A "feltámadás történet doboz" margójára

Emlékszem, mikor először fogant meg a fejemben, hogy elkészítem és használni fogom a „feltámadás történet dobozt". A gyermekeimre gondoltam, hogy milyen nagy várakozással fogják majd kézbe venni, hisz tudták, mert szeretik a Kinder csokit, hogy lesz benne valami MEGLEPETÉS.

Sikerült vennem hozzá igazi tojás alakú műanyagtojást, és egy egyháztagunk megvarrta hozzá a zsákocskákat, mert én nem tudok szépen varrni.

Aztán jött az izgalom: mivel is töltsem meg... szappan darab még csak volt is hozzá, ezüstpénznek is jó egy-egy fém tízes, régi egy és két forintos, kis szöget is találtam a férjem szerelős dobozában. Ahogy keresgetni kezdtem a dolgokat, és megérintettem (a szöget), szagolgattam (a szappant), keresgettem, kutatgattam, megelevenedett bennem a húsvéti történet. Nem találtam otthon két dobókockát, hát gyorsan sógyurmát gyúrtam, és abból készítettem, közben arra gondoltam, ez még korhűbb is...

Olyan izgatott voltam: mit szólnak majd a gyerekek? Aztán tíz nappal húsvét előtt elővettem a dobozt. Esténként a számoknak megfelelően kivettünk egy-egy tojást. Előbb megfogták, körbeadták, megzörgették, találgatták, mi lehet benne. Mentünk előre napról napra, beszélgettünk, mi történt az Úr Jézussal, fájt-e, ahogy a kötél szorította, hogy mosta Pilátus a kezét... Aztán megsirattuk Nagypénteken. Majd vasárnap reggel újra a kezükben a tojás: mi lehet benne? Nem zörög... Talán újra valami anyagféle? Kötél? Kinyitottuk, és meglátták, hogy üres! Hát persze, üres volt a sír! Hisz feltámadt Jézus! Olyan csodálkozás, meglepetés volt a gyerekek arcára írva, hogy az leírhatatlan.

Azóta is minden évben elővesszük a tojástartót. Már tudják, hogy az utolsó tojás üres, mégis boldog örömmel élik át és örvendeznek a gyerekek. Hát ezért szeretem én ezt a kis kézzelfogható húsvéti meglepetést. Ajánlom nektek is.

Polgárné Szendrák Edit

Kapcsolódó link:http://www.refdunantul.hu/lap/mezofoldiem/cikk/mutat/feltamadas-tortenet-doboz/