A lokálpatriotizmus esélyei a mai Magyarországon - Dunántúli Református Polgármesterek II. Találkozója

 Dunántúli Református Egyházkerület két évvel ezelőtt országos szinten elsőként és egyedülállóként hívta életre nagyszabású rétegtalálkozó sorozatát. Először a református orvosok, majd a jogászok és végül a polgármesterek lettek megszólítva, idén ez a sor kibővült a pedagógusokkal is, a jövőre nézve pedig szeretné az egyházkerület tovább bővíteni az üzletemberek, újságírók, és a vállalkozók találkozójával is. 

A május 12-én megrendezett Dunántúli Református Polgármesterek II. Találkozóján a magyarországi lokálpatriotizmus esélyei, azon belül az önkormányzat, az egyház és a civil társadalom kapcsolódási pontjai volt a téma. Steinbach József püspök nyitóáhítatában a szilárd hitről és az abból következő szilárd életről beszélt. Hangsúlyozta, a szilárd hit elsősorban hitvalló hit, amely ismereteken alapuló és gyarapodó hit, másodsorban érett, komplex, de a világra nyitott hit, azaz nem ragad le a dogmánál, harmadsorban pedig élő hit, tehát az Istenre minden körülmény között ráhagyatkozó hit.

A konferencián egybegyűlt polgármestereket elsőként Köntös László főjegyző köszöntötte, aki azt hangsúlyozta, miért fontosak ezek a rétegtalálkozók. - Meg akarjuk szólítani az embereket, abban a meggyőződésben, hogy az egyház, nem egy zárt intézmény. Nem azért van, hogy a templom falai közt ellegyen, hanem azért van, hogy az emberek örömét szolgálja, ahogy az igehirdetésben is elhangzott. A szakmai rétegek részéről óriási érdeklődés volt a kezdeményezés iránt. A mai téma pedig, hogy az önkormányzat és a gyülekezet mit tehet együtt az adott helyi közösségért – mondta.

Az egybegyűlteket dr. Áldozó Tamás, Pápa város polgármestere is köszöntötte, aki a polgármesteri találkozó témájára utalva úgy fogalmazott, Pápának van mire építenie, hiszen sok olyan közössége van, amely táplál, biztat és visszaigazolja az eredményeket. Hozzátette, Pápa lokálpatriotizmusát a megyében meg szokták süvegelni, hiszen ezt a várost nem érték olyan traumák, amely kiölte volna az emberekből az idetartozás tudatát.

Elsőként kisvárosaink jövője a Dunántúlon címmel dr. Kovács Zoltán tartott előadást. A Veszprém megyei kormánymegbízott előadásában kitért a leendő járási rendszerre és a kormányhivatalokra is, melyek a jövőben szorosan összefüggnek a kisvárosok sorsával. A kormánymegbízott hangsúlyozta, hogy jelenleg a közigazgatás rendszerváltása zajlik, amely érintetlen maradt az elmúlt húsz esztendőben. Hangsúlyozta, a jelenlegi változásokban egyszerre jelennek meg a történelmi hagyományok és a modern kor vívmányai is.

A következő előadás során a falvak kérdését beszélték át a konferencia résztvevői. A falu már a múlté? Ezt a kérdést cáfolta meg Szücs Attiláné, Dad község polgármestere, aki úgy látja, Magyarország nem létezhet falvak nélkül, hiszen ezek a községek őrzik csírájában a magyarság jövőjét. Az önfenntartás és az öngondoskodás példaképei a falvak, amelyekről panelek esetén nem lehet beszélni. A falu nem a múlté, hanem a jövőé - hangsúlyozta előadásában a polgármester.

 Ferentzi Sándor, Magyarszecsőd lelkipásztora, „Faluközösség, egyház, civil társadalom” címmel tartott előadást. Pontosabban, mint mondta, nem előadást tart, hanem „mesél”. S valóban, szavai nyomán kibontakozott a Magyarszecsődi Faluszépítő és Kulturális Egyesület tevékenysége. Az Egyesületnek sikerült megszólítania az embereket, programjaiba bevonva az önkormányzattól az egyházakon keresztül szinte mindenkit, amelynek eredményeként rendezvényektől, közös munkaprogramoktól  pezsgő közösségi élet jött létre. 

A délután folyamán felkért polgármesterek egy-egy egyházmegyéből a főtémában megadott összefoglaló címmel arról számoltak be, hogy lakóhelyükön az önkormányzat és a gyülekezet mit tesz és mit tehet a közösségi életért. (Fenyves Péter polgármester – Mór, Kapornaky Sándor polgármester– Kercaszomor, Győrffy Balázs polgármester – Nemesgörzsöny, Bódis József alpolgármester– Ságvár, Cziráki István alpolgármester – Kocs, Papp Gábor polgármester – Hévíz).

A hozzászólásokból egyértelműen az derült ki, hogy az önkormányzatok a közösségépítésben alapvetően fontosnak tartják a helyi egyházakat. Mind a délelőtti, mind a délutáni polgármesteri megszólalások egyúttal bizonyságtételek is voltak, amelyekből az derült ki, hogy református hitük és aktív egyháztagságuk nyílt felvállalása az egész településért érzett felelősséggel párosulva nagyban hozzájárulhat hiteles szolgálatuk eredményes végzéséhez.

A résztvevők egyöntetűen azt állapították meg, hogy szükség van ilyen találkozókra.

Dunántúli Református Polgármesterek II. Találkozója

2012. május 12. Pápa

26 fotó található ebben a galériában