Beszélgetés a Székesfehérvári Református Egyházközség új kisegítő segédlelkészével

Ez év húsvét ünnepén járt első alkalommal Székesfehérváron, a Budai úti templomban úrvacsorai liturgia szolgálatát végezte. A gyülekezeti házban és Maroshegyen istentiszteletet tartott. Interjúnkban Újvári Sándorral beszélgettünk, aki elmondta, jól érezte magát nálunk, mindenki kedvesen fogadta, s volt, aki elkísérte városnézésre is. Amikor döntenie kellett, szívesen döntött úgy, hogy Székesfehérvárra jön kisegítő segédlelkésznek.

- Kedves lelkipásztor úr! Kérem beszéljen arról, miért választotta a lelkipásztori hivatást!

Borsod-Abaúj-Zemplén megyében egy kis faluban, Igriciben éltünk szüleimmel és nővéremmel. Rendszeresen látogattuk az istentiszteletet. Emlékszem, hogy az orgonista hölgy gyakran az ölébe vett. Amikor az általános iskola 4. osztályába jártam, egy baptista tanárnő lett az osztályfőnököm. Ő délutánonként összegyűjtötte a gyerekeket és sokat énekeltünk, bibliai történeteket mesélt nekünk, játszottunk, ismerkedtünk az Igével. Ekkor találkoztam az Úr Jézussal, ettől az időtől érlelődött bennem a lelkészi hivatás. Miskolcon hat osztályos gimnáziumba jártam és a kollégiumban voltak lelki alkalmak. Ott többször tartottam áhítatot. Tagja voltam a diák presbitériumnak. Egyre erősödött bennem a vágy, hogy az embereket megismertessem Isten szeretetével. Éreztem, hogy ez a feladatom.

- Tehát döntött a lelkészi hivatás mellett?

Igen. Érettségi után jelentkeztem a pápai teológiára.

- Miért pont oda?

Sok jót hallottam róla. Hogy bensőséges, családias a légkör és hogy jól képzett tanárok vannak ott. Felvettek, de mielőtt megkezdtem volna tanulmányaimat, 1 évet Dániában töltöttem önkéntes diakóniai munkával.

- Ön most kisegítő segédlelkészként dolgozik Székesfehérváron. Ezek szerint befejezte már a tanulmányait?

Júniusban államvizsgáztam. Angolból középfokú nyelvvizsgám van, viszont még le kell tennem egy alapfokú nyelvvizsgát dán vagy német nyelvből. Erre remélhetőleg 2010. decemberében sor fog kerülni. A diplomámat akkor kapom meg.

- Milyen személyes élményei vannak a gyülekezetünkkel kapcsolatban?

2010. húsvét ünnepén jártam először Fehérváron. Szerettem volna megismerni az itteni gyülekezetet. Akkor a Budai úton úrvacsorai liturgiát végeztem életemben először. A gyülekezeti házban és Maroshegyen is tartottam istentiszteletet. Nagyon jól éreztem magam. Mindenki kedvesen fogadott, volt aki meghívott ebédre, volt aki elkísért városnézésre. Amikor dönteni kellett, szívesen döntöttem úgy, hogy Székesfehérvárra jövök kisegítő segédlelkésznek.

- Milyen feladatai vannak, illetve lesznek? Milyen távra tervez?

A többgenerációs gyülekezeti táborban a nagyifi csoportot vezettem. A későbbiekben is az én feladatom lesz a nagyifi csoport vezetése. Amennyiben igény van rá, szívesen látogatnék családokat. A kórházmisszió és a falumisszió is szívügyem.

-Van-e már családja? Vagy doboghatnak a lányok szívei az igehirdetés alatt?

Inkább ne! Van egy jegyesem, és egy, vagy másfél év múlva szeretnénk összeházasodni.

- Mondana róla valamit?

Igen. Veszprémben él, magyar irodalmat és magyar nyelvet tanul. Újságírói ambíciói vannak.

- Melyek a kedvenc szabadidő tevékenységei, hobbijai?

Szeretek olvasni (egyházi-, történelmi- és szépirodalmat), járok úszni, színházba, időnként kirándulok, biciklizem.

- Melyik a kedvenc igéje (ha van ilyen)? Miért éppen az?

Több is van, de talán a legfontosabb számomra a Pál apostol levele a filippibeliekhez 4:13.: „Mindenre van erőm Krisztusban, aki engem megerősít." Úgy gondolom, hogy mi magunk kevesek vagyunk, de Krisztussal mindenre képesek leszünk.

- Köszönöm az interjút !

- Schrenk Éva -

Kapcsolódó link:http://www.refdunantul.hu/lap/mezofoldiem/hir/lista/hirek/