viszont Solymosi Esztert senki sem ismerte fel. (Egyes beszámolók szerint a holttest nyaka sértetlen volt, ami ellent mondott a vádnak, mely szerint a cselédlány nyakát átvágták, hogy rituálisan vérét vegyék). Eötvös végül azt állította, hogy egy ismeretlen leányt találtak Solymosi Eszter ruháiban.

Az öt évvel korábban ügyvédi irodát nyitott ügyvéd, író és politikus, az Országos Függetlenségi Párt tagja, veszprémi képviselő eleinte ódzkodott a védelem vállalásától. Nem csoda: a vád terjesztői országszerte óriási agitációba kezdtek, hogy közhangulatot teremtsenek a zsidó lakosság ellen, később, a koncepciós per során pedig inkvizíciós módszereket alkalmaztak a tanúkkal szemben.

Az előzményekhez tartozik, hogy az 1880-as évek legelején az oroszországi és romániai zsidóüldözések elől tömegesen menekültek kelet felől Magyarországra az életüket féltő zsidók. Ezért a környező országokban, de Németországban is feléledt az antiszemitizmus. „Akadnak vállalkozók, akik a keletkező népszenvedélyeket saját céljaikra felhasználják, s hogy a haszon minél biztosabb és tartósabb legyen, ama szenvedélyeket táplálják, sőt fokozzák is. Akadnak gyakran politikai pártok is, kik a sorstól haszonbérbe veszik a tömegek szenvedélyét” – elemezte később Eötvös az eset társadalmi hátterét A nagy per című könyvében.

Beszennyezése lenne az 1848-as lobogónak!

Az antiszemita közhangulatban és az ügy miatt felélénkült zavargások árnyékában nagy erkölcsi bátorság kellett a védői szerep vállalásához. Mikszáth Kálmán is féltette Eötvöst (a perről tudósítva később azt írta: „Amennyi piszkot és salakot ez a per felvet, azt elsorolni is hajmeresztő”). A Függetlenségi Párt is azon az állásponton volt, hogy a politikus ne vállalja a védelmet, mert népszerűségét veszélyezteti ezzel. Ő azonban azt felelte ezekre az aggodalmakra: „Ez beszennyezése lenne az 1848-as lobogónak!” A negyvenegy éves Eötvös tisztában volt azzal, hogy a felkorbácsolt uszításokkal csak politikus szállhat szembe. Elhatározását a torinói emigrációban élő Kossuth Lajos kitüntető érdeklődése is bátorította.

Mindamellett a Mezőszentgyörgyön református birtokos családban született és a pápai református kollégiumban, majd a kecskeméti jogakadémián tanult ügyvéd és politikus hívő keresztyén volt, és az emberek szolgálója. Anekdoták tömkelege szól arról, hogyan ült törzsasztalánál az Oktogon téren egykor álló Abbázia kávéházban, és jogi, illetve – manapság azt mondanánk – mediációs tanácsokat adott a hozzá fordulóknak, még vidékről is érkeztek hozzá. Még nem volt húsz éves, amikor a Habsburg-ellenes Almásy-féle összeesküvésben való részvétel miatt vizsgálati fogságba vetik. Csak apjának egy barátja, egy komáromi ügyvéd segítségével tudott kiszabadulni.

Sindelyes Dóra írását teljes terjedelmében a www.reformatus.hu oldalon olvashatja el


Vélemények, hozzászólások

A hírhez 1 hozzászólás érkezett, ezeket ide kattintva olvashatja

2020. June 01., Monday,
Tünde napja van.

Látogatóink száma a mai napon: 5682
Összesen 2009. június 2. óta : 19940659

Ige Mellett

(18) „…hogy bizonyságot tegyek előttük…” (Máté 10,16–28)

JÉZUS KIKÜLDI TIZENKÉT TANÍTVÁNYÁT – II. – 1. Jézus felkészíti a tanítványokat a sorsukra (18): – Kiszolgáltatnak benneteket énmiattam! – mondja nekik... tovább

REPOSZT

Mit kezdjünk ma pünkösddel?

Szombat van, valami Reposzt-téma után kellene néznem. Re-posztolni valamire, lehetőleg közéleti kontextusban. Igen ám, de holnap pünkösd van, s a blog ezt nem kerülheti ki ... ... Tovább

Dokumentumtár

Kit nyertél meg Krisztusnak?

Formátum:.rtf
Méret: 53.6 KB

[ Saját anyagok feltöltése ] Dokumentum letöltése

Hangtár

A RENDről - beszélgetés Steinbach Józseffel

Formátum:.mp3,
Méret: 17.8 MB

A beszélgetést Fekete Zsuzsa készítette.

Hanganyag letöltése