Szeretethíd
Kicsiny református gyülekezetünk is csatlakozott az egész Kárpát-medencében meghirdetett Szeretethíd programhoz.
2010.május 21-22-én önkéntesek segítségével igyekeztünk végrehajtani az eltervezett feladatokat. A kezdő áhítatok megadták a közös ténykedés alaphangját, hangulatát. A csoport egy része betegeket, időseket látogatott, a többiek pedig alkotó, karbantartó munkákat végeztek. Ennek köszönhetően megszépült a templomkapu, a külső és belső korlát. Kitisztítottuk az esővízlevezetőt, füvet nyírtunk, karbantartottuk a templom és a parókia mellett lévő kerítéseket, valamint karbantartást, tereprendezést végeztünk a temetőben is.
Első nekifutásra elégedett vagyok az eredményekkel. Persze gondolatban felmerült a mindenki által jólismert mondat: Ha többen lettünk volna, még mennyi mindent meg tudtunk volna oldalni, mennyi mindent el tudtunk volna végezni, annyi mindenkit meg tudtunk volna látogatni!
Akik ott voltunk, elmondhatjuk, hogy adni mentünk, de talán mi kaptuk a legtöbbet. A beteglátogatóink ezt sokszorosan aláhúzták beszámolóikban. Még jómagam is elbeszélgettem olyanokkal, akikkel máskor időhiányában nem tudtam. A közös alkotás érzése pedig mindig közösségformáló erő volt és marad is.
Abban maradtunk többekkel, hogy központi program és felhívás nélkül is érdemes beépíteni a gyülekezet életébe több ilyen napot.
Természetesen nem arról van szó, hogy máskor nem tevékenykednénk a templomkertben, parókiaudvaron vagy éppenséggel a temetőben. De ez a mostani alkalom egy kicsit más volt. És ez a kicsit másság adja a jóízét és feltöltőerejét az elmúlt 2 napnak.
Soli Deo gloria! - Egyedül az Istené a dicsőség!
Szabó Gábor
gondnok