„Tövisek közt sajlódott gyenge liliom”

Márton Gergely, 2026-06-16 19:07:24

A kétszeres József Attila-díjas költő, Rab Zsuzsa írta ezt 1983-ban a pápai Református Gimnázium 30 éves adászteveli száműzetésétől való hazaszabadulása 200. évfordulója alkalmából megjelent versében. A városhoz, a református gyülekezethez és a Gimnáziumhoz ezer szállal kötődő költőnő születésének 100. évfordulója alkalmából emlékszoba avatással, kiállítással, ünnepi műsorral és koszorúzással emlékeztek a Pápai Református Gimnázium és Művészeti Szakgimnáziumban.

Rab Zsuzsa művészetének, Pápa városához, a református gyülekezethez való kötődéseinek valamint édesapjának, Rab Istvánnak, a Gimnázium legendás hírű igazgatójának tárgyi emlékei egy helyen: a Gimnáziumban a költő-műfordító születésének 100. évfordulóján avattak emlékszobát a neves elődök tiszteletére.

A Pápán született, kétszeres József Attila díjas Rab Zsuzsa identitása a helyi református közösségben gyökerezett. Nagyapja, Jilek Ferenc kántortanító, a pápai református nagytemplom építésekor a gyülekezet főgondnoka, az építkezés harcos irányítója. Az igazgató édesapa révén a Gimnázium is élete meghatározó része lett, bár ő maga a Református Nőnevelő Intézet növendéke volt, hiszen középiskolás évei alatt a gimnáziumba csak fiúk járhattak.

A második világháború után családját klerikálisnak, rendszerellenesnek tartották, apját nyugdíj nélkül elbocsátották. Rab Zsuzsa egyetemi évei alatt saját erejére támaszkodott, trafik takarításból, kisebb diákok tanításából tartotta fenn magát. Később, már ismert műfordítóként is gyakran mellőzték. 1955-ben robbanásszerűen tört be a műfordítás-irodalomban magyar nyelven addig ismeretlen Jeszenyin verseinek fordításával. Hihetetlenül gazdag életművet hagyott hátra: közel kétszáz kötetnyi műfordítást az orosz kisnépek népköltészetéből és a klasszikus orosz irodalomból (Csehov, Gogol, Ajtmatov, Ahmatova stb.). Az 50-es, 60-as években, amikor az uralkodó politikai kurzus igényeinek nem volt hajlandó meghódolni, a nyugat-európai irodalomból fordított. Rilke, Lorca, Wolker művei mellett ekkor ültette át magyarra Andersen meséit.

Rab Zsuzsa saját költészetében őszintén vallott szülőföldjéről, református hitéről és a Gimnázium iránti szeretetéről is. Erről tanúskodik az a verse is, amelyet a Pápai Kollégium tiszteletére írt – idézte fel Mayerné Pátkai Tünde gimnáziumi intézményegység-vezető, aki személyes, szeretetteljes kapcsolatot ápolt a költőnővel.

Érettségiző diákként találkozott vele először 1983-ban, az iskola adászteveli száműzetéséből való szabadulása emlékére tartott ünnepségen. Itt ihletődött a költőnő „Tövisek közt sajlódott gyenge liliom” kezdetű oratórikus szerkesztésű hosszúverse, amely méltán lett a Gimnázium új kezdetekor az öregdiákok himnuszává.
A református középiskola újraindulásának egyik élharcosa volt, szívén viselte az intézmény sorsát. Könyvtárának jelentős részét még életében odaadományozta a pápai alma maternek, hagyatékából pedig életre hozta a Rab István Alapítványt tehetséges diákok támogatására.

A gimnázium második emeletén a Rab Zsuzsának és édesapjának emléket állító emlékszoba átadásán Adorján Zoltán István tanár méltatta a művész költői, műfordítói munkásságát. Elmondta, a kiállítás megemlékezik a családról, gyülekezeti szerepvállalásukról, illetve Rab Zsuzsáról, mint a nátus diákjáról, a szülővároshoz kötődésről. A gimnázium öregdiák közösségének lelkes és befolyásos tagja volt, családjának tekintette a Gimnáziumot.

A megemlékezés részeként időszakos kiállítás is nyílt a grafikus növendékek Rab Zsuzsa versei által ihletett alkotásaiból.

Az ünnepség az Ótemplomban folytatódott, ahol a megemlékezést szervező Mayerné Pátkai Tünde mondott köszöntőt. Beszédében a diák Rab Zsuzsát hozta közelebb a gimnazistákhoz.

A Kék Madár Táncműhely balettosai Turós-Máté Kinga Réka vezetésével Andersen meséi inspirálta koreográfiát mutattak be, majd a Gimnázium diákjai verses összeállítást adtak elő. Énekkel szolgált a Gimnázium leány- és fiúkara Parola Csaba vezetésével.