„Minket nem lehet lesz legyőzni” - A 2012. évi Kárpát-medencei imanap előkészítő konferenciája

A gyönyörű mondat – „minket nem lehet lesz legyőzni” -, a kárpátaljai nőszövetség küldöttjétől, Zán-Schramm Ibolyától származik. A kijelentés minden grammatikai szépségén túl szimbolizálja a Kárpát-medencei imanap történetét és hatását. Az imanap ötletét a 2004-es fájdalmas népszavazás adta, ekkor derült ki, a magyar nemzet mennyire nem ismeri távolabb élő tagjait.

A felismerést tett követte, ebben is megmutatva, hogy a nőszövetség az egyik legkreatívabb csoportosulása egyházunknak. 2006-tól minden december első vasárnapján szerte a Kárpát-medencében egymásért imádkozunk, mégpedig informálva imádkozunk. Hiszen az egymásért való aggodalom és szeretet feltétele az ismeret. Ebben is segít az imanap. 

A 2012. évi imanap bemutatkozója a Királyhágómelléki Egyházkerület, amelynek nőszövetsége szeptember 20-23. között látta vendégül a különböző egyháztestek nőszövetségeinek küldöttségeit a Partiumban. A konferencia legfőbb házigazdája a Szatmárnémetiben található Szamos-negyedi egyházközség, illetve az itt lelkészként szolgáló Bogya-Kis Mária egyházkerületi nőszövetségi elnöknő. A helyszín kiválasztása az üzenetértékű volt. Ahogy ezt Bogya-Kis Mária megfogalmazta, „ez a csodák helye”.

Köszöntőjében bemutatta a gyülekezet megalakulásának történetét, a templom felépítésének figyelemreméltó eseményeit, hiszen egy új lakótelepi gyülekezet jött ezen a helyen létre 1994-ben, a diktatúra megszűnte után néhány évvel. A hőskor egy betonemelvényen, szabadtéri istentiszteleteken kezdődött. Esőben, hidegben, szélben, minden körülmények között megtartották a tömbházak között az istentiszteletet, s a néhány kíváncsiskodó hamarosan több ezres tömeggé vált minden vasárnapon. Amikor pedig a karácsonyi istentisztelet csillagsátor-boltozat alatt találta az Istent kereső népet, akkor – amiként Bogya-Kis Mária fogalmazott: „tudtam, hogy akkora temploma senkinek nincs, csak nekünk”.  Azóta nagy és szép templom épült Szamos-negyedben, amely befogadta az előkészítő konferenciát, illetve szálláshelyül is szolgált sokaknak. 

A partiumi négy nap alatt a szervezők igyekeztek a lehető legtöbbet bemutatni egyházkerületükből. Igényes előadások, és színes úti élmények mellett számos megrázó történet hangzott el elsősorban a diktatúra kemény évtizedeiből. A küldöttek többek között megtekintettek régi történelmi helyszíneket, jártak Erdődön, Ákoson, a mai Ady-falván, az egykori Érmindszenten, Sződemeteren, Nagykárolyban, Székelyhídon, Érmihályfalván és Érsemjénben. Nagyváradon a püspökség vendégeként fogadta a résztvevőket Csűry István, az egyházkerület püspöke, aki először Ámos próféta szavaival Isten felmentő ítéletéről beszélt, s arról, hogy mindez lendületet, új energiaforrást adhat a számunkra. „Nem azért élünk, hogy kiégjünk”, szólt püspök úr, s az egyházkerület történetének és helyzetének ismertetésével világosság vált később, hogy nagyon is összekapcsolódik az Ige sajátos problémáikkal.

Csűry István püspök úr a Királyhágómelléki Egyházkerületet Trianon mostohagyermekének nevezte. A debreceni, tiszántúli hagyományok egyszerre más jelentőséget kaptak a határon túli elszakítottságban, és a partiumi gyülekezetek sokáig önazonosságukat keresték. „A köztes állapoton túl kell lépni”, fogalmazta meg püspök úr, és számos tanúbizonyságát adta annak, hogy jó úton halad az egyházkerület a saját identitás megőrzésében, gyülekezetek megtartásában, a teljes iskolai rendszer felkínálásával a szellemi potenciál növelésében.

Egy sajátosan királyhágómelléki liturgikus anyag áll majd az imanapot megtartó gyülekezetek előtt idén. Erről már Nagy Erika, a Királyhágómelléki Nőszövetség titkára mesélt, akit arról faggattam, milyen szempontok szerint állították össze az anyagot. Az énekek kiválasztásánál az e vidéken leggyakrabban énekelt dicséreteket próbálták kiválasztani, s közösen döntötték el, mely alapigét tartják leginkább fontosnak. Így esett a választás Péter első levelének 2. fejezetére, ahol a 9. versben ez áll: „Ti pedig választott nemzetség, királyi papság, szent nemzet, megtartásra való nép vagytok, hogy hirdessétek Annak hatalmas dolgait, aki a sötétségből az ő csodálatos világosságára hívott el titeket.”  Amint azt Nagy Erika sárközújlaki lelkésznő megfogalmazta, ez az Ige fejezte ki legjobban azt a gondolatot, „hogy egy nemzet vagyunk, de szétszórtságban”. „Istennek egy népeként – bárhol is éljünk -, összetartozunk”, mondta el Nagy Erika. A jól szervezett királyhágómelléki nőszövetségek nagy munkával készültek a vendégek fogadására, mindegyikőjük hozzájárult valamivel akár az imanap előkészítéséhez, akár a küldöttségek fogadásához. 

Az imanapi előkészítő nem csak száraz konferencia, de lehetőség arra, hogy a küldöttek a szeretet élményével hazatérve lelkesültséggel és nekiszánással készítsék fel saját egyházkerületük nőszövetségeit az imanapra. A közösen eltöltött néhány nap alatt baráti, testvéri közösség alakul ki. Erről mesélt minden résztvevő és szervező, ahogy Nagy Erika mondotta „úgy érzem, hogy összetartozunk”. Erről beszélt Veresné Simon Ida is, aki a Dunamelléki Egyházkerület Nőszövetségének titkáraként szintén évek óta találkozik a Kárpát-medencében élő társakkal. „Mint testvérnőszövetséghez külön örömmel jöttem.” A Dunamellék képviselője kérdésemre elmondta, hogy a 2013-i évi Kárpát-medencei imanap bemutatkozója és szervezője a Dunamellék lesz. A fő témaköröket még most fogják kijelölni, feltehetőleg a reformáció és a hűség lesz az, aminek mentén az imanapi liturgiát összeállítják.