Mire mondjunk igent és mire nemet? - Egyházmegyei női csendesnap

Egyházmegyei női csendesnapra kaptam meghívót, amely a Budai úti református templomban került megrendezésre 2012. december 8-án, szombaton 14 órától. A vendég előadó Szabóné Zimányi Noémi lelkésznő volt, aki a Lelki (belső) határaink (Mire mondjunk igent és mire nemet?) témáját hozta nekünk.

A bevezető áhítatot Habléné Nagy Viktória lelkésznő, a sárkeszi református gyülekezet lelkipásztora tartotta a Jelenések könyve 19: 6-9 alapján. Mindnyájunknak vigasztaló volt hallani, hogy „Jézus szeret téged, te fehér gyolcsruhába öltözött menyasszony!".

Az előadás egy könyv ismertetésével kezdődött: ez a könyv az egészséges és ésszerű határok kialakításának bibliai alapjairól szól. Arról, hogy hogyan vállalhatunk felelősséget önmagunkért, hogy ne csak sodródjunk és reagáljunk a minket érő hatásokra, hanem aktívan és felelősen alakítsuk saját életünket. A szerzők valódi élethelyzetekből és esetekből kiindulva vizsgálják, hol húzódnak a határaink, mit védenek, hogyan jelölhetjük ki őket, mikor sérülnek meg, és hogyan lehet őket helyreállítani. (Henry, dr. Cloud, John, dr. Townsend: Határaink - Mire mondjunk igent és mire nemet? /Harmat kiadó/)

Nagyon nehéz néhány szóval összefoglalni az elhangzottakat, a jelenlévő asszonytestvérekkel is csak a főbb témákat érintettük, hiszen ez egy igen szerteágazó téma, a Biblia és a könyv együttes tanulmányozását igényli folyamatosan, Isten előtt való elcsendesedést, imádkozást.

Őszintén bevallom az olvasók előtt, hogy nekem a „nem" kimondása nagy problémát okoz és okozott mindig is. Ez részben a neveltetésből is fakadhat, de mint évtizedek óta Jézussal járó keresztény asszony, az én felelősségem, hogy Istenre figyelve, az Ő akaratát követve felismerjem és betartsam a lelki, belső határaimat. Ez mindenkinek javára válik.

Hallottuk az előadótól, hogy már Ádám és Éva történeténél is jelen volt ez a kérdés: igent mondani, vagy nemet?

Keresztényként azt gondoljuk, hogy Isten azt várja tőlünk, hogy minden kérésre, minden szolgálatra igent mondjunk. De ez nem így van. Isten előtt kell minden felkérést megvizsgálni, Isten akaratát keresni. Jézus mondta: „az igen legyen igen, a nem pedig nem" (Máté 5: 37). Tehát szabad nemet is mondani, ha az egyezik Isten tervével.

Tegyük helyre lelki határainkat! - hangzott el a felhívás. Isten lehetőséget ad rá, hogy felismerjük, ha rossz helyen vannak a határaink. Imádkozzunk ezért, olvassuk Isten Igéjét, amely segít nekünk a jó meglátásban.

Az egyház fontos feladata, hogy a megtérésre hívogatás mellett, után a hitben való növekedésben erősítse és segítse a híveket. Bizonyos vonatkozásban ez is a határok témához kapcsolódik.

A tetteknek következményei vannak: „amit vet az ember, azt fogja aratni is." (Galata 6: 7). Vizsgáljuk át magunkat, életünket és ez segít a döntésünkben: ha igent mondok, akkor mi lesz annak a következménye, ha nemet mondok, mi lesz annak a következménye.

Kérdezzük meg magunktól: miért mondunk igent és miért nemet? Vajon miért nem tudunk sok esetben nemet mondani egy szolgálatra, egy segítségkérésre... Talán a félelem miatt. Ha nemet mondok, akkor úgy gondolom, hogy megbántom a másikat, vagy rossz embernek fognak tartani, főleg rossz kereszténynek fognak tartani... - ez a félelem van a háttérben.

Tanuljunk meg szépen tudni nemet mondani! Ezt gyakorolni kell, ehhez nagyon kell Isten ereje.

Isten utasításain elmélkedjünk sokat és akkor helyre tudjuk állítani az Ő segítségével a lelki határainkat.

Ez a kérdés ilyenkor, Karácsonykor fokozottan jelentkezik, hiszen sok a feladat, szeretnénk mindenkinek örömet szerezni, lehetőleg mindenkivel békességben lenni.

Szeretettel ajánlom a könyv elolvasását, tanulmányozását a Bibliával a kezünkben.

Szabóné Demény Monika

feleség, három felnőtt édesanyja

és kettő unoka nagymamija  

Megjelent a Békesség újság 2012. decemberi számában.

Forrás: www.albaref.hu